Search Results

You are looking at 1 - 10 of 50 items for

  • Author or Editor: Imre Boncz x
  • All content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Kovács, Lajos Döbrőssy, András Budai, Ágnes Cornides, and Imre Boncz

A rosszindulatú daganatos megbetegedések súlyos népegészségügyi problémát jelentenek Magyarországon. A daganatos halálozás mérséklésére a tünet- és panaszmentes személyek szervezett szűrővizsgálata a legígéretesebb stratégia. A szakterület mai állása szerint a népegészségügyi szűrővizsgálat kritériumait a mammográfiás emlőszűrés, a citológiai vizsgálatot alkalmazó méhnyakszűrés és a székletbeli rejtett vér immunkémiai kimutatásán alapuló vastagbélszűrés elégíti ki. A szájüregi daganatok és a prosztatarák korai felismerésére szolgáló epidemiológiai módszerek hatásossága máig nem bizonyított, ezért csak az orvosi gyakorlat részeként, alkalomszerűen alkalmazhatók. A korai tüdőrák felismerésére még nem rendelkezünk hatásos módszerrel, ezért nem szerepel a népegészségügy napirendjén. – A szervezett, azaz személyes meghívást, visszahívást és követést alkalmazó szűrővizsgálatok helyt kaptak a Nemzeti Népegészségügyi Programban. A népegészségügyi szűrés koncepciója összhangban van az Európai Unió irányelveivel. A szűrővizsgálati programok megszervezése, koordinálása és értékelése az Országos Tisztifőorvosi Hivatal feladata. Az elmúlt években kiépült a feladat ellátására alkalmas adminisztratív és információs rendszer, beleértve az országos szűrési nyilvántartást, az ÁNTSZ intézeteire alapozott szűrési koordinációs rendszer, valamint az országos igényeket kielégíteni képes mammográfiás és citológiai hálózat. A vastagbélszűrés feltételeinek megteremtése folyamatban van. A közlemény összefoglalja a megoldásra váró feladatokat és a szervezett szűrés várható eredményeit.

Restricted access

Tanulmányunk célja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által a daganatos megbetegedések gyógyszeres kezelésére fordított társadalombiztosítási támogatás felmérése volt a gyógyszerkassza, az egyedi méltányossági és az aktív fekvőbeteg-szakellátás HBCs szerinti finanszírozásában. Az adatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerügyi adatbázisából kérdeztük le. Az elemzésben szereplő adatok a 2008. január 1. és december 31. közötti társadalombiztosítási támogatással rendelkező gyógyszerforgalomra terjednek ki. A gyógyszereket egyrészt az ATC (Anatómiai, gyógyászati és kémiai gyógyszer-osztályozási) rendszer mentén (“L”), másrészt a hozzájuk tartozó BNO (Betegségek nemzetközi osztályozása) kódok (C00–C99, D00–D48) szerint elemeztük. Az ATC “L” főcsoporton belül az onkológiai BNO csoportok (C00–C99 és D00–D48) éves onkológiai gyógyszerforgalma 36,3 milliárd Ft volt 2008-ban a járóbeteg-szakellátásban és az egyedi méltányosságban. Az aktív fekvőbeteg-szakellátásban a 2008. évben 178 547 esetben 154 727 súlyszámot finanszírozott meg az OEP, 22,59 milliárd Ft kiadást eredményezve. Összességében tehát a járóbeteg-szakellátás vényfelírásai, az egyedi méltányosság és az aktív fekvőbeteg-szakellátás HBCs rendszer keretében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 58,89 milliárd forint társadalombiztosítási forrást fordított a daganatos betegek onkológiai gyógyszerkészítményeinek finanszírozására. Az onkológiai gyógyszerekre fordított társadalombiztosítási támogatás jelentős kiadási tétel az OEP számára. Magyar Onkológia 54: 283–288, 2010

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Róbert Koiss, Imre Boncz, Zoltán Hernádi, and Zoltán Szentirmay

Absztrakt:

Az új méhnyakszűrési irányelv megalkotásában két fontos szempont játszott szerepet. Az egyik az a bizonyított tény, hogy a méhnyakrák és rák előtti állapotok kialakulásában oki szerepet játszik a humán papillomavírus magas kockázatú törzsei okozta fertőzés. A másik a HPV-fertőzés biológiai viselkedésének beépítése az új szűrési eljárásba. Az új szűrési eljárásnak hűen tükröznie kell a méhnyak karcinogenezisét. A szervezett, populációszintű, életkor-specifikus méhnyakszűrés fokozná az átszűrtségi arányt, valamint a szűrés érzékenységének a fokozásával csökkenthetné az intervallumrákok számát. Orv Hetil. 2017; 158(52): 2062–2067.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztina Juhász, Imre Boncz, Péter Kanizsai, Sándor Mester, and Andor Sebestyén

Absztrakt:

Bevezetés: Az ellenoldali csípőtáji töréseket követő halálozás magas, kockázati tényezőikről kevés adat ismert. Célkitűzés: Ellenoldali csípőtáji törések 30 napon, és 365 napon belüli halálozásának és kockázati tényezőinek vizsgálata. Módszer: Retrospektív tanulmányunk alapját a 2000-ben combnyaktörés miatt operált időskorú betegek képezték, akik 2008. december 31-ig ellenoldali csípőtáji törést szenvedtek. A vizsgált kockázati tényezők az életkor, nem, kísérő betegség, törés lokalizációja, műtét típusa, lokális szövődmények, intézményi felvétel napja, amelyet logisztikus, Cox-regressziós és Kaplan–Meyer-analízissel értékeltünk. Eredmények: A kritériumoknak 312 beteg felelt meg, 8,3%-os 30, illetve 38,4%-os 365 napon belüli halálozással. A 30 napon belüli halálozás szignifikáns kockázati tényezői a pertrochantaer töréstípus (EHpertrochantaer/combnyak = 4,722, VHpertrochantaer/combnyak = 4,129) és a műtét hiánya (EHnincs műtét/osteosynthesis = 7,357, VHnincs műtét/osteosynthesis = 6,317), a 365 napon belüli halálozásnál az idősebb kor (EHkorév = 1,070, VHkorév = 1,050) és az osteosynthesis műtéti típus (EHarthroplastica/osteosynthesis = 0,450). Következtetés: A kor, a töréstípus és a műtét típusa kockázati tényezőnek bizonyult. Az ellenoldali csípőtáji törések okozta halálozást csökkentő effektív preventív stratégia kialakításához további kockázati tényezők elemzése szükséges. Orv Hetil. 2017; 158(20): 783–790.

Open access

Absztrakt

Elemzésünk célkitűzése a teljesítményvolumen-korlát (TVK) hatásának számszaki elemzése az aktív fekvőbeteg-szakellátás hagyományos teljesítménymutatóira, különös tekintettel a TVK miatt ki nem fizetett tételek elemzésére az onkológiai betegellátásban. Az elemzésben szereplő adatok az intézmények által az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felé küldött jelentéseken alapulnak és mindenhol az aktív fekvőbeteg-szakellátásra vonatkoznak (2006–2008). A degresszió hatását megvizsgáltuk szakmák szerinti bontásban. Kimutattuk, hogy ha az egyes szakmák a kihirdetett országosan egységes, degresszió nélküli Ft/súlyszám alapdíj szerint kapták volna a finanszírozásukat és nem a degresszióval csökkentett értéket, akkor mennyi lett volna a többletbevételük. A degresszió miatti veszteséget abszolút értékben (millió Ft) és a potenciális bevétel százalékában egyaránt megadtuk. Az abszolút értékben (és a bevétel százalékában) a legnagyobb veszteséget elszenvedő szakmák a következők voltak 2008-ban: “12 Onkológia” 1327 millió Ft (4,7%), “40 Kardiológia” 791 millió Ft (3,0%), “04 Szülészet-nőgyógyászat” 772 millió Ft (3,0%), “01 Belgyógyászat” 708 millió Ft (3,3%), “15 Intenzív betegellátás” 661 millió Ft (2,5%), “02 Sebészet” 637 millió Ft (3,2%), “05 Csecsemő- és gyermekgyógyászat” 614 millió Ft (3,9%), “03 Traumatológia” 545 millió Ft (2,5%), “24 Sugárterápia, onkoradiológia” 438 millió Ft (3,1%). A teljesítményvolumen-korlát eltérő mértékben érintette az egyes orvosi szakterületeket. Az onkológiai ellátás a TVK rendszer egyik legnagyobb vesztesének tekintendő.

Restricted access

Absztrakt

Dolgozatunk célja a 2007. április 1-i kórházi ágyszám-reform hatásának vizsgálata, különös tekintettel az onkológiai ágyakat érintő változásokra. Elemzésünkhöz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által leszerződött illetve finanszírozott ágyak számát vettük alapul. Az onkológiai ágyak alatt az OEP kódolási rendszer szerinti 12-es szakmakód (Onkológia), a 24-es szakmakód (Sugárterápia, onkoradiológia) és a 28-as szakmakód (Hematológia) szerinti aktív kórházi ágyakat értettük. Vizsgáltuk ezen ágyak számának változását a reform (2007. április 1.) előtt és után. Míg országos átlagban mintegy 25,7%-kal csökkent az összes aktív kórházi ágyszám, addig az onkológiai ellátásban ettől eltérő mértékeket és trendeket látunk. Az onkológiai ellátás (12-es szakmakód) ágyszámai 11,4%-kal, míg a hematológiai ellátás (24-es szakmakód) ágyszámai 11,1%-kal csökkentek, vagyis kisebb mértékben, mint az országos átlagos aktív kórházi ágyszám csökkenés. A sugárterápiás kapacitások (24-es szakmakód) pedig nem csökkentek, sőt 16,3%-kal nőttek is. A területi egyenlőtlenségek mérséklését nem látjuk. Összességében elmondhatjuk, hogy az egészségügyi ágyszámreform során az onkológiai és hematológiai ágyak száma kisebb mértékben csökkent, mint az országos aktív ágyak száma, míg a sugárterápiás, onkoradiológiai ágyak száma emelkedett is.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Kovács, Lajos Döbrőssy, András Budai, Imre Boncz, and Ágnes Cornides

Magyarországon az emlőrák jelentős népegészségügyi probléma. A halálozás mérséklésére a tünetmentes asszonyok szervezett, azaz személyes behíváson, visszahíváson és utánkövetésen alapuló szűrővizsgálata a legígéretesebb módszer. A tapintásos emlővizsgálattal kiegészített mammográfiás szűrés az 50–65 éves korcsoportban bizonyítottan hatásos; praemenopausalis asszonyok esetében a hatásosság még nem bizonyított, ennek ellenére a közvélemény és a szakmai döntéshozókra nehezedő nyomás miatt a perimenopausalis korban levő (45 év feletti) asszonyokat nem rekesztik ki a szűrőprogramból. Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Program megteremtette a szervezett emlőszűrés szervezeti, adminisztratív, jogszabályi és pénzügyi feltételeit, így a szűrőprogram 2002 óta működik. A két szűrési ciklus adatai szerint a szervezett szűrésen a meghívottak mintegy 40%-a vesz részt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár észrevételei szerint a meghívásos szűrés hatására jelentősen megemelkedett a diagnosztikus mammográfiás vizsgálatok száma; ez arra utal, hogy számosan a szervezett szűrés keretein kívül keresik a szűrés lehetőségét. A szűrővizsgálattal felfedezett emlőrákok száma, ezen belül a kis rákok aránya a nemzetközi standard értékeknek megfelelő. Az ún. intervallumrákok gyakoriságának megállapítására a szűrési nyilvántartással együttműködő patológiai adatbank létesítése folyamatban van. A szervezett emlőszűrés egészség-gazdaságtani elemzés szerint elfogadható a finanszírozó számára.

Restricted access

A myocardialis infarctus morbiditásának, mortalitásának időpontja szezonális és napi ritmust is mutat, amely ingadozásra a napkelte és a napfényes órák száma is hatással lehet. A vizsgálat célja: Tanulmányozni kívánjuk, hogy a napkelte időpontja és a napfényes órák száma befolyásolja-e a szívinfarktus morbiditásának és mortalitásának szezonalitását, és hatással van-e diurnalis ritmusára. Módszer: Magyarországon retrospektív elemzést végeztünk 2004–2005-ben a klinikákra és a kórházi osztályokra felvett, akut szívinfarktuson átesett betegek ( n = 32329) és szívinfarktusban elhalálozottak ( n = 5142) vonatkozásában. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából a betegségek nemzetközi osztályozása szerint gyűjtöttük össze az adatokat. Eredmények: A napkelte és a myocardialis infarctus előfordulása és az utóbbi által okozott mortalitás között egyaránt pozitív korrelációt ( p < 0,01) találtunk szezonális és diurnalis ritmus vonatkozásában. A napfényes órák száma és a szívinfarktus szezonális előfordulása között negatív korrelációt ( r  = –0,107, p < 0,05) találtunk. A napfényes órák száma és az infarktus mortalitásának szezonális előfordulása között szintén negatív korrelációt ( r = –0,105, p < 0,05) tapasztaltunk. Következtetés: Adataink szerint a napkelte és a napfényes órák száma összefüggésbe hozható a szívinfarktus morbiditásának és mortalitásának gyakoriságával, de más tényezők is szerepet játszanak.

Restricted access