Search Results
You are looking at 1 - 9 of 9 items for
- Author or Editor: Ildikó Hrubos x
- Refine by Access: All Content x
Processes that are taking place at the beginning of the 21st century make the creation of a new social contract absolutely essential, from the viewpoint of higher education. The Magna Charta Universitatum issued in 1988 by the rectors of the European universities and the World Declaration on Higher Education for the Twenty-first Century (UNESCO 1998) already recognized this fact. Tendencies well known and foreseeable at the end of the 20th century continued in a surprisingly accelerated form. The present European higher education reform is one of the possible ways to the creation of such a new social contract. In 2008 it became clear that the economic and financial crisis leads to a whole new situation. The future of universities could finally be interpreted and handled according to global interconnections. Practicing academic moral solidarity can help the world of universities survive the crisis without major damage. At the same time the social responsibility of universities includes assisting the world to get past the global economic crisis.
Évfordulók és szakaszhatárok a felsőoktatásban. Beszámoló a 2019-es Bologna Process Beyond 2020 konferenciáról
Anniversaries and Phase-Boundaries in Higher Education. Report on the “Bologna Process Beyond 2020” Conference
Az egyetem válsága és megújulása. 1968 mint szakaszhatár
The Crisis and Revival of the University. 1968 as the Phase Boundary
Absztrakt:
A tanulmány az összetett tartalmú 68-as események azon vonulatával foglalkozik, amely közvetlenül az egyetem intézményrendszerét érintette. Áttekinti a diákság elégedetlenségének hátterében álló, az egyetem szinte minden elemét érintő általános folyamatokat és az egyetemi polgárok fő követeléseit. Három város – Oslo, Tokió és Párizs – diáklázadásait mutatja be, érzékeltetve, hogy az alapvetően közös vonásokat felmutató események milyen különböző jellemzőkkel bírtak. Az események hatására több tekintetben gyökeresen megváltozott a felsőoktatás intézményrendszere. Létrejött az ún. nem egyetemi szektor, elterjedt a képviseleti jellegű intézményi kormányzási rendszer, és mintegy mellékhatásként megindultak az ifjúságra irányuló kutatások.
Az európai felsőoktatási térség létrehozása mint az Európai Unió felsőoktatás-politikájának központi eleme
Creation of the European Higher Education Area, as the Central Element of the European Union’s Higher Education Policy
Absztrakt:
Az európai felsőoktatási térség létrehozása az integrációs folyamat döntő jelentőségű eleme, amiben kezdettől fogva megjelent két vonulat. Az egyik az Európai Bizottság, amely a politikai, gazdasági, szabályozási vonulatot képviseli, kezdeményezi és finanszírozza a döntő fontosságú lépéseket. A másik a felsőoktatási intézmények világa, és annak letéteményese az Európai Egyetemi Szövetség, az akadémiai értékek és az európai hagyományok őrzője. A tanulmány e két erőközpont összjátékát mutatja be, a térség egészére és ebben a magyar felsőoktatásra vonatkozóan. Időben követi a Bologna-reform megvalósításának lépéseit, és felhívja a figyelmet annak ellentmondásos vonatkozásaira (az európai, a nemzeti és az intézményi szint összehangolásának nehézségeire, a konvergencia és a széttartás együttes megjelenésére, az állam vagy piac dilemmára).
Absztrakt:
A magyar felsőoktatás meghatározó nemzetközi környezetét elsősorban az Európai Felsőoktatási Térség jelentette a vizsgált időszakban. Az elemzés három szinten történik. Az első a kormányzati szint, amely a Bologna-reform dokumentumai alapján követhető. A második az intézményi szint, az Európai Egyetemi Szövetség keretében végzett vizsgálatok, elemzések alapján. Végül a szubsztantív szintet azok a kutatások jelentik, amelyekről az Európai Szociológiai Társaság tudományos rendezvényei számolnak be. Két konkrét témával foglalkozik részletesebben az írás, az intézményi autonómia kérdésével és az Európába történő tömeges bevándorlásból adódó felsőoktatási feladatokkal.
A tudás természetének átalakulása a digitális korban
The Transformation of the Nature of Knowledge in the Digital Age
Absztrakt:
A digitális korban az adatbőség, az információtömeg, a sok területen elvileg korlátlan hozzáférés hatására gyökeresen megváltoznak a kutatás és az oktatás alapelvei és módszerei. Küszöbön áll a 19. században kialakult tudás és tudományértelmezés meghaladása. Az oktatás fő feladata már nem a tudásátadás, hanem az, hogy eligazítson az információkhoz való hozzáférésben, megtanítson a szelektálásra, és segítse a sokféle új információ adekvát beépítését a meglévő tudásba. A tanári tevékenység a korábbinál magasabb tudásszintet és széles körű tájékozottságot igényel, egyúttal társadalmi szerepe megerősödik, presztízse jelentősen megnő. Ebben a helyzetben a korábbinál is fontosabb szerepet kell kapniuk az ún. általános műveltségi ismereteknek (liberal arts). A tömeges online kurzusok rendszere több vonatkozásban jól használható lehet a felsőoktatásban és a tudásmenedzsment területén.
A koronavírus-válság hatása a felsőoktatásra
Európai és globális körkép
Effect of the Coronavirus on Higher Education
European and Global Overview
Összefoglaló. A tanulmány azokat a fontosabb kutatási eredményeket foglalja össze, amelyek a koronajárvány kezdeti szakaszában születtek, és nyilván jórészt mozaikszerű empirikus vizsgálódásokon alapulnak. A fő hangsúlya azonban a várható következményekre kerül. Vajon mennyiben, milyen mértékben és formákban szükséges és kívánatos a rendkívüli állapot körülményei között bevezetett tanulási és tanítási formák fenntartása, azok továbbfejlesztése és a jövőbeni gyakorlatba való – hosszabb távban gondolkodó – beépítése. Ez a kutatási megközelítés kapcsolódik az utóbbi években kiemelten kezelt témához, a tanulás és tanítás korszerűsítésének kérdéséhez, de túl is mutat azon. Ismét élesen merül fel a felsőoktatás (és főleg az egyetem) létének kérdése európai és globális színtéren egyaránt.
Summary. The study summarizes significant research results that were born in the initial phase of the coronavirus and are clearly based mostly on mosaic-type empirical surveys. However, they mainly emphasize the expected consequences. In what ways, to what extent and in what forms is it necessary and favourable to maintain the education methods introduced under the state of emergency conditions, and to further develop them – considering the long term – for integration into future practices. This research approach is connected to the subject that has been highlighted in recent years, the matter of modernizing learning and teaching, but points even beyond that. The question of the existence of higher education (and mostly universities) in the European and global arena sharply rises again.
A 21. század egyeteme – a száz évre szánt téma sorsa 15 év elteltével
The University of the 21st Century – The Destiny of a Topic Intended for a Hundred Years, after 15 Years
Összefoglaló. A 2006-os tanulmány bemutatta azokat a fő folyamatokat, amelyek meghatározták a felsőoktatási rendszerek helyzetét az ezredfordulón. A tanulmány gondolati középpontjában a Bologna-reform állt. Jelen írás azokra a fejleményekre kívánja felhívni a figyelmet, amelyekre a század első éveiben nem számítottunk, illetve amelyek a vártnál gyorsabban következtek be, vagy más irányt vettek. A Bologna-reform tekintetében világossá vált, kezdettől fogva küzd a problémával, hogy két eltérő alapkoncepció vezette az alapítókat: a föderatív vagy konföderatív Európa képe. Az európai egyetem „feléledésének” víziója hamar találkozott a vártnál gyorsabban bekövetkező globalizáció ellenhatásával, új kihívásaival. 2006-ban még nem számított senki a digitalizáció gyors térnyerésére a gazdaság és a társadalom teljességében, és ezen belül a felsőoktatásban. Ma úgy tűnik, hogy a 21. század egyetemének (felsőoktatásának) missziói között dominánssá válik a társadalom közvetlen szolgálata, aminek teljesítése ismét gyökeresen át fogja alakítani a szektor aktorainak feladatait, pozícióját.
Summary. The study in 2006 introduced the main processes that defined the situation of higher education systems at the turn of the millennium. The central theme of the study was the Bologna-reform. The present work is intended to call attention to the developments that were not expected in the first years of this century, and those that occurred faster than expected or took a different direction. From the aspect of the Bologna-reform, it became clear that from the beginning it has been struggling with the problem that the founders were guided by two different primary concepts: the concept of a federal and confederal Europe. The vision of the “revival” of the European university was soon faced with the counteraction of globalization progressing faster than expected, and its new challenges. In 2006 nobody expected this rapid spread of digitization in the entirety of the economy and society, and within that in higher education. Today it appears that directly serving society is becoming a dominant mission of 21st century universities (higher education), fulfilling which will again fundamentally transform the tasks and positions of the actors in the sector.
A 21. század első két évtizedében zajló globalizáció hatásai új folyamatokat indítottak el vagy erősítettek meg a felsőoktatás területén is. A tanulmány a felsőoktatási globalizáció és a nemzetköziesedés fogalmának párhuzamos keresésével jut el az új kutatási irány fő kérdésfeltevéseihez. Összegezi az eddigi kutatások tapasztalatait a globalizáció társadalmi, akadémiai és oktatási hatásairól. Két erős elemet emel ki: egyfelől a felsőoktatás felelősségét a világban tapasztalható társadalmi, gazdasági és oktatási különbségek gyors növekedésében, másfelől a neokolonializáció veszélyét a kultúra területén. Foglalkozik a globalizáció, a regionalizáció és a lokális szint kapcsolódásaival, továbbá bemutatja a világ nagyrégióiban zajló folyamatok fő vonásait. Mindezekhez alapvető keretet adnak a felsőoktatási képesítések kölcsönös elismerését biztosító egyezmények és – új elemként – a globális szintű egyezmény.
