Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Imre Fekete x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

Information and communications technology (ICT) inclusion has long been at the forefront of professional language pedagogy discourse. It has been argued that ICT implementation is globally advocated but depends on local variables. ICT literacy nowadays does not only include owning and operating devices, but also the ability to create content, solve problems and minding digital safety. The aims of this study were to validate a questionnaire mapping the ICT literacy of one particular group of adult learners: Hungarian English majors (N = 45) and to offer some preliminary results. After two rounds of reliability analysis, all nine constructs of the questionnaire proved to be reliable, each above a minimum Cronbach's alpha value of 0.60. Based on the questionnaire results, it can be said that Hungarian English majors have good digital competences, ICT devices are generally available for them, but their ICT acceptance is lower than hypothesised, and devices emerge as learning tools for students rather than substitutes for face-to-face interaction. Since the questionnaire was piloted on a small sample size (N = 45), results are only preliminary; therefore, this article outlines plans for future administration of the questionnaire.

Open access

Abstract

Covid-19-triggered emergency remote teaching shed light on the discrepancies of the long-desired digital transformation of education. To learn more about Hungarian K12 (primary and secondary) teachers' techno-pedagogical skills, this study aimed to measure how they rate the components of the Technological Pedagogical Content Knowledge (TPACK) framework. The observed mean values gave grounds for clustering Hungarian K12 teachers based on their existing techno-pedagogical skills as well as proposing possible directions for development. It was found that among teachers who participated in the study (N = 216), 20% belong to the group of Beginners, 40% are Independent, and 40% are Advanced users of techno-pedagogical tools and methods. The groups are rather homogenous as gender, age, qualification and teaching experience are not predictors of techno-pedagogical knowledge. Beginners need help on the very operational levels of technology, Independent users transform traditional teaching methods in the online space, while Advanced users plan face-to-face and online classes differently but also include techno-pedagogy in their everyday classroom teaching practices. It was further observed that teachers in all groups are generally motivated in preparing for their online lessons, but the perceived motivation of their learners is much lower, and teachers do not generally consider online teaching effective.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A drogok fogyasztása a fiatalok körében nem ritka jelenség. Bizonyítottan hatékony iskolai drogprevenciós programokra van szükség. Célkitűzés: Kutatásunk célja a rendőrségi DADA drogprevenciós program hatékonyságának feltárása volt. Módszer: A kutatás a pécsi székhelyű Apáczai Csere János Általános Iskola és a pécsváradi Kodolányi János Általános Iskola diákjai körében végzett standard kérdőíves vizsgálaton alapult. Eredmények: A részt vevő diákok válaszait elemezve kiderült, hogy programot követően 27%-ról 37,3%-ra nőtt azok aránya, akik „mindent tudnak”, és 5,6%-ról 1,6%-ra csökkent azoké, akik „semmit sem tudnak” a drogokról (p<0,001). A DADA-program hatására nem mutatkozott szignifikáns változás az énhatékonyság tekintetében (p = 0,364). Azzal az állítással azonban, hogy „Nagyon sokat tanultam a foglalkozásból”, illetve „Sok olyan kérdésre kaptam választ, ami már régóta foglalkoztatott”, mindössze a diákok kevesebb mint 60%-a értett egyet. Következtetés: A DADA-program összességében eredményesnek bizonyult. A program hatékonyságának értékelésekor figyelembe kell vennünk a részt vevő diákok társadalmi és kulturális hátterét is. Orv Hetil. 2019; 160(23): 914–920.

Open access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Imre Kádár
,
Dánielné Lukács
,
Sándor Fekete
, and
Károlyné Bana

Karbonátos csernozjom vályogtalajon egy mutrágyázási tartamkísérlet 15. évében vizsgáltuk az eltéro N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását az Imola fajtájú szója szerveinek fontosabb makro- és mikroelem-tartalmára, a tápláltsági állapotot tükrözo levéldiagnosztikai optimumaira, elemfelvételére, a gyomok összetételére, a magtermés minoségére, valamint csírázóképességére. A termohely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% CaCO3-ot és 20 % agyagot tartalmazott, P és Zn elemekbol gyengén, N és K elemekkel közepesen ellátottnak minosült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést és 2 ismétlést foglalt magában 128 parcellával. A mutrágyákat pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában alkalmaztuk. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. Fobb eredményeinket az alábbiakban foglaljuk össze: - A N-trágyázás növelte a szója szerveinek N-készletét, valamint a vegetatív részek Mn- és Cu-tartalmát. A Fe-koncentrációt viszont általában mérsékelte. A P-kínálattal látványosan emelkedett a foszfor, valamint csökkent a cink koncentrációja. A vegetatív részek Ca- és Mg-készlete általában ugyancsak emelkedett. A K-kínálattal nagyobb K %, ill. a kationantagonizmus következtében kisebb Ca-, Mg- és Na-tartalom járt együtt. - Az 1 t mag és a hozzá tartozó melléktermés (fajlagos) elemigénye 65-80 kg N, 29-41 kg K2O, 13-21 kg P2O5, 31-34 kg CaO, 13-17 kg MgO, 1-1,2 kg Fe, 80-100 g Mn, 25-50 g Zn, 14-15 g Cu volt. A hazai szaktanácsadásban ajánlott 62 kg N és 9 kg MgO elfogadhatónak minosül, míg a 42 kg CaO 30%-os, az 51 kg K2O 70%-os, a 37 kg P2O5 118%-os túltrágyázásra ösztönözhet hasonló körülmények között.  - Az extrém NP-túlsúlyos kezelésekben a szója magtermése a kontrollon mért 2,0 t/ha-ról 1,4 t/ha-ra lecsökkent ebben a száraz évben és a gyomok hasonló mértéku elemfelvétellel bírtak, mint a szója. Sot, a K-, Ca- és Mg-akkumuláció a gyomok hajtásában meghaladta a szója aratáskori felvételét. A K-trágyázás a termést nem befolyásolta. - A mag olajtartalma 23%-ról 19%-ra, a ha-onkénti olajhozam 400 kg-ról 270 kg-ra, a nyersfehérje hozama 800 kg-ról 560 kg-ra esett vissza az NP-túlsúly nyomán. Az olaj 49%-át linolsav, 28%-át olajsav, 10%-át palmitinsav, 7%-át linolensav, 5%-át sztearinsav alkotta. Az NP-trágyázás nyomán nott a sztearin- és linolensav, valamint csökkent az olajsav és linolsav mennyisége. - A N-kínálat a magtermésben minden vizsgált aminosav koncentrációját igazolhatóan növelte. A N-kontrollparcellákon az összes aminosavkészlet 150 g/kg, a maximális N-adagnál kereken 200 g/kg fehérje értéket kaptunk. A N-ellátás javulására kiugróan reagált az arginin, melynek mennyisége csaknem megkétszerezodött a kontrollhoz képest. Az antinutritív anyagként számon tartott fitinsav 1% körüli értékrol 1,5-1,7%-ra emelkedett az extrém NP-trágyá-zással. - A termett mag csírázóképességét a foszfor és kálium kínálata mérsékelte. Trágyázatlan kontrollon az ép csíra aránya 80%-ot, a PK-túlsúly esetén 40%-ot tett ki. A beteg csíra %-a 22-rol 35-re, a rothadt csíra %-a 5-rol 20-ra ugrott az extrém PK-kínálattal. A N-trágyázás részben ellensúlyozta a PK-depressziót, átlagosan 12%-kal növelve az ép csírák arányát.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Anna Dávid
,
Henriett Butz
,
Zita Halász
,
Dóra Török
,
Gábor Nyirő
,
Ágota Muzsnai
,
Violetta Csákváry
,
Andrea Luczay
,
Ágnes Sallai
,
Éva Hosszú
,
Enikő Felszeghy
,
Attila Tar
,
Zsuzsanna Szántó
,
Gy. László Fekete
,
Imre Kun
,
Attila Patócs
, and
Rita Bertalan

Absztrakt:

Bevezetés: A SHOX gén izolált haploinsufficientiája az alacsonynövést okozó monogénes elváltozások leggyakoribb oka. A gén heterozigóta eltérése az idiopathiás alacsonynövéssel (ISS) diagnosztizált betegek 2–15%-ában, Leri–Weill-dyschondrosteosis szindróma (LWS) 50–90%-ában, valamint a Turner-szindrómában szenvedők csaknem 100%-ában igazolható. Célkitűzés: A SHOX gén haploinsufficientiája gyakoriságának meghatározása ISS-sel és LWS-sel diagnosztizált, valamint Turner-fenotípusú, de normális karyotypussal rendelkező betegek (TF) körében, valamint beazonosítani a SHOX géneltérésre jellemző dysmorphiás jeleket. Módszer: Összesen 144 betegben került sor a SHOX gén haploinsufficientia-vizsgálatára multiplex ligatiós próba Amplifikáció (MLPA) módszerrel. A betegek klinikai adatai (auxológiai paraméterek, csontrendszeri rendellenességek, dysmorphiás tünetek) és a pozitív genotípus közötti összefüggéseket statisztikai módszerekkel elemezték. Eredmények: A vizsgált 144 betegből 11 (7,6%) esetében igazolódott SHOX géneltérés, női dominanciával (8/11, 81%). A SHOX-pozitív betegeknek szignifikánsan magasabb volt a testtömegindexe (BMI) (5/11-ből vs. 20/133-ból mutatott emelkedett értéket, p<0,02), és gyakoribbak voltak a dysmorphiás tünetek (9/11 vs. 62/133, p = 0,02). A felső végtagokon megjelenő Madelung-deformitás SHOX-pozitív betegek között szintén szignifikánsan gyakrabban fordult elő (4/11, 36% vs. 14/133, 10%, p = 0,0066), mint a SHOX-negatívakban, de a vizsgálatkori életkor, az alacsonynövés mértéke, valamint az auxológiai mérések alapján számolt testarányok nem mutattak statisztikailag kimutatható különbséget a két csoport között. Következtetések: A SHOX gén haploinsufficientiájának előfordulási gyakorisága a vizsgált betegpopulációnkban megegyezik az irodalmi adatokkal. SHOX-pozitív esetekben, az idiopathiás alacsonynövés mellett, a dysmorphiás elváltozások pozitív prediktív értékkel bírnak a SHOX génelváltozások fennállására. Ugyanakkor a dysmorphiás jegyet nem mutató, de genetikailag pozitív eset arra utal, hogy a SHOX gén vizsgálata indokolt dysmorphiás tünetet nem mutató idiopathiás alacsonynövés esetén is. Orv Hetil. 2017; 158(34): 1351–1356.

Open access