Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for

  • Author or Editor: Ildikó Horváth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Autonomous learning is a complex and multi-faceted construct. It can be defined as the learners’ capacity to self-direct their own learning, which means taking responsibility for the decisions concerning the different aspects of the learning process. However, there is more to autonomous learning than its purely management aspect. Autonomous learning, first of all, means critical thinking, planning and evaluating learning, and reflection, a conscious effort on the part of the learner to continuously monitor the learning process from beginning to end. This is the cognitive side of autonomous learning. This paper reports on the findings of an empirical investigation conducted at the Interpreter and Translator Training Centre (ITTC) of ELTE University, Budapest, Hungary. ITTC offers post-graduate translator and interpreting training. The current research focuses on the role of autonomous learning in interpreter training in particular. The study explores the research question whether interpreter training at ITTC develops the students’ capacity to carry out autonomous learning. It also intends to ascertain what makes autonomous learning work in the context of postgraduate interpreter training.

Restricted access

Interpreters are public speakers. They spend an enormous amount of time speaking during their professional life. Therefore their speech behaviour is an essential component of their communication and professional behaviour. This paper discusses the main characteristics of human speech with a special focus on continuous speech and its prosodic features such as stress, intonation, speed and voice quality. It also deals with the topic of speech behaviour in general as well as with voice health and voice hygiene, voice and identity, the role of breathing during speaking and the function of the human speech apparatus in voice production in particular. Finally it characterises the speech behaviour of professional interpreters and the factors influencing the paralinguistic features of their speech.

Restricted access

Abstract

Artificial intelligence (AI) and machine learning technologies have impacted on the language mediation market with the spread of machine translation (MT) and the creation of sub-tasks such as text preparation for translation and post-editing. Up until this time, the impact of machine interpretation on the interpretation profession cannot be felt to the same extent as that of MT on the translation profession. Technological advances, however, have not come to an end and nowadays fully-automated machine interpretation and AI-based computer assisted interpreting (CAI) tools are increasingly common in the interpreting profession. However, the use of AI and big data in interpreting raises several ethical questions in terms of data protection and confidentiality. The earliest references to MT date back to the 1930s. Despite this long history ethical considerations in MT have rarely been discussed in Translation Studies, and to our knowledge, they have not been discussed at all in Interpreting Studies. This article first examines how AI can be used in interpreting as well as the various tools already available, then discusses the ethical considerations raised by the use of AI in general and in interpreting in particular.

Open access

Memristors are not market ready devices yet, however their future applications can be tested with electric circuit simulation software on application oriented models. This paper proposes a simulation model for memristors that will possibly used in electrical engineering. Especially the unwanted saturation effect of the devices resulted by the direct current component possibly superimposed to the alternating operational current is investigated in this paper through simulation sessions.

Restricted access

Az egészségpolitika szempontjából kiemelt jelentőségű az integrált egészségügyi adatkezelés, a döntéshozást megfelelő minőségű evidenciákkal támogató betegségregiszterek rendszere. A betegregiszterek adatai az egészségügyi stratégia kialakításában, a prevenciós tevékenység tervezésében, az ellátórendszer fejlesztésében, a betegellátás javításában és a klinikai vizsgálatok kivitelezésében egyaránt fontos szerepet játszanak. A betegségek előfordulásának, természetes lefolyásának, a kezelések hatékonyságának, az adverz reakciók előfordulásának adatait követő betegségregiszterekre igény van nemcsak a döntéshozók, hanem a népegészségügyi szakemberek és az egészségügyi ellátórendszer képviselői részéről is. A ritka betegségek körében különösen hangsúlyos a határon átnyúló információcsere, a referenciaközpontok hálózatának kialakítása, amelyekkel kapcsolatosan a regiszterek fontos támpontokat adnak. A közfeladatok ellátásának megfelelő kialakítását támogató adatszükséglet és az egyén adatainak védelme közti egyensúly megteremtése fontos szempont, amelyet a regiszterek kialakításakor figyelemmel kell kísérni. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 729–731.

Restricted access

Az utóbbi 10 évben ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a kilégzett levegő és ezen keresztül a légúti gyulladás vizsgálata iránt a különböző tüdőbetegségekben. A gyulladás monitorozása segíthet e kórképek differenciáldiagnózisában, súlyosságuk megítélésében és a megfelelő terápia beállításában. Az új, noninvazív vizsgálómódszerek közül legismertebb a kilégzett levegő nitrogén-monoxid-koncentrációjának mérése, amely napjainkban nemzetközileg elfogadott ajánlások alapján a kereskedelmi forgalomban is kapható mérőműszerek segítségével történik. Az asztmás betegekben a kilégzett nitrogén-monoxid-koncentráció jelentősen emelkedett, és szoros összefüggést mutat a légutak eozinofilsejtes gyulladásával, a légúti hiperreaktivitás mértékével és a beteg panaszaival. E betegekben a kilégzett nitrogén-monoxid mérésén alapuló gyógyszeres beállítás a klasszikus kezelési stratégiákhoz képest jobb asztmakontrollt eredményezhet. Más tüdőbetegségekben, így például a krónikus obstruktív pulmonalis megbetegedésben a kilégzett nitrogén-monoxid mérése a szteroidra való válaszkészség megjósolásában segítheti a klinikust, míg tüdőtranszplantált betegekben rejtett infekciók vagy kilökődési reakciók indikátora lehet.

Restricted access

A kilélegzett levegő kondenzálása és a kondenzátum (EBC: Exhaled Breath Condensate) vizsgálata napjainkra egyre szélesebb körben terjed el pulmonológiai kutatásokban. Az eljárás során nem invazív úton nyerhetünk mintát a légutakból úgy, hogy a kilélegzett gázkeveréket egy hűtött kamrán áramoltatjuk át, és a kamra falára lecsapódó párát vizsgáljuk. A minta számos különböző mediátort, biomarkert tartalmaz. Kiemelt jelentőségű a különböző, eddig vizsgált biomarkerek közül a pH. Mérése egyszerű, olcsó és az optimális mérési tartományon belül van. Problémát a pH-érték instabilitása jelent, amit főként a minta CO 2 -koncentrációjának változása okoz. Számos publikáció jelent meg, amelyekben különböző légúti megbetegedésekben vizsgálták a kondenzátum pH-ját. Asthma bronchialéban (különösen akut exacerbatióban), valamint krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) savasabbnak találták a kondenzátumot. Szteroidkezelés hatására mindkét betegségben emelkedik a pH. Bronchiectasiában, cisztikus fibrosisban, valamint krónikus köhögésben (asthma bronchiale, gastrooesophagealis reflux, rhinitis chronica, ismeretlen eredet) is savasabbnak találták az EBC-mintákat. A légutak savasodása a különböző kórállapotokban fontos szerepet játszhat a betegségek patomechanizmusában, és az ezt jelző EBC-pH szerepet kaphat a légúti megbetegedések követésében.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Fehér, Mónika Fekete, János Tamás Varga, and Ildikó Horváth

Absztrakt:

Bevezetés: A védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság már az orvosok körében is tapasztalható. Fontos, hogy a fiatal orvosgenerációk megfelelő tájékozottsággal rendelkezzenek, betegeiket meg tudják győzni az oltások hasznosságáról, maguk jó példát mutassanak e téren. Célkitűzés: A tanulmány célkitűzése a Semmelweis Egyetem általánosorvostan-hallgatóinak vakcinológiai ismereteit, valamint a védőoltásokhoz való hozzáállásukat felmérni a ’Népegészségtan és preventív medicina’ oktatása előtt és után. A kanyaró és a hepatitis B-vírus elleni védőoltások mellett hangsúlyt kapott a hallgatók véleménye az influenza elleni védőoltásról és hatékonyságáról. Módszer: Az adatgyűjtés önkéntes résztvevőkkel, anonim, önkitöltéses kérdőívekkel történt. Az oktatás és az átoltottság közötti összefüggés igazolása Pearson-féle korreláció számításával és egytényezős varianciaanalízissel történt. Eredmények: Tanulmányunkban rávilágítunk a vakcinológia oktatását követő ismeret- és attitűdváltozás mértékére. Az orvostanhallgatók tudása hiányos, negatív attitűdökkel rendelkeznek az influenza elleni oltással kapcsolatban. A válaszadók általánosságban hasznosnak tartották a védőoltásokat, azonban az influenza elleni vakcinát a kitöltőknek csak a kétharmada vélte fontosnak. A hallgatók influenzaátoltottsága oktatás előtt 6,5%, az oktatást követően 24% volt. A statisztikai számítások igazolták az összefüggést az oktatás és az átoltottság mértékének emelkedése között. A hallgatók kétharmada (67,8%) volt tisztában azzal, hogy az influenza elleni oltóanyagot járvány idején is be szabad adni. Meglepő módon a kézmosás fontosságának nagyobb szerepet tulajdonítottak a védőoltásnál az influenza megelőzésében. Következtetések: Az oktatás jelentősége vitathatatlan a leendő orvosok szemléletének, felelősségtudatos magatartásának alakításában. Megbízható tudást kell szerezniük, hogy gyakorló orvosként meggyőzzék betegeiket a fertőző betegségek primer prevenciója leghatékonyabb eszközének igénybevételéről. Szemléletváltás szükséges, hogy a védőoltással – megszakítva a fertőzési útvonalat – nemcsak a saját, de a környezetük, ezáltal a betegeik egészségének védelmét is szolgálják. Orv Hetil. 2019; 160(30): 1193–1199.

Open access

A szerzők célja a hagyományos kínai orvoslás hazai szabályozásával kapcsolatos aktuális kérdések tényszerű bemutatása és a lehetséges megoldások felvázolása az Egyesült Királyságban működő gyakorlat szemléltetésével. A jelenlegi szabályozás értelmében Magyarországon nem jogosultak a hagyományos kínai orvoslás és az akupunktúra gyakorlására a „hagyományos kínai orvosok”, akik a legmagasabban képzett szakemberek e területen. Ezt a szóban forgó szakemberek iskolázottsága nem indokolja, hiszen mind a kínai orvoslás, mind a modern orvostudomány terén magas óraszámú képzésben részesültek. Hasonlóképpen az uniós gyakorlat sem támasztja alá a jelen helyzetet: több európai országban a kínai orvoslás szakembereinek lehetősége nyílik a hagyományos kínai orvoslás területén való szabályozott, legális praxisra. Az Egyesült Királyságban többféle egészségügyi szakembernek is lehetősége van az akupunktúra és a kínai orvoslás gyakorlására, ami jó példát szolgáltathat a magyar helyzet rendezéséhez. Az új rendszer kialakításához jó alapot biztosíthat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán már több éve zajló, ötéves hagyományos kínai orvoslás alapképzés, és az innen kikerülő magyar szakemberek egyre gyarapodó száma. Orv., Hetil., 2014, 155(15), 575–581.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Dorottya Katalin Horváth, Judit Kósa, Ildikó Futó, and András Telekes

Absztrakt

A 48 éves nőbetegnél 2006-ban pleuralis folyadék, hasi fájdalom és ascites miatt indult kivizsgálás során a panaszok és tünetek hátterében előrehaladott stádiumú ovariumcarcinoma igazolódott, amely miatt hysterectomia és kétoldali adnexectomia történt. A szövettani vizsgálat FIGO IIIB stádiumú papillaris adenocarcinomát mutatott. Posztoperatívan a standard, 6 ciklus taxol-carboplatin kezelésben részesült. 2008-ban retroperitonealis nyirokcsomó-metasztázisok miatt reindukciós taxol-carboplatin kezelés indult, azonban progresszió miatt hamar kezelésváltás vált szükségessé. Ezt követően még hatféle kemo- vagy biológiai terápiás kezelésben részesült, köztük a hetedik vonalban off-label megigényelt FOLFOX-4-kezelés. A FOLFOX-4-terápia mellett is jelentős regresszió igazolódott, a progressziómentes túlélés mintegy 9 hónap volt. A váltott kezelések során a beteg mindvégig kielégítő általános állapotban volt, lényegében tolerálható mellékhatások mellett. A teljes túlélés 98 hónapnak bizonyult. Az eset jól mutatja a személyre szabott, váltott kemoterápiás kezelés sikerességét már a diagnózis idején is előrehaladott állapotú petefészek-daganatnál is. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1769–1773.

Restricted access