Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Ildikó Süveges x
  • All content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Miklós Resch, Ildikó Süveges, and János Németh

A magas vérnyomás a társadalom jelentős részét érinti, ugyanakkor sokszor csak késve kerül felismerésre. A közlemény célja a széles körben ismert szemfenéki éreltérések mellett az egyéb szemészeti vonatkozások áttekintése és a populációszintű vizsgálatok tükrébe helyezése. A hypertonia a szem különféle alkotóelemeit érintheti. A legkorábban osztályozott hipertenzív retinopathia (a retina microvascularis eltérései) manapság is releváns, de más megjelenési formák is jelen vannak a magas vérnyomás hatékony kezelése mellett. Az enyhe hipertenzív retinopathia jelei gyakoribbak a vártnál, a fiatal felnőtt nem diabeteses lakosság mintegy 10–15%-ában kimutatható. A magas vérnyomás okozta retinopathia rámutathat a magas vérnyomás más szövődményeire, így a neurológiai és kardiológiai eltérésekre. A kis erek elváltozásai jól beállított vérnyomás mellett visszafordíthatók. A vérnyomás kellő kontrolljával csökkenthető a diabeteses retinopathia kialakulása és progressziója, és ezáltal a súlyos retinabetegségek (artériás és vénás érelzáródás, macroaneurysma, ischaemiás látóideg-károsodás, időskori maculadegeneráció) okozta látásromlás is megelőzhető. Orv. Hetil., 2013, 154(45), 1773–1780.

Open access

Bevezetés: A herpes simplex vírus által okozott szaruhártya-gyulladás a leggyakoribb oka a cornea centrumában kialakuló hegnek, amely látásvesztést okozhat. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a perforáló keratoplasztika eredményességének felmérését a szisztémás antiherpeses és immunszuppresszív terápia alkalmazásának tükrében. Módszer: Perforáló keratoplasztikán átesett 12 betegen végezték a retrospektív randomizált vizsgálatot. A műtéti beavatkozásig eltelt idő az első keratitis megjelenésétől számítva átlag 18 év volt (5–40 év). A műtéti indikáció 9 esetben a látás javítása, 3 esetben a cornea perforációjának megelőzése volt. Szisztémás kezelésként 9 beteg herpeszvírus elleni (acyclovir) és immunszuppresszív (mycophenolat mofetil), 2 beteg csak herpeszvírus elleni kezelést kapott, egy betegnél nem alkalmaztak szisztémás terápiát. Az átlagos követési idő 53,1 hónap volt (16–84 hó). Eredmények: A látásjavító célú 9 műtét közül 8 esetben a transzplantátum átlátszóan, ereződés nélkül gyógyult. Mind a 8 beteg acyclovir és mycophenolat mofetil kezelésben részesült. Egy esetben – amikor a beteg szisztémás kezelést nem kapott – recidíva és rejectio is fellépett. Az akut gyulladásos tünetekben végzett műtétek közül egyben gyógyult a transzplantátum átlátszóan, recidíva- és rejectiomentesen; a beteg acyclovir és mycophenolat mofetil terápiában részesült. Két esetben recidíva és rejectio is fellépett. Ezek közül egyben a beteg acyclovir és mycophenolat mofetil, egyben csak acyclovirkezelést kapott. A látóélesség minden esetben javult, 3 esetben a látást egyéb tényezők befolyásolták. Következtetések: A szisztémás acyclovir és mycophenolat mofetil terápia sikerrel alkalmazható herpes simplex keratitisben végzett perforáló keratoplasztikák után. Az acyclovir csökkenti a recidívák számát, a mycophenolat mofetil a transzplantátum rejectióját. A műtét időpontjának megválasztása döntő; a gyulladásmentes, heges állapotban végzett műtétek jobb eredménnyel kecsegtetnek. Orv. Hetil., 2013, 154(52), 2065–2070.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ákos Kusnyerik, Miklós Resch, Tamás Roska, Kristóf Karacs, Florian Gekeler, Robert Wilke, Heval Benav, Eberhart Zrenner, Ildikó Süveges, and János Németh

Az ideghártya fényérzékelő sejtjeinek maradandó károsodásával járó és vaksághoz vezető betegségek eddig gyógyíthatatlannak bizonyultak. Jelenleg a szembe ültethető retinaimplantátumok fejlesztése biztat leghamarabb a klinikai gyakorlatba is bevezethető eredménnyel e betegek számára. A közlemény célja az eltérő működési elv alapján csoportosított, különböző fejlesztési szakaszban levő implantátumokkal kapcsolatos kutatások ismertetése és jellemzőinek kiemelése, valamint a fejlesztések hazai vonatkozásainak bemutatása. Az összefoglaló a nemzetközi szakirodalomban megjelent publikációk áttekintésével és feldolgozásával, valamint személyes tapasztalatok alapján kíván áttekintést nyújtani a retina degeneratív betegségei esetén beültethető retinaimplantátumokról. Az elmúlt évek mikroelektronikai fejlesztései tették lehetővé, hogy a retina elpusztult fotoreceptorainak helyettesítése elektromos ingerléssel sikeresen megoldható legyen. Több egymástól mind felépítésében, mind egyéb tulajdonságaiban jelentősen eltérő implantátum fejlesztése folyik jelenleg is egymással párhuzamosan. Ezek közül két, az ideghártyával közvetlen kapcsolatban álló, a szemgolyóba ültethető rendszer emelkedik ki. Az ideghártya alá ültethető, subretinalis típusú implantátumokkal sikerült eddig a legfinomabb felbontást elérni. Az ideghártya felszínére rögzített implantátumnak ugyan csekélyebb a felbontása, de rövidebb műtétet igényel a beültetése. A retinaimplantátumok segítségével egyes ideghártya-betegségekben immár bizonyított, hogy látásszerű élmény váltható ki. A multicentrikus klinikai vizsgálatok lezárását követően néhány éven belül várható, hogy többfajta implantátumtípus is megjelenik a klinikai gyakorlatban. Orv. Hetil., 2011, 152, 537–545.

Open access