Search Results

You are looking at 1 - 10 of 99 items for

  • Author or Editor: Imre Kádár x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Löszön képzodött vályog mechanikai összetételu karbonátos csernozjom talajon, az MTA TAKI Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén szabadföldi kisparcellás mikroelem-terhelési kísérletet állítottunk be 1991 tavaszán. A termohely talajának szántott rétege mintegy 5 % CaCO3-ot és 3 % humuszt tartalmazott, kielégíto volt Ca-, Mg-, Mn- és Cu-ellátottsága; közepes N- és K-, ill. gyenge P- és Zn-ellátottsága. A talajvíz 15 m mélyen helyezkedik el, a terület vízmérlege negatív, aszályra hajló. A 13 vizsgált mikroelem sóit 4-4 szinten alkalmaztuk 1991 tavaszán, a kukorica vetése elott. A 13 ´ 4 = 52 kezelést 2 ismétlésben állítottuk be, összesen 104 parcellán split-plot elrendezésben. A terhelési szintek 0, 90, 270, ill. 810 kg/ha mennyiséget jelentettek elemenként AlCl3, NaAsO2, BaCl2, CdSO4, K2CrO4, CuSO4, HgCl2, (NH4)6Mo7O24, NiSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3, SrSO4, ill. ZnSO4 formájában. A 100-100-100 kg/ha N-P2O5-K2O alaptrágyázás egységesen történt az egész kísérletben ammonnitrát-, szuperfoszfát- és kálisómutrágyákkal. A növényi sorrend kukorica, sárgarépa, burgonya, borsó, cékla, spenót, búza, napraforgó és sóska volt. A kísérlet 10. évében oszi árpával végzett vizsgálatok eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze: - A 13 vizsgált elembol az As, Cd és Se bizonyult toxikusnak az oszi árpára. Az aszályos évben szennyezetlen talajon 5,0-5,5 t/ha szemterméseket kaptunk, mely a maximális Cd-terheléssel 3,0 t/ha, a maximális As-terheléssel 2,1 t/ha mennyiségre csökkent. A 10 évvel korábban adott 270, ill. 810 kg/ha Se-terhelés az árpa és a gyomok teljes pusztulását okozta.  - Extrém dúsulást a növényi szervekben a szelén és molibdén mutatott. A termett növényi anyag azonban fogyasztásra, ill. takarmányozásra alkalmatlanná vált az As-, Cd-, Mo-, Se- és Zn-kezelések parcelláiban is. - Szennyezett talajon a maximális elemfelvétel betakarításkor (föld feletti biomassza) 1 kg körüli Mo- és Se-, 200-400 g Ba-, Sr- és Zn-; 56 g Cu-; 10-20 g As-, Cd-, Cr- és Ni-; valamint 2 g Pb-mennyiséget jelentett ha-onként. Az erosen szennyezett talajok tisztítására, fitoremediációra az oszi árpa nem alkalmas. - A szalmában/talajban mért összes koncentráció hányadosaként ismert transzfer koefficiens az alábbinak adódott az egyes elemekre: Se: 5,9; Mo: 0,8; Sr: 0,2; Ba és Zn: 0,1; Cu, As és Cd: 0,02; Cr: 0,09; Ni: 0,005; Pb: 0,001. - Az 1 t szem + a hozzá tartozó melléktermés elemtartalma szennyezetlen talajon 20 kg N-, 27 kg K- (32 kg K2O), 5 kg Ca- (7 kg CaO), 5 kg P- (11 kg P2O5), 4 kg Mg- (7 kg MgO), 5 kg S-, 100 g Fe- és Mn-, kereken 400 g Na-, 56 g Al-, 25 g Sr- és Ba-, 14 g Zn-, 8 g B-, 5 g Cu- és 1-2 g Mo- és Se-készletet jelzett. - Szennyezetlen talajon 0,1 mg/kg méréshatár alatt maradt az NH4-acetát + EDTA-oldható As-, Cd-, Mo-, Se-, Hg- és Cr-készlet a szántott rétegben. A 10 évvel korábban adott 810 kg/ha (270 mg/kg) kezelésekben a Cd, Cu, Pb 40-   46 %-a; a Sr és Zn 31-32 %-a; a Ba, Ni, As 14-19 %-a; a Mo, Se, Hg 2-5 %-a, valamint a Cr 0,6 %-a volt kimutatható e módszerrel. - Az NH4-acetát + EDTA módszer szerint becsült talajbani oldhatóság és a növényi felvétel között nem volt összefüggés az egyes mikroelemek közötti viszony tekintetében.

Restricted access

Karbonátos csernozjom vályogtalajon egy mutrágyázási tartamkísérlet 21. évében vizsgáltuk az eltéro NPK-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a Vörös óriás fajtájú sárgarépa (Daucus carota L.) fejlodésére, gyomosodására, termésére, lombjának és gyökerének ásványi összetételére. A termohely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 5% CaCO3-ot és 20% agyagot tartalmazott; N, K, Mg, Mn, Cu elemekkel közepesen, P és Zn elemekkel gyengén ellátottnak minosült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést és 2 ismétlést foglalt magában, összesen 128 parcellával. A mutrágyázás pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában történt. Az 5,5 hó tenyészido alatt 205 mm csapadék hullott mindössze. Fobb eredmények: - Május elején a sárgarépa csupán 3% borítottságot jelzett, vontatottan kelt, míg a gyomborítás (Amaranthus blitoides) 2%-ról 50-60%-ra ugrott az együttes PK-túlsúly nyomán. - A maximális 26-28 t/ha gyökérterméseket a nitrogénnel és foszforral 21 éve nem trágyázott kezelések adták, ahol 80-100 mg/kg ammónium-laktát- (AL-) oldható P2O5-, ill. 200-300 mg/kg AL-K2O-tartalom volt a szántott rétegben. 200 mg/kg AL-P2O5-tartalom felett a termés drasztikusan csökkent, ill. az extrém PK-túltrágyázás nyomán a növény gyakorlatilag kipusztult és a talaj elgyomosodott.  - A növény tápláltsági állapota a gyökérképzodés kezdetén vett lomb analízisével jól nyomon követheto, az irodalomban közölt optimum koncentrációk iránymutatóak. Eredményeink szerint ideális a 2-3% N, 0,3-0,4% P, 3-4% K, 1-3 mg/g NO3-N, valamint az 5-10 N/P, 0,5-1,0 N/K, 8-13 K/P és a 80-150 P/Zn aránya a légszáraz lombban.  - A N-trágyázás növelte a növényi szervek N-, NO3-N-, Mn-, ill. mérsékelte a S-, Ba- és Mo-készletét. A P-kínálattal emelkedett a P-, Sr-, Mo- és Cd-, ill. csökkent a Zn-, Cu-, Fe- és Al-koncentráció. A K-kínálattal nott a K, valamint igazolhatóan süllyedt az egyéb vizsgált elemek (N, Ca, Mg, Na, Sr, B, Ni, Cr és Cd) mennyisége a lombban és a gyökérben. - A betakarításkori 8 t/ha lomb + 24 t/ha gyökér, azaz 32 t/ha friss terméssel a sárgarépa 113 kg K, 90 kg N, 89 kg Ca, 21 kg Na, 18 kg Mg, 15 kg P, 12 kg S, 2-3 kg Fe és Al, 411 g Mn, 272 g Sr, 160 g Ba, 129 g B, 111 g Zn, 40 g Cu, 8 g Ni, 5 g Cr, 3 g Pb, 1-2 g Co és 0,5 g Cd elemet akkumulált. - A hazai szaktanácsadásban ajánlott 40-15-50-16-16 = N-P2O5-K2O-CaO-MgO fajlagos mutatók, azaz 10 t friss gyökér + a hozzá tartozó lomb elemtartalmának irányszámai, összességükben megerosítést nyertek kísérletünkben. Kivételt a kísérletben mért extrém fajlagos CaO érték jelenthet, mely a meszes termohelyre és az aszályos évjáratra vezetheto vissza.

Restricted access

Löszön kialakult karbonátos csernozjom vályogtalajon, egy mutrágyázási tartamkísérlet 27. évében vizsgáltuk az eltéro N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a spenót (Matador) fejlodésére, gyomosodására, föld feletti termésére, oxálsavtartalmára, ásványi összetételére és elemfelvételére. A termohely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 5% CaCO3-ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben eredetileg közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minosült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést ×2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A spenót 3 hónapos tenyészideje alatt mindösszesen 83 mm csapadékot kapott. Fobb eredményeink: - A föld feletti hajtás/torózsa friss tömege betakarításkor 7-15 t/ha, a légszáraz anyag hozama 1,7-3,6 t/ha között változott az N×K-ellátottsági szintek függvényében. Maximális termést a 100 kg N/ha/év trágyázás adta a 200 mg/kg körüli AL-oldható K2O-ellátottságú kezelésekben. A 200 és 300 kg N/ha/év adagok már nem növelték a levéltermést, csak a levelek NO3-N koncentrációját, fogyasztásra alkalmatlan terméket eloidézve. A káliummal és nitrogénnel jól ellátott parcellákon a hajtás több vizet tartalmazott és jobban ellenállt az aszálynak. A talaj növekvo P-kínálata csak a kezdeti fejlodést, kelést serkentette, a betakarításkori termést nem befolyásolta a termohely gyenge P-ellátottsága ellenére. - Az oxálsav mennyisége 3,3%-ról 1,3%-ra süllyedt az együttes PK-trá-gyázás eredményeképpen a vizsgált légszáraz levelekben. A levelek átlagosan 20% légszáraz anyagot tartalmaztak. A K-trágyázás kedvezo hatása részben a termésnöveléssel kiváltott hígulási effektusra vezetheto vissza.  - Az uralkodó Amaranthus blitoides gyomfaj elofordulását/borítottságát a P-trágyázás 10-12-szeresére növelte, míg a K-trágyázás 30%-kal mérsékelte május elején. A N túlsúlya ekkor szintén az AMA BL gyomborítottságot mozdította elo. - A talaj növekvo N- és P-kínálatával általában emelkedett a hajtás fobb makro-, ill. mérséklodött a mikroelemeknek koncentrációja. A K-trágyázás a nátrium kivételével általában csökkentette az egyéb fémek, kationok beépülését.  - Az 1 t légszáraz föld feletti hajtás képzodéséhez kerekítve és átlagosan 37 kg N, 27 kg K (32 kg K2O), 31 kg Ca (43 kg CaO), 15 kg Mg (25 kg MgO), 4 kg S, 2,5 kg P (6 kg P2O5), 1,4 kg Fe, 1,2 kg Al és Na, 321 g Mn, 75 g Sr, 44 g B, 18 g Zn, 14 g Ba és 6 g Cu elemet igényelt a spenót. A kiugróan nagy Ca és Mg fajlagos elemfelvétel részben az aszályos idojárással, kis terméssel, gyors elöregedéssel és a meszes termohellyel lehet összefüggésben.

Restricted access

Mészlepedékes vályog csernozjom talajon, egy műtrágyázási tartamkísérlet 24. évében, köles elővetemény után vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a Debreceni tarka bab fejlődésére, gyomosodására, termésére, ásványi összetételére és elemfelvételére. Az 1973 őszén az MTA TAKI Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén beállított műtrágyázási tartamkísérlet termőhelyi jellemzését, valamint az alkalmazott kezeléseket és a kísérlet elrendezését a folyóirat jelen számában (77-92. oldal) megjelenő közleményünk (Kádár, 2005) ismerteti. A főbb eredmények: - A N 100 kg/ha/év adagig, a P-ellátottság 175 mg/kg ammónium-laktát(AL)-oldható P 2 O 5 , ill. a K-ellátottság 200 mg/kg AL-oldható K 2 O értékig előnyösnek mutatkozott a hajtás fejlődésére. Az aratáskori szalmatermés a kontrollon mért 1,7 t/ha értékről 3,2-3,6 t/ha-ra emelkedett. A kifejezett légköri aszály nyomán 1,2 t/ha körüli magtermés képződött a kezelésektől függetlenül. - A N-trágyázás növelte a növényi szervek N-, Mn- és Cu-, valamint mérsékelte a Ca-, S-, P-, B-, Zn- és Sr-tartalmát. A P-kínálattal emelkedett a P- és Sr-, ill. gátolt volt a Zn-beépülés. A K-ellátottság javulásával kifejezetté vált a K/Mg antagonizmus, nőtt a K %-a a Mg-tartalom egyidejű csökkenésével. - A leveles szár akkumulálta a makro- és mikroelemek nagyobb részét, de a N, P és Zn elemek döntő hányada a szemtermésbe épült be. Irodalmi adatokat is figyelembe véve a hazai szaktanácsadás számára 60-20-30-30-10 = N-P 2 O 5 -K 2 O-CaO-MgO kg javasolható minden tonna tervezett szemtermés és a hozzá tartozó melléktermés elemszükségletének számításakor. Mivel a N-igényt a bab döntően a levegőből fedezheti, a N-igény felére-harmadára mérsékelhető. A foszforral és káliummal kielégítően ellátott meszes talajokon forgóban a P-, K-, Ca- és Mg-trágyázás is feleslegessé válhat kombájn betakarításnál, amikor a melléktermés a talajon marad és ezen elemekben előálló veszteség jelentéktelen.

Restricted access

Mészlepedékes csernozjom vályog talajon, egy műtrágyázási kísérlet 17. évében vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását az Újmajori fajtájú borsó fejlődésére, gyomosodására, termésére, valamint a szántott réteg oldható makro- és mikroelem-tartalmának alakulására. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% CaCO 3 -ot és 20% agyagot tartalmazott; P és Zn elemekkel gyengén, N és K elemekkel közepesen ellátottnak minősült. Kísérletünk 4N×4P×4K=64 kezelést és 2 ismétlést foglalt magában 128 parcellával. A műtrágyákat 25%-os N-tartalmú pétisó, 18%-os szuperfoszfát és 50%-os kálisó formájában adagoltuk. A talajvíz 15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. Főbb eredményeink: Ebben az aszályos évben trágyázás nélkül a száraz borsó 1,48 t mag, 0,50 t hüvely és 0,90 t szár; míg az optimális N 1 P 1 K 1 -szinten 2,71 t mag, 0,85 t hüvely és 1,80 t szár légszáraz tömeget adott ha-onként. Az N 3 P 3 K 3 -szinteken 20-30%-os terméscsökkenés lépett fel. A termésmaximumhoz kötődő és optimálisnak tekinthető N 1 P 1 K 1 -ellátottságon a fiatal, virágzás előtti föld feletti hajtás 3-4% N, 2-3% K, 0,3-0,4% P elem-összetétellel, illetve 8-12 körüli N/P, 6-10 körüli K/P és 1-2 körüli N/K aránnyal jellemezhető. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadás számára, diagnosztikai célokra, a borsó tápláltsági állapotának jellemzésére. A zöldborsó fajlagos, 1 t mag + mellékterméssel felvett elemtartalma 17-27 kg N, 10-13 kg Ca (14-18 kg CaO), 6-11 kg K (7-13 kg K 2 O), 1,7-2,9 kg Mg (3-5 kg MgO), 1,2-2,1 kg P (3-5 kg P 2 O 5 ), 120-140 g Na, 19-24 g Mn, 8-15 g Zn és 4-5 g Cu mennyiséget tett ki a műtrágyázás függvényében. A fajlagos átlagértékek alkalmasak lehetnek a tervezett termés elemigényének számításánál és közel állóak a hazai szaktanácsadásban ajánlottakkal. A száraz borsó fajlagos elemtartalma szintén jelentősen ingadozott a műtrágyázás függvényében: 47-70 kg N, 20-30 kg Ca (28-42 kg CaO), 15-30 kg K (18-36 kg K 2 O), 5-7 kg Mg (8-11 kg MgO), 5-7 kg P (11-16 kg P 2 O 5 ), 490-660 g Na, 80-120 g Mn, 30-50 g Zn és 14 g Cu értékekkel. A fajlagos átlagértékek alkalmasak lehetnek a tervezett termés elemigényének számításánál és közel állóak a hazai szaktanácsadásban ajánlottakkal. A növényi felvételt meghaladó műtrágya-N átlagos mennyiségét tekintve 60%-a volt kimutatható NO 3 -N formájában a 6 m-es talajszelvényben. A NO 3 -N bemosódásának határa a kísérlet 17. évében elérte az 5,0-5,5 m mélységet, mely mintegy 30 cm/év lefelé irányuló mozgásnak felelhet meg e termőhelyen. Az 1 m alatti NO 3 -N készlete döntően szennyezésként jelenhet meg a talajban ill. a talajvízben, amennyiben a talajvíz közel helyezkedik el.

Restricted access

Karbonátos csernozjom vályog talajon, egy műtrágyázási tartamkísérlet 19. évében vizsgáltuk az eltérő NPK-ellátottsági szintek és kombinációik hatását az Alföldi 1. hibrid szemescirok elemösszetételére és fajlagos elemtartalmára. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% CaCO 3 -ot és 20% agyagot tartalmazott; P és Zn elemekkel gyengén, N és K elemekkel közepesen ellátottnak minősült. Kísérletünk 4N×4P×4K=64 kezelést és 2 ismétlést foglalt magában 128 parcellával. A műtrágyákat 25%-os N-tartalmú pétisó, 18%-os szuperfoszfát és 50%-os kálisó formájában adagoltuk. A talajvíz 15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszály-érzékeny. A főbb eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze. A maximális 4,1 t/ha szem-, ill. 4,8 t/ha szárterméseket a 19 éve nitrogénnel nem trágyázott, 105 mg/kg AL-P 2 O 5 -, ill. 128 mg/kg AL-K 2 O-ellátottságú parcellákon kaptuk. A N-trágyázás depressziót eredményezett, mely a P-hiányos talajon és a 300 kg N/ha/év adagolás esetén már 50%-os termésveszteséget okozott ebben az aszályos évben. A K-trágyázás hatástalan maradt. A N-túlsúly serkentette a nitrogén, kén, mangán, réz és gátolta a molibdén beépülését a vegetatív szervekbe. A csökkenő szemtermésben ugyanakkor a molibdén megháromszorozódott a N-kontrollhoz viszonyítva. A P-trágyázás növelte a Ca, Mg, Fe, Mn és Sr, ill. mérsékelte a K, Zn, Cu és B elemek koncentrációját a növény vegetatív részeiben, esetenként a szemben is. Erősen kifejezetté vált a P-Mn és P-Sr szinergizmus a zöld növényi részekben, valamint a P-Zn antagonizmus minden szervben. A K-trágyázás drasztikusan csökkentette a Ca, Mg, Na és Sr kationok felvételét a kation-antagonizmus nyomán. A szemescirok optimális ellátottságát a fiatal 4-6 leveles hajtás vagy a kifejlett bugahányáskori levél 2,0-3,0% N-; 0,20-0,30% P- és 1,5-3,0% K-tartalom; ill. a 7-15 N/P és az 50-150 közötti P/Zn aránya jellemezheti. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadás számára. Kombájn betakarításnál, amikor csak a szemtermést visszük el a tábláról, a talaj főként N és P elemekben szegényedhet. Az 1 t szem + a hozzá tartozó melléktermés fajlagos elemtartalma kísérletünkben átlagosan 31 kg N, 6-7 kg P 2 O 5 , 16-17 kg K 2 O, 8 kg CaO és 5 kg MgO mennyiségnek adódott. A N és CaO jó egyezést mutatott a hazai szaktanácsadásban ajánlottal, míg a szaktanácsadásban elfogadott P 2 O 5 mintegy 50%-kal, a K 2 O 80-90%-kal haladta meg a kísérletben mért fajlagos értékeket.

Restricted access

Both deficiency and excess of P, Zn and Cu are common in soils and crops of Hungary. The excess and deficiency of P occurring in agricultural soils and crops is a consequence of previous fertilization practice. Zn deficiency occurs mainly on calcareous soils well fertilized with P under maize, while Cu deficiency is often detected on poor sandy soils and on organic soils under other crops. Zn and Cu excess has been measured in city soils, in soils near highways and industrial areas.  In the present paper the effect of P supply is shown on yield and P/Zn ratios of crops, presenting the phenomena of the P-induced Zn deficiency on a calcareous loamy chernozem soil. In an other long-term field trial on the same soil, the effect of Cu and Zn loads was studied on soil and crop. The main conclusions drawn from these long-term field experiments are as follows: 1. An excess of available P in the plough layer of this soil might be detected by the ammonium lactate (AL) method when the soil analysis shows concentrations higher than 150-200 mg/kg P 2 O 5 . The P/Zn ratios of 6-leaf stage shoots and harvested straw of maize grown on these plots might be higher than 200, while that of grain 150-200. 2. In the frame of a fertilization program, P-induced Zn deficiency can be counterbalanced effectively on such calcareous chernozem soils with the application of P and Zn fertilizers in a ratio around 10:1. 3. The Cu content of crops could not be markedly raised by using CuSO 4 fertilizer, even with rates as high as 270 or 810 kg/ha Cu. However, as an effect of increased NxP fertilization, the Cu content of maize grain doubled, or that of maize straw was 4-times higher. This is an important tool for the Cu enrichment of animal diet, when maize straw is also used for animal feeding. 4. The soil and plant analysis data are proper means of controlling soil fertility and crop nutritional status when the soil and plant data are previously calibrated in long-term field experiments.

Restricted access