Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Imola Sándor x
Clear All Modify Search

A holttestekkel, boncolással kapcsolatos tapasztalatok a megfelelő orvosi attitűd kialakulásában játszott szerepük miatt döntőnek bizonyulnak a medikusok professzionalizációjában. Az itt szerzett élmények beavatási rítusnak (Gennep, 1960) is tekinthetők, melynek következtében a laikus látásmód átalakul egy szakértőibb, tudományosabb szemléletmóddá. Hogy ezek az élmények sajátosságukból adódóan gyakorta jelentenek stresszforrást vagy szorongást a hallgatók számára, az szinte magától értetődő, mégis az érzelmi hatásokkal egyáltalán nem vagy csak alig foglalkozott eddig az orvosképzés, a hallgatókat magukra hagyva a megküzdésben. Bizonyítékok szólnak amellett, hogy a feldolgozás sikeressége a megfelelő pályaszocializáció segítője, de ugyanakkor hátráltatója is lehet. A boncolással kapcsolatos élmények feltérképezése, hatásainak megértése és a szakirodalomban gyakran nem egyértelműfogalmak tisztázása hozzájárulhat ahhoz, hogy a pályaszocializáció folyamatát megfelelő módszerekkel segíteni tudjuk, és nyíltabbá tegyük e tárgyaknak – a korszerű, tudományos ismeretek átadása mellett – egy nagyon fontos feladatát, a humanista értékek közvetítésén keresztül az orvos–beteg kapcsolat optimalizálását. Jelen írásunk célja a témában megjelent fontosabb szakirodalom áttekintése, a potenciális kutatási irányok ismertetése.

Restricted access

In the late 1930s several “peasant ecclesiola” formed around two Calvinist peasant prophetesses in Sub-Carpathia, a region that came under fi rst Czechoslovak, then successively Hungarian, Ukrainian and Soviet rule as a consequence of the Trianon peace dictate. One group functioned between 1937–1977 under the leadership of Mariska Borku (Tiszaágtelek, 1910–1978). Over a period of 40 years Mariska Borku wrote the “Words”, under the inspiration of Jesus Christ or the Holy Spirit. Her manuscript called the Lettszövetség (Third Testament) was regarded by the prophetess and her followers as sacred and seen as a continuation of the Bible. They disseminated it in handwritten copies and used it in religious services held in homes and for private devotions.The other prophetess, Borbála Szanyi Mikó (Nagydobrony, 1897–1950) organised a smaller, closed prayer group around herself, composed mainly of relatives. She too wrote down the “Words” she received in visions, in her Örökkévaló Evangélium (Eternal Gospel).

Restricted access
Authors: Imola Sándor and János Pilling

Absztrakt

Napjainkban az orvosi kommunikáció jelentőségét számos kutatási eredmény bizonyítja, a mindennapi gyakorlatban mégis gyakran találkozunk ezekkel ellentétes mítoszokkal, tévhitekkel, az ezekből fakadó kedvezőtlen attitűddel. Mindez megakadályozza a valódi szemléletváltást és a betegközpontú ellátás irányába történő elmozdulást. A szerzők arra vállalkoztak, hogy bemutassanak néhány gyakori tévhitet, s az ezekkel kapcsolatos kutatási eredményeket. Orv. Hetil., 2016, 157(17), 644–648.

Open access

Bevezetés: Az orvostanhallgatók pályaszocializációjáról, testi-lelki egészségéről számos hazai és nemzetközi vizsgálat született. Célkitűzés: A medikusok pályaválasztással kapcsolatos motivációinak, testi-lelki egészségének és stresszterhelésének összehasonlítása. Módszer: Orvostanhallgatók (n = 731) körében végzett országos, kvantitatív felmérés. Eredmények: A medikák korábban döntenek az orvosi pálya mellett, nem áll előttük orvosszerepmodell és a pályaválasztási motivációik altruisztikusabbak a medikusokkal összehasonlítva. Az orvostanhallgató nők jobban érintettek a pszichoszomatikus tünetekben és több stressztényezőről számolnak be, mint férfi kollégáik. Nagyobb arányban fordul elő körükben alvászavar, túlterheltebbnek érzik magukat, valamint a kiégés emocionális kimerülés komponense is szignifikánsan nagyobb mértékben jelentkezik körükben. Következtetések: A vizsgálat eredménye felhívja a figyelmet arra, hogy a medikák testi-lelki egészségvédelme kulcsszerepű a későbbi orvosnői morbiditás megelőzésében. Orv. Hetil., 2013, 154(49), 1950–1958.

Open access
Authors: Zsuzsa Győrffy, Imola Sándor, Csilla Csoboth and Mária Kopp

Célkitűzés: A fizikai bántalmazás hatása a test-lelki egészségre jól ismert, azonban a bántalmazás és a reprodukciós zavarok előfordulása a kevésbé vizsgált területek közé tartozik. Jelen kutatásunk célkitűzése, hogy a fizikai bántalmazás és öt reprodukciós zavar (spontán vetélés, veszélyeztetett terhesség, meddőség, művi abortusz, fájdalmas menstruáció) összefüggéseit feltárja. Módszerek: Keresztmetszeti elemzéseink mintáját a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés női tagjai szolgáltatták (N = 6987). Eredmények: Mintánk közel 10%-a számolt be a partner/szülő, illetve más fontos személy általi fizikai bántalmazásról. Megállapítottuk, hogy a bántalmazott nők esetében a reprodukciós zavarok prevalenciája magasabb, mint a nem bántalmazott nőknél. A partner által bántalmazott nők esetében a spontán vetélés, a veszélyeztetett terhesség, a meddőség, a művi abortusz, valamint a fájdalmas menstruáció mutatott szignifikáns kapcsolatot a fizikai bántalmazás tényével. A szülő által bántalmazottak esetében a spontán vetélés, a veszélyeztetett terhesség, a művi abortusz, valamint a fájdalmas menstruáció mutatott szignifikáns kapcsolatot. A kapott eredmények többváltozós modellben való értelmezése azt mutatta, hogy a bántalmazás a reprodukciós zavarok — egyéb változóktól (életkor, iskolai végzettség, dohányzás, BMI, korábbi művi abortuszok, nőgyógyászati problémák) független — meghatározó rizikótényezője. Következtetések: Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a fizikai bántalmazás jelentős hatással lehet a reprodukciós zavarok kialakulására és/vagy fenntartására. A fizikai bántalmazás és a reprodukciós zavarok közötti kapcsolat pontosabb megismeréséhez további vizsgálatok szükségesek.

Restricted access