Search Results

You are looking at 1 - 10 of 29 items for

  • Author or Editor: Ildikó Tóth x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Ildikó Tóth, Ildikó Bán, Zsuzsanna Füzesi, Márk Kesztyüs and Lajos Nagy

A szerzők intézetében három nyelven (magyarul, németül és angolul) kötelező jelleggel oktatják az Orvosi kommunikáció gyakorlata című tantárgyat az I. évfolyamon. Módszereik javításához fontosnak tartották, hogy megismerjék a hallgatók attitűdjeit a kommunikációs készségek oktatásával kapcsolatban. Az attitűdök felméréséhez a Rees és munkatársai által kifejlesztett Kommunikációs Készségek Attitűd Skálát alkalmazták, amely nemzetközileg elfogadott és jól alkalmazható mérőeszköz. Célkitűzés: Felmérésükben elsősorban az angol kérdőív magyar, illetve német nyelvű fordítását vizsgálták. A továbbiakban elemezték, hogy van-e különbség a különböző programokon tanuló hallgatók attitűdjei között a kommunikációs készségek tanulásával szemben. Módszer: A kérdőívet a hallgatók a gyakorlati órákon töltötték ki, anonim módon. Az attitűdök értékelése főkomponens-elemzéssel varimax rotációval történt az SPSS (ver. 10.5) statisztikai programmal. Eredmények: Az elemzés során hétfaktoros modellt alkottak. A faktorok a következők voltak: 1. tisztelet és interperszonális készségek; 2. tanulás; 3. kommunikáció fontossága az orvosi hivatásban; 4. kifogás; 5. hárítás; 6. vizsga; 7. túlzott önbizalom. A hallgatók hozzáállását a kurzushoz pozitívnak találták. A nyelvi programok között a tanulás faktor kivételével minden faktornál szignifikáns különbséget találtak. Következtetés: A hallgatók alapvető pozitív attitűdje mellett negatív attitűdök is regisztrálhatóak a kommunikációs oktatással szemben, amelyek változtatása – beállítódás jellegük miatt – az oktatási módszerek fejlesztésével csak részben lehetséges. Eredményeik megfelelő alapot képeznek további kutatásokhoz, valamint a kurzus tematikájának és módszertanának fejlesztéséhez. Orv. Hetil., 2011, 152, 1535–1543.

Restricted access

Absztrakt

A petefészek-daganatok mintegy 15–20%-a tartozik a borderline csoportba (más néven atípusosan proliferáló tumor vagy alacsony malignitási potenciálú carcinoma). E tumorok diagnosztikája és kezelése sok problémát okoz a patológusok és klinikusok számára egyaránt. A borderline tumorok gyakran reproduktív korban lévő, fiatal nőkben alakulnak ki, jó prognózisúak, a betegség lefolyása indolens, de a hagyományos kemoterápiával szemben rezisztensek. A borderline tumorok különböző szöveti típusai közül a leggyakrabban a serosus borderline tumorok fordulnak elő, a nőgyógyászati patológiában a legtöbb diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai problémát okozva. Intézetünkben 2000 és 2008 között 30 esetben diagnosztizáltunk serosus borderline tumort. 13 esetben típusos borderline tumor volt, 7 esetben mikropapilláris borderline tumort láttunk, 2 esetben mikroinvázióval és a maradék 8 esetben a borderline tumor jól differenciált serosus carcinomával kombinálódott. A 22 borderline tumoros esetből 17 esetben I-es stádiumú, a petefészekre, vagy petefészkekre lokalizálódó daganatról volt szó, a maradék 5 esetben nem-invazív implantátumok voltak a hasüregben. A jól differenciált serosus carcinomák mellett nem-invazív implantátumokat (3 eset) ill. invazív implantátumokat, metasztázisokat találtunk. A petefészek serosus borderline tumorainak fő diagnosztikai problémája a mikropapilláris mintázat értékelése, a mikroinvázió meghatározása és észlelése, a pseudo-borderline mintázatú jól differenciált serosus carcinomától való elkülönítés mellett az extraovariális manifesztációk, implantátumok dignitásának meghatározása. Munkánkban e főbb diagnosztikus problémákat tárgyaljuk saját tapasztalataink ill. a szakirodalom adatai alapján.

Restricted access

Absztrakt

A petefészek felszíni hámtumorainak mintegy 15–20%-a tartozik a borderline (vagy atípusosan proliferáló, ill. alacsony malignitási potenciálú) csoportba, és összességében 5–7% a mucinosus borderline tumorok előfordulási gyakorisága, a második leggyakoribb típus a serosus borderline tumorok után. A borderline tumorok komoly diagnosztikus és terápiás nehézséget jelentenek a patológus ill. a klinikus számára egyaránt. E daganatok mind szövettani megjelenésükben, mind prognózisukat tekintve köztes helyet foglalnak el a jóindulatú cystadenomák és a carcinomák között. Gyakran fertilis korban lévő nők betegsége indolens lefolyással. A prognózis jó, de a hagyományos kemoterápiával szemben rezisztensek. A legfőbb nehézséget az intraepithelialis carcinoma, a mikroinvázió és az expanzív invázió diagnosztizálása, a primer borderline tumorok colorectalis adenocarcinomák petefészekáttétjétől való elkülönítése okozza. Az Intézetünkben 2000 és 2008 között mucinosus borderline tumornak diagnosztizált 11 esetet újra átnéztük. Közülük 8 eset intestinalis típusú, a maradék 3 eset cervicalis (Müller-cső differenciációjú) típusú volt. 5 esetben lehetett intraepithelialis carcinomát és 5 esetben mikroinváziót találni. Munkánkban e diagnosztikus nehézségeket foglaljuk össze saját tapasztalataink és az irodalmi adatok alapján, néhány szóban kitérve a peritonealis és ovarialis pseudomyxomára.

Restricted access

Absztrakt

A koraszülöttség pszichológiai szakirodalma igen változatos eredményeket közöl a koraszülöttség fejlődési kimenetelével kapcsolatban. Az anya–gyermek interakció vizsgálata segíthet a fejlődési kimenetel heterogenitásának megértésében. Jelen vizsgálatban 29 mérsékelten rizikós koraszülött és 40 egészséges, időre született gyermek és édesanyáik vettek részt. A csecsemők 12 hónapos korában megfigyeléses adatgyűjtést végeztünk, játékhelyzetben rögzítettük általunk kialakított szempontrendszer alapján az anyai és a gyermeki viselkedéses sajátosságokat. Emellett a 12 hónapos kori Bayley fejlődési mutatókat is bevontuk az elemzésbe. Eredményeink szerint a koraszülöttek csoportjában némileg kedvezőtlenebb sajátosságok mutatkoztak. Jellemzőbb az anyai passzivitás, amire a gyermekek nagyobb fokú kezdeményezéssel válaszolnak. A koraszülött csecsemők továbbá többször váltanak játéktárgyat, és kevesebbet vokalizálnak. A koraszülött csoportban összefüggést találtunk az anyai tanítói viselkedés és a gyermek mentális fejlődési indexe között. Úgy tűnik, hogy a koraszülötteknél talált mentális fejlődésbeli hátrányhoz, amely főleg a fiúkat érinti, részben a kisebb anyai tanítói igyekezet is hozzájárul.

Restricted access

Az ovarialis strumák a petefészek-teratomák kevesebb mint 3%-át adják. Megjelenhet bennük a pajzsmirigy szinte minden betegsége, és előfordulhat malignitás is. A szerzők esetében egy 31 éves nő bal oldali petefészekcisztáját távolították el, amely az ovariumcarcinoma klinikai tüneteit mutatta, úgymint nagy hasi térfoglalás, ascites, emelkedett szérum-CA 125-szint. A szövettani diagnózis benignus struma ovarii volt. A posztoperatív pajzsmirigyműködés normális maradt.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Ildikó Tóth, Alexandra Füleki, Ágnes Kata Szerafin, Krisztina Lakatos and Judit Gervai

Háttér és célok

A közös figyelem képességének jellemzően 9 hónapos kori megjelenését követően a csecsemő triádikus (felnőtt—csecsemő—tárgy) interakciók során oszthatja meg a tárgyakkal, eseményekkel kapcsolatos élményeit egy másik személlyel. E képesség fejlődési ütemében megfigyelhető egyéni változatosságot a csecsemő adottságai mellett a gondozói környezet szocio-emocionális jellemzői is befolyásolhatják az interakciók minőségén keresztül.

Módszer

Kutatásunkban a csecsemők 9 hónapos korában, részben kötött játékhelyzetben figyeltük meg anya—csecsemő párok triádikus helyzet létrehozására irányuló kezdeményező viselkedését, valamint közös fi- gyelmi tevékenységét. A viselkedési jellemzőket az egyéves korban mért kötődés minőségével és az anyai érzelmi kommunikáció atipikusságának mértékével vetettük össze.

Eredmények

Ahol több párhuzamos (egyszerű) közös figyelem jellemezte az interakciót, ott az anya kevesebb időt töltött passzív monitorozással, viszont többször hívta fel a csecsemő figyelmét a tárgyra dinamikus animálással, és többször pillantott a csecsemő arcára kezdeményezés közben. Ugyanakkor a fejlődésben újabb minőségi lépést jelentő koordinált (megosztott) közös figyelem legerősebb prediktorának a csecsemő összetett, az anya és a tárgy közti tekintetváltással is együtt járó válasza bizonyult. A közös figyelem viselkedések nem függtek össze az anyai atipikus viselkedéssel és a dezorganizált kötődéssel. A párhuzamos — nem koordinált — közös figyelem magas aránya viszont a bizonytalanul kötődő diádok interakciójában volt leginkább jellemző, ami az inszenzitív, a gyermek érdeklődését korlátozó gondozói viselkedés befolyására utalhat.

Következtetések

A 9 hónapos kori interakciók során megfigyelt koordinált közös figyelem vélhetően inkább a csecsemő fejlődési üteme által meghatározott készségek (pl. tekintetváltogatás), mint az anya egyéni viselkedésének függvénye. Ez magyarázhatja, hogy — ellentétben a párhuzamos közös figyelemmel — a korai koordinált közös figyelem egyéni variabilitása nem mutatott kapcsolatot a kötődés minőségével, amelyet elsősorban a gondozói viselkedés alakít.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Erzsébet Révész, Gabriella Markovics, Zoltán Darabos, Ildikó Tóth and Éva Fok

Absztrakt

Számos filaria féregfertőzésről számol be a magyar szakirodalom, többségét Dirofilaria repens okozta. A szúnyog által terjesztett filaria férgek a kutyák és macskák subcutan szöveteiben jelennek meg. Az emberi fertőzések vagy subcutan csomókat vagy tüdőszövet-granulomákat képeznek, a fertőzöttek többsége panaszmentes. A beszámoló egy új Dirofilaria repens-fertőzésről szól, mely egy acut has miatt operált 61 éves férfi hasüregében jelentkezett. A műtét során 8 cm hosszú, fehér fonalféreg által kiváltott, körülírt peritonitis volt észlelhető. A parazita patológiai vizsgálattal Dirofilaria repensnek bizonyult.

Restricted access

Absztrakt:

Esetismertetés: A szerzők egy 78 éves hölgybeteg esetét mutatják be, aki tizenévesként részesült gyógyszeres kezelésben pulmonális tbc miatt, majd a 2015-ben IBD kezelése céljából indított biológiai terápia kapcsán nemcsak légzőszervi tünetei lángoltak fel kb. 60 év tünetmentességet követően, hanem akut has klinikai képe is kialakult. Sürgős műtétre vittük a beteget, ahol vékonybél perforatio miatt segmentresectio történt, a szövettani vizsgálat enterális tbc-t igazolt. A posztoperatív szakban indított gátlószeres kezelés hatására a beteg tünet- és panaszmentessé vált. Megbeszélés: A tuberculosis egy életet veszélyeztető megbetegedés, amely lényegében bármely szervet érintheti. Ezen cikkünkkel szeretnénk felhívni a figyelmet biológiai terápiák, ill. a különböző immunmoduláns kezelések potenciálisan fatális mellékhatásaira és a társszakmák közötti hatékony együttműködés fontosságára.

Restricted access

Ramann-féle barna erdőtalajon 2002-ben beállított szabadföldi kisparcellás kísérletben vizsgáltuk a műtrágyázás és növényvédelmi kezelések kombinációinak hatását őszi búza monokultúrában Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar kísérleti telepén. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a növényvédelmi kezelések 2006-ban átlagosan 117%-kal, 2007-ben 120%-kal, a műtrágyázás 2006-ban átlagosan 180%-kal, 2007-ben 218%-kal emelte az őszi búza termésszintjét a kontrollhoz képest. A növekvő N adagok jobban növelték a termés mennyiségét, mint a növényvédelmi kezelések. Az egyre növekvő intenzitású növényvédelmi kezelésekkel és N adagokkal egyre kisebb mértékben nőtt az őszi búza szemtermése. Fentieken túl az eredményekkel összefüggésben vizsgáltuk az időszak hőmérsékleti és csapadékviszonyait a mezőgazdasági években.

Restricted access

Absztrakt:

A mindennapi fogászati praxisban igen fontos a sterilitás. Az egyes eszközök és anyagok csírátlanítása azonban eltérő módszereket igényel. A hőérzékeny és rugalmas, elasztikus anyagok esetén a legelterjedtebb sterilizálási módok azért nem használhatók, mert alacsonyabb hőmérsékletű sterilizálás szükséges, hogy ne veszítsék el eredeti fizikai tulajdonságaikat. Ezen anyagok közé tartozik a kofferdam lepedő is, mely rugalmasságától megfosztva alkalmatlanná válik izolálási feladatának ellátására a fogmegtartó kezelések során. Gumilepedő csírátlanítására ritkán kerül sor, bizonyos esetek megoldása azonban megkívánhatja azt. Ilyen szituációban a fogorvosnak viszonylag limitált, sokszor nehezen elérhető eszköztárból kell választania. Közleményünk sorra veszi a sterilizálóeljárásokat, különös figyelmet szentelve a plazmasterilizálásnak, illetve a hidrogén-peroxid-gázt használó eljárásoknak. Esetbemutatásunkban egy kiterjedt, a fog koronai és gyökéri területét is érintő ínyszél alá terjedő fraktúra ellátása során az adhezív technika alkalmazhatóságát hidrogén-peroxid-gázt használó készülékben sterilizált kofferdam lepedő felhelyezésével biztosítottuk. Orv Hetil. 2020; 161(3): 110–115.

Open access