Search Results

You are looking at 1 - 10 of 28 items for

  • Author or Editor: Ildikó Tamás, x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

As a result of the Sámi ethnic revitalization process, not only is the right to practicing indigenous culture controlled by local communities today, but it is also heavily disputed who can access, use, perform, interpret, and shape their culture. Recently this debate has increasingly influenced academic discourse as well. By the last decades of the 20th century, the Sámi people, similarly to other indigenous peoples, contributed to ongoing scholarly activity with their own researchers. As a consequence of this, reservations as to external (foreign) rresearchers are more and more emphatically worded. Besides differences of the motivations and opportunities of “western” vs. “indigenous” science, epistemological problems also occur, due to varying world views and categories derived from differing practices of experiences, as well as to a scepticism as to the existence of authentic translation. In this way the relation of researcher and field site cannot be merely restricted to data collection and interpretation. Data processing, publication of findings and presentation of achievements for the scholarly elite of informants and the studied community are also of importance.

Restricted access

Vizsgálatunk célja az emlékezeti előhívás során aktiválódó asszociatív és stratégiavezérelt folyamatok (Shing és mtsai, 2010) mechanizmusainak feltárása volt perceptuális forrásmonitorozási paradigma segítségével. E kérdést fejlődési kontextusba helyezve óvodás korú, kisiskolás és felnőtt személyek teljesítményét hasonlítottuk össze egy emlékezeti feladatban. A hétköznapi színűk alapján kongruens, inkongruens és neutrális képeket alakítottunk ki és mutattunk be incidentális tanulási helyzetben, majd azt kértük a vizsgálati személyektől, hogy emlékezzenek arra, milyen színű volt a tesztfázisban újra bemutatott, ezúttal fekete-fehér kép. Hipotézisünk alapján azt vártuk, hogy különbség mutatkozik a csoportok között az inkongruens és neutrális képek helyes színére való emlékezésben, azonban nem feltétlenül találunk különbséget a kongruens színű képek színének felidézésekor, elsősorban a már gyermekkorban aktívnak és érettnek mutatkozó asszociatív folyamatoknak köszönhetően. Eltérést találtunk a kongruens és inkongruens képekre való emlékezésben, illetve az inkongruens képek színében elkövetett hibák mintázatában. Eredményeink megerősítették hipotézisünket, mely szerint a gyermekek előhívási profilját a már érett, felnőttekhez hasonló, univerzális tudásra építő asszociatív folyamatok és az éretlen, gátlási mechanizmusokat is tartalmazó stratégiavezérelt folyamatok jellemzik.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ildikó Tamás
,
Imre Veres
, and
Éva Remenyik

A medúzacsípés Magyarországon ritka. A tengerparti turizmus által azonban ezen epizoonózis is jelentőséghez juthat, különösen differenciáldiagnosztikai szempontból. – Egy tízéves nőbeteg jobb lábszárát 2005 augusztusában az Adrián való fürdőzés során medúza csípte meg. Az érintkezést követően pár perccel ez említett területen csalánkiütések jelentek meg, az egész végtag égett, erősen fájt. Néhány óra múlva hőemelkedése, általános rossz közérzete volt, majd a bőrtünetek lividdé váltak. Helyileg azonnal ecetes borogatással, majd antibiotikus kenőccsel kezelték, kalciumtartalmú pezsgőtablettát kapott. – Az általános tünetek másnapra megszűntek, a bőrtünetek fokozatosan javultak. Lokális antibiotikum, majd antihisztamin mellett négy hét múlva vált tünetmentessé. Három hónap múlva a korábbi csípés helyén viszkető, fokozatosan erősödő hyperaemiás papulák jelentkeztek. A biopszia hisztológiai vizsgálata jelentős vascularis érintettséget, eozinofíliát mutatott. Lokális okkluzív szteroidkezelésre a gyulladásos tünetek visszafejlődtek, a terület hypopigmentatióval gyógyult. – A különböző mérges medúzafajokkal történő érintkezés után bőrtünetek gyakran előfordulnak, de hónapokkal a kontaktus után, annak helyén jelentkező vascularis érintettség irodalmi ritkaság. – A cikk az esetismertetés mellett áttekinti a medúzacsípés által okozott gyakoribb bőr- és szisztémás tüneteket, részletesen tárgyalja a bőrgyógyászati differenciáldiagnosztikát, valamint ismerteti a mérges medúzafajokat, azok földrajzi elterjedését, az elsősegélyt, a kezelést és a prevenciós lehetőségeket.

Restricted access

Agrokémiai kezelések hatása őszi búza (Triticum aestivum L.) monokultúrában

Impacts of agrochemical treatments in a winter wheat (Triticum aestivum L.) onoculture

Növénytermelés
Authors:
Péter Jolánkai
,
Zoltán Tóth
,
Tamás Kismányoky
, and
Ildikó Farkas

Ramann-féle barna erdőtalajon 2002-ben beállított szabadföldi kisparcellás kísérletben vizsgáltuk a műtrágyázás és növényvédelmi kezelések kombinációinak hatását őszi búza monokultúrában Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar kísérleti telepén. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a növényvédelmi kezelések 2006-ban átlagosan 117%-kal, 2007-ben 120%-kal, a műtrágyázás 2006-ban átlagosan 180%-kal, 2007-ben 218%-kal emelte az őszi búza termésszintjét a kontrollhoz képest. A növekvő N adagok jobban növelték a termés mennyiségét, mint a növényvédelmi kezelések. Az egyre növekvő intenzitású növényvédelmi kezelésekkel és N adagokkal egyre kisebb mértékben nőtt az őszi búza szemtermése. Fentieken túl az eredményekkel összefüggésben vizsgáltuk az időszak hőmérsékleti és csapadékviszonyait a mezőgazdasági években.

Restricted access

A vena cava inferioron keresztül a jobb pitvarba terjedő mellékveserák sikeres műtéti eltávolítása

Successful surgical removal of adrenocortical carcinoma growing into the inferior vena cava and the right atrium

Magyar Sebészet
Authors:
Árpád Péterffy
,
Balázs Dezső
,
Ildikó Adler
,
Péter Árkossy
, and
Tamás Szerafin

Absztrakt

A szerzők egy 47 éves asszony esetét ismertetik, akinek bal oldali mellékveserák eltávolítása után néhány hónap múlva helyileg kiújult a daganata, és a vena cava inferioron keresztül beterjedt a jobb pitvarba. A vena cava inferiort szinte teljesen kitöltő tumorthrombus jelentős májpangást, ascitest és alsó végtagi vizenyőt okozott. A tumorthrombust extracorporalis keringés és 20°C testhőmérsékletnél teljes keringésmegállítás segítségével, a jobb pitvar feltárásával, szem ellenőrzése mellett sikerült egészben eltávolítani. Egy hónappal később eltávolításra került a bal oldali mellékvese helyén kiújult daganat is. A szövettani vizsgálatok közepesen differenciált adrenocorticalis carcinomát mutattak, 10% feletti proliferációs rátával. A beteg a legutóbbi műtéte óta onkológiai gondozásban részesül, egy éve panasz- és daganatmentes. Klinikai tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a vena cava inferiorba beterjedő különböző eredetű tumorthrombus eltávolítása extracorporalis keringés segítségével (keringés megállításával vagy anélkül) biztonságosan elvégezhető, és a túlélési esélyek jók, ha az elsődleges daganat is eltávolítható.

Restricted access

Az ártalmas gyermekkori élmények és a felnőttkori alkoholfüggőség közötti összefüggések

Relation between adverse childhood experiences and problematic alcohol consumption in adulthood

Orvosi Hetilap
Authors:
Sejla Gubucz-Pálfalvi
,
Tamás Kurimay
, and
Ildikó Danis

Az alkoholizmus és következményei világszerte, így Magyarországon is jelentős közegészségügyi problémát jelentenek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kezelésbe kerülési ráta alacsony, kezelés esetén pedig a páciensek nagy számban idő előtt befejezik a terápiát. A visszaesési ráta is nagy, a páciensek akár több mint fele a kezelést követő első pár hónapot követően már nem tudja tartani absztinenciáját. Bár az addiktológiai ellátórendszerben a legnagyobb számban 35 év fölött jelennek meg a betegek, az alkoholhasználati zavar kialakulásának okai gyakran már a kora gyermekkori tapasztalatokból eredeztethetők. A gyermekkorban átélt tartós traumák szignifikáns összefüggést mutatnak a későbbi életszakaszokban kialakuló szomatikus és mentális egészségi problémákkal, a szerhasználattal, beleértve az alkoholfüggőséget is. A közlemény az alkoholfüggőség prevalenciájának áttekintésével, illetve a gyermekkori rossz bánásmód és az ártalmas gyermekkori élmények definiálásával indul, majd az ártalmas gyermekkori élmények hatását és hatásmechanizmusait tárgyalja a felnőttkori alkoholhasználati zavar kialakulásának és szerény kezelési rátájának tükrében. A közlemény további célja, hogy felhívja a figyelmet a traumafókuszú gondolkodás és a traumainformált megközelítés jelentőségére az egészségügyi ellátórendszerben, az addiktológiai intervenciók és szolgáltatások tervezésében. Orv Hetil. 2023; 164(41): 1628–1636.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ágnes Fehér
,
Mónika Fekete
,
János Tamás Varga
, and
Ildikó Horváth

Absztrakt:

Bevezetés: A védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság már az orvosok körében is tapasztalható. Fontos, hogy a fiatal orvosgenerációk megfelelő tájékozottsággal rendelkezzenek, betegeiket meg tudják győzni az oltások hasznosságáról, maguk jó példát mutassanak e téren. Célkitűzés: A tanulmány célkitűzése a Semmelweis Egyetem általánosorvostan-hallgatóinak vakcinológiai ismereteit, valamint a védőoltásokhoz való hozzáállásukat felmérni a ’Népegészségtan és preventív medicina’ oktatása előtt és után. A kanyaró és a hepatitis B-vírus elleni védőoltások mellett hangsúlyt kapott a hallgatók véleménye az influenza elleni védőoltásról és hatékonyságáról. Módszer: Az adatgyűjtés önkéntes résztvevőkkel, anonim, önkitöltéses kérdőívekkel történt. Az oktatás és az átoltottság közötti összefüggés igazolása Pearson-féle korreláció számításával és egytényezős varianciaanalízissel történt. Eredmények: Tanulmányunkban rávilágítunk a vakcinológia oktatását követő ismeret- és attitűdváltozás mértékére. Az orvostanhallgatók tudása hiányos, negatív attitűdökkel rendelkeznek az influenza elleni oltással kapcsolatban. A válaszadók általánosságban hasznosnak tartották a védőoltásokat, azonban az influenza elleni vakcinát a kitöltőknek csak a kétharmada vélte fontosnak. A hallgatók influenzaátoltottsága oktatás előtt 6,5%, az oktatást követően 24% volt. A statisztikai számítások igazolták az összefüggést az oktatás és az átoltottság mértékének emelkedése között. A hallgatók kétharmada (67,8%) volt tisztában azzal, hogy az influenza elleni oltóanyagot járvány idején is be szabad adni. Meglepő módon a kézmosás fontosságának nagyobb szerepet tulajdonítottak a védőoltásnál az influenza megelőzésében. Következtetések: Az oktatás jelentősége vitathatatlan a leendő orvosok szemléletének, felelősségtudatos magatartásának alakításában. Megbízható tudást kell szerezniük, hogy gyakorló orvosként meggyőzzék betegeiket a fertőző betegségek primer prevenciója leghatékonyabb eszközének igénybevételéről. Szemléletváltás szükséges, hogy a védőoltással – megszakítva a fertőzési útvonalat – nemcsak a saját, de a környezetük, ezáltal a betegeik egészségének védelmét is szolgálják. Orv Hetil. 2019; 160(30): 1193–1199.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Mónika Fekete
,
Vince Pongor
,
Ágnes Fehér
,
Márta Veresné Bálint
,
János Tamás Varga
, and
Ildikó Horváth

Absztrakt:

Bevezetés: Krónikus obstruktív légúti betegekben a tápanyagok fokozott felhasználása és a szükséglethez képest alacsonyabb energiabevitel miatt alultápláltság alakulhat ki. Célkitűzés: Kutatásunk célja volt felmérni a 40 év feletti, krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő emberek tápláltsági állapotát, valamint megvizsgáltuk az összefüggéseket a betegség súlyossága és a betegek tápláltsági állapota között. Módszer: Retrospektív obszervációs vizsgálatot végeztünk az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet légzésfunkciós laboratóriumában 2017. évben megjelent betegek körében; a légzésfunkciós és antropometriai adatokat az egészségügyi elektronikus nyilvántartási rendszerből nyertük ki. A beválasztási kritériumok a 40 év feletti életkor és a COPD diagnózisa voltak. A légúti obstrukció súlyosságát a mért FEV1-értékek alapján GOLD-stádiumok szerint kategorizáltuk. Eredményeinket SPSS Statistics V22.0 programban dolgoztuk fel. Eredmények: A betegek átlagéletkora 66 év volt; a nemi megosztást tekintve 49,3% férfi és 50,7% nő volt. A COPD-s betegek körében az átlagos testtömegindex (BMI) 27,14 kg/m² volt, értéke széles tartományban mozgott: a cachexia, valamint a súlyos obesitas egyaránt előfordult. A FEV1 (ref%)-értékek alapján a 3236 vizsgált beteget GOLD I.: 30%, GOLD II.: 40%, GOLD III.: 23% és GOLD IV.: 7% stádiumba soroltuk be. Pozitív korrelációt találtunk a mért FEV1-értékek és a tápláltsági állapot között (H = 0,2297, r = 0,1401), azaz a cachexia mértéke a betegség súlyosságával összefüggést mutatott. Varianciaanalízis alapján szignifikáns összefüggést találtunk a betegek tápláltsági állapota és a betegség súlyossága között (p<0,001), azaz a magasabb BMI-vel rendelkező betegek jobb tüdőfunkcióval rendelkeztek. Következtetés: A malnutritio kedvezőtlen hatású a légzésfunkcióra, gyengül a légzőizmok teljesítménye. Vizsgálatunkban a BMI növekedésével a FEV1-értékek javultak, tehát a BMI hasznos mutató lehet a COPD-s betegek légzésfunkciós prognózisának előrejelzésében. Orv Hetil. 2019; 160(23): 908–913.

Open access