Search Results

You are looking at 1 - 10 of 39 items for

  • Author or Editor: Ildikó Nagy x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Summary

Boros Géza: Emlék/mű, Művészet - köztér - vizualitás a rendszerváltozástól a millenniumig. Enciklopédia Kiadó, Budapest 2001, 341 oldal, 49 kép

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ildikó Tóth
,
Ildikó Bán
,
Zsuzsanna Füzesi
,
Márk Kesztyüs
, and
Lajos Nagy

A szerzők intézetében három nyelven (magyarul, németül és angolul) kötelező jelleggel oktatják az Orvosi kommunikáció gyakorlata című tantárgyat az I. évfolyamon. Módszereik javításához fontosnak tartották, hogy megismerjék a hallgatók attitűdjeit a kommunikációs készségek oktatásával kapcsolatban. Az attitűdök felméréséhez a Rees és munkatársai által kifejlesztett Kommunikációs Készségek Attitűd Skálát alkalmazták, amely nemzetközileg elfogadott és jól alkalmazható mérőeszköz. Célkitűzés: Felmérésükben elsősorban az angol kérdőív magyar, illetve német nyelvű fordítását vizsgálták. A továbbiakban elemezték, hogy van-e különbség a különböző programokon tanuló hallgatók attitűdjei között a kommunikációs készségek tanulásával szemben. Módszer: A kérdőívet a hallgatók a gyakorlati órákon töltötték ki, anonim módon. Az attitűdök értékelése főkomponens-elemzéssel varimax rotációval történt az SPSS (ver. 10.5) statisztikai programmal. Eredmények: Az elemzés során hétfaktoros modellt alkottak. A faktorok a következők voltak: 1. tisztelet és interperszonális készségek; 2. tanulás; 3. kommunikáció fontossága az orvosi hivatásban; 4. kifogás; 5. hárítás; 6. vizsga; 7. túlzott önbizalom. A hallgatók hozzáállását a kurzushoz pozitívnak találták. A nyelvi programok között a tanulás faktor kivételével minden faktornál szignifikáns különbséget találtak. Következtetés: A hallgatók alapvető pozitív attitűdje mellett negatív attitűdök is regisztrálhatóak a kommunikációs oktatással szemben, amelyek változtatása – beállítódás jellegük miatt – az oktatási módszerek fejlesztésével csak részben lehetséges. Eredményeik megfelelő alapot képeznek további kutatásokhoz, valamint a kurzus tematikájának és módszertanának fejlesztéséhez. Orv. Hetil., 2011, 152, 1535–1543.

Restricted access
Restricted access

Célkitűzés: Manuális mikrokeratom segítségével végzett elülső lamelláris keratoplasztikával nyert tapasztalatunk ismertetése. Betegek és módszer: Pterygiumeltávolítás után visszamaradt centrális, elülső stomalis corneaheg és nagyfokú irreguláris astigmia miatt lamelláris keratoplasztikát végeztünk mikrokeratom segítségével 67 éves férfi betegünk bal szemén. A cornea állapotát videokeratográfiával rögzítettük. Eredmények: A páciens legjobb korrigált látóélessége, amely műtét előtt +7,0 szferikus és –9,0 cilindrikus dioptriával 0,6 volt, a posztoperatív hatodik hónapra meghaladta a preoperatív értéket. A korrigálatlan visus 0,15-ról 0,6-re javult. A topográfiával mért corneacilinder 7,98 D-ról 3,79 D-ra, a felszíni aszimmetriaindex 2,42-ról 1,48-ra, a felszíni regularitási index 3,24-ról 1,72-ra javult. A minimum keratometry reading (38,35 D) értéke a hatodik hónapra normálértéket (41,69 D) vett fel. Következtetés: A mikrokeratommal végzett elülső lamelláris keratoplasztika technikailag biztonságosan kivitelezhető, alkalmasnak tűnik szaruhártyahegek feltisztításán kívül nagyfokú, irreguláris astigmia csökkentésére, ezáltal a látóélesség javítására is.

Open access

Absztrakt

Kutatásunkban1 egy olyan módszert dolgoztunk ki, ami alkalmas kisiskolások asszociatív emlékezeti fejlődésének vizsgálatához, mely képesség összefügg az epizodikus emlékezettel. A vizsgálathoz páros asszociációs emlékezeti feladatot alkottunk és az elemfelismerést, automatikus asszociatív képességet és rekollekciós teljesítményt mértük. A tanulási fázisban a személyek képpárokat tanultak, majd rövid késleltetés után egy felismerési emlékezeti feladat következett. A felismerési feladat 4 típusú képpárt tartalmazott: új-új, régi-új, régi-régi újrarendezett és régi-régi eredeti pár. A résztvevők feladata az volt, hogy minden egyes képpár eleméről egy régi-új döntést hozzanak, és a régi-régi válaszok után azt is meg kellett mondaniuk, hogy a látott képpárt újrarendezett vagy eredeti párosításban látják-e. A rekollekciós képességet az jelentette, hogy mennyire képesek megkülönböztetni az újrarendezett és eredeti képpárokat. Az automatikus asszociatív hatást az eredeti és újrarendezett képpárok bemutatásakor mért elemfelismerési teljesítmények különbsége mutatta. Kutatásunkban 6 és 10 éves gyermekeket és fiatal felnőtteket vizsgáltunk. Eredményeink szerint a kétféle asszociatív képesség tekintetében jelentős fejlődési különbség mutatható ki. A rekollekció képessége 6 és 10 éves kor között növekedést mutatott, míg az automatikus asszociatív hatás — bár már 6 éves korban kimutatható volt — nem mutatott fejlődést az életkorok között. Vizsgálatunk kimutatja az epizodikus emlékezeti képesség kisiskoláskori fejlődését, és bizonyítékot szolgáltat arra, hogy asszociatív emlékezetünk nem egységes képességeket takar.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Ujhelyiné Nagy Anikó
and
Kuritárné Szabó Ildikó

Childhood (intrafamiliar) traumatization is an important pathogen, that often remains unrecognized. It may (de)form the entire personality development and plays a significant role not only in the development of later psychological impairments, but also in the development of health-risk behaviors and chronic health problems. While the role of adverse childhood experiences has been known in the etiology of mental illnesses long ago, its relationship with life-long chronic somatic problems and diseases has only become the focus of international scientific interest in recent decades. Chronic childhood traumatization results in variety of neurobiological, hormonal, and immune function abnormalities, which mediate the pathogenic effect of the adversities toward many organ systems. International studies have confirmed the causal role of childhood traumatization in adult health impairment and also proved that it is an undetected epidemic, given its prevalence and the related adverse consequences. In our summary, we aimed to provide a comprehensive overview about the main research findings regarding the somatic health consequences of adverse childhood experiences. We present the associations between childhood adversities and health-risk behaviours, adult risk factors for cardiovascular and cancerous diseases, digestive and respiratory system problems, chronic pain syndrome, sleep disorders and early death in order to emphasize the need of both preventing and treating childhood adverse experiences and to highlight the public health implications of this hidden epidemic.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Felkai
,
György Böszörményi Nagy
, and
Ildikó Gyarmati

Az egyre növekvő volumenű nemzetközi turizmus egyik legfontosabb közlekedési eszköze a repülés. A növekvő számú utazók között értelemszerűen megnő a krónikus betegségben, elsősorban a cardiopulmonalis betegségben szenvedő utazók száma. Az utazás előtti tanácsadás feladata az utazók hypoxiatűrő képességének felmérése, és annak meghatározása, hogy milyen mértékben és formában szükséges az út alatt oxigénpótlás, illetve melyik beteg az, aki egyáltalán nem utazhat. E kérdések eldöntéséhez szükséges a szervezet kabinkörülmények okozta élettani változásainak felelevenítése, a döntéshez szükséges vizsgálatok és az azoktól várható információk ismerete. Ha a betegség akut fellángolása miatt az utazó hazaszállításra szorul, ugyancsak fontos információ a repülőgépes hazaszállítás alatti oxigénterápiás lehetőségek ismerete és a hazaszállítás lebonyolításának bemutatása. A szerzők áttekintik a nemzetközi szakirodalmat, ismertetik a hazai diagnosztikus lehetőségeket és a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők felkészítését a légi utazásra. Orv. Hetil., 2013, 154, 323–337.

Restricted access

A fájdalomkatasztrofizálás, a krónikus fájdalom elfogadása és a reménytelenség hatása az életminőségre, degeneratív gerincbetegségből fakadó krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében

The impact of pain catastrophizing, acceptance of chronic pain and hopelessness on quality of life of female patients with low back pain

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Ildikó Nagy
,
András Norbert Zsidó
, and
Szidalisz Ágnes Teleki

Elméleti háttér: Jelen tanulmányunkban a lumbális gerincszakaszon diagnosztizált elváltozások (porckorongsérv, csigolyaelcsúszás, szegmentális instabilitás) okozta krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében vizsgáljuk a fájdalomkatasztrofizálás, a fájdalom elfogadása és a reménytelenség konstruktumainak az egyén életminőségére gyakorolt hatását. A krónikus fájdalomban szenvedő betegek életminősége jelentősen alacsonyabb, mint az egészséges személyeké, amellyel összefüggésben feltételezhető a fájdalomkatasztrofizálás, valamint a reménytelenség negatív hatása, ugyanakkor valószínűsíthető a fájdalom elfogadásának pozitív hatása is a krónikus derékfájdalommal élők életminőségére, fizikai és mentális jóllétére. Cél: Jelen tanulmány fő célja a mentális és szomatikus életminőséget előrejelző tényezők vizsgálata degeneratív gerincbetegségből fakadó krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves kutatásunkban 121 fő (átlagéletkor: 47,9 [SD = 10,9] év) vett részt. Mérőeszközök: SF-36 kérdőív, Reménytelenség Skála, Fájdalom Katasztrofizálás Kérdőív, Krónikus Fájdalom Elfogadás Kérdőív. Eredmények: A fizikai életminőséghez kapcsolódó modellben a tehetetlenség (β = 0,34; p < 0,001) és az, hogy a válaszadó mennyi ideje él együtt gerincbetegségéből adódó panaszaival (β = 0,27; p = 0,007) pozitívan jelezték előre a reménytelenség pontszámot. A reménytelenség (β = –0,34; p = 0,008) pedig negatív irányban jelezte előre a fizikai életminőséget. Ezen túl a tehetetlenség (β = –0,65; p < 0,001) az indirekt útvonal mellet direkt módon is összefüggött a fizikai életminőséggel. A modell által megmagyarázott variancia 75%. Az illeszkedési mutatók megfelelőek (χ 2(7) = 10,29; p = 0,173, CFI = 0,98, TLI = 0,98, RMSEA = 0,06 [90% CI: 0,01–0,14], SRMR = 0,06). A mentális életminőség prediktorait tesztelő modellben az eredmények szerint a tehetetlenség (β = 0,41; p < 0,001) pozitívan, a krónikus fájdalom elfogadása (β = –0,34; p = 0,004) negatívan jelezte előre a reménytelenség pontszámot. A reménytelenség (β = –0,25; p = 0,017) pedig negatív irányban jelezte előre a mentális életminőséget. Ezen túl a tehetetlenség (β = –0,64; p < 0,001) az indirekt útvonal mellett direkt kapcsolatot is mutatott a mentális életminőséggel. A modell által megmagyarázott variancia 61%, és a modell illeszkedése is megfelelő (χ 2(7) = 11,30; p = 0,126, CFI = 0,99, TLI = 0,98, RMSEA = 0,07 [90% CI: 0,01–0,15], SRMR = 0,05). Következtetések: A gerincproblémákból fakadó krónikus fájdalommal való együttélés az életminőség több dimenzióját is érinti. A fájdalom katasztrofizálása kapcsán a tehetetlenség érzése fokozza a reményvesztett állapotot, valamint negatívan befolyásolja a mentális és fizikai életminőséget egyaránt. A reményvesztett állapot hasonlóképpen a mentális és a fizikai életminőségi mutatókban egyaránt negatív irányú változást okoz. Ezzel szemben a fájdalom elfogadása jobb mentális életminőséget, valamint a reménytelenség érzésének csökkenését eredményezheti. Mindezek okán, a fájdalomélményhez kapcsolódó kogníciók módosítása, az azzal való megküzdés képességének elsajátítása és a tehetetlenség érzésének átkeretezése valószínűsíthetően vezethet el az érintett személyek jobb fizikai és mentális életminőségéhez.

Introduction: In this study we examine the effect of pain catastrophizing, pain acceptance, and hopelessness on quality of life (QoL) of female patients with chronic low back pain (caused by disc herniation, vertebrae slippage or segmental instability). Numerous studies suggested that pain catastrophizing, and pain acceptance are closely related to the quality of life of patients with chronic low back pain, having a significant negative effect on the physical and mental well-being of the individuals. However, the positive effect of pain acceptance on the patient’s quality of life could be also assumed. Objectives: The primary aim of this study was to examine the factors that predict the mental and physical quality of life of chronic low back pain female patients. Methods: This cross-sectional study involved 121 female patients (agemean= 47.9 [SD = 10.9] years). Measures: Beck Hopelessness Scale, Short Form 36 health survey questionnaire, Pain Catastrophizing Scale, Chronic Pain Acceptance Questionnaire. Results: Regarding the physical Qol, the analyses revealed that helplessness (β = 0.34, p < 0.001) and the time since the onset of pain symptoms (β = 0.27, p = 0.007) predicted positively the degree of hopelessness. Hopelessness (β = –0.34, p = 0.008) in turn, had a negative direct effect on the physical Qol. Moreover, and besides the indirect pathway, helplessness (β = –0.65, p < 0.001) had a direct negative effect on the physical quality of life of the patients. Explained variance is 75%. The model fit the data well (χ 2(7) = 10.29, p = 0.173, CFI = 0.98, TLI = 0.98, RMSEA = 0.06 [90% CI: 0.01–0.14], SRMR = 0.06). Regarding the model of mental quality of life, the analyses revealed that helplessness (β = 0.41, p < 0.001) positively, while the acceptance of chronic pain (β = –0.34, p = 0.004) negatively predicted the degree of hopelessness. Hopelessness in turn (β = –0.25, p = 0.017) had a direct negative effect on the mental Qol. Helplessness, moreover, also had a direct effect (β = –0.64, p < 0.001) on mental Qol. Explained variance is 61%. The model of mental quality of life showed a proper fit (χ 2(7) = 11.30, p = 0.126, CFI = 0.99, TLI = 0.98, RMSEA = 0.07 [90% CI: 0.01–0.15], SRMR = 0.05). Conclusions: The analyses revealed that chronic back pain affects several dimensions of quality of life. The results showed that pain catastrophizing and helplessness increase the feelings of hopelessness, which, in turn, negatively influences the patients’ mental and physical quality of life. Hopelessness results in negative changes both in mental and physical quality of life indicators. These results suggest that increasing coping with pain, restructuring the sense of helplessness, and the acceptance of chronic pain can enhance the mental quality of life as well as decrease the feelings of hopelessness.

Open access

Abstract

We investigated three types of shocked feldspar in the Asuka-881757,531-2 sample with midinfrared spectroscopy (reflectance mode). Under the petrographic microscope three types of site were characterized by (1) undulatory extinction, (2) undulatory extinction with isotropic patches and decreased interference color, and (3) isotropic, lath-shaped feldspars, which is indicative of maskelynite. The IR emissivity maximum (Christiansen feature=CF) changes with the chemical composition of feldspar. One of the Christiansen composition features exhibits a wave length peak of 1234 cm−1 for anorthite; another feature appears at 1245 cm−1 for maskelynite (Palomba et al. 2006).

With the help of IR spectroscopy we observed three vibrational types in our spectra: (1) peaks of depolimerization of SiO4 tetrahedra (500–650 cm−1, 950–1150 cm−1), (2) peaks of stretching and bending vibrational modes of SiO6 octahedra (750–850 cm−1), and (3) Si-O stretching vibration of SiO4 units (Johnson and Hörz 2003; Johnson et al. 2003, 2007). All these vibration types were observed at the less shocked sites. In the spectrum of highly shocked maskelynite only a broader band close to 1000 cm−1 was observed, which is the main vibrational band of maskelynite (Palomba et al. 2006). The calculated FWHM showed the disordering rate of shocked feldspars. On the basis of the measurements it could be concluded that the estimated shock pressure range gradually increases from 17–35 GPa for different degrees of undulatory sites, to 35–45 GPa for maskelynite sites.

Restricted access