Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for

  • Author or Editor: Imre Rurik x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A kézirat a háziorvosi rendszer hazai bevezetése (1992) óta eltelt időszak főbb trendjeit és problémáit tekinti át. Részletezi és elemzi a humánerőforrás gondjait, a szakmai munka és a kompetencia problémáit, az alapellátási protokollok és a minőségbiztosítás hiányosságait, az adminisztratív terhelést, a finanszírozás helyzetét, a jogalkotást és a szakmapolitika formálását. Az alapellátásban jelenleg dolgozó orvosok szakképzettsége megfelelő. Munkaterhelésük a betegforgalom, a sok adminisztratív feladat és a lakosság alacsony egészségkultúrája miatt nagy. Bár az utóbbi években nőtt a finanszírozás, ennek összege még továbbra sem vonzó. A problémák megoldását az alapellátás prioritásként való kezelésében, már az orvosképzésben is megjelenő, vonzó életpályamodell kialakításában, a szakmai műhelymunkára épülő jogalkotásban, a koncepcionális tervezésben, a hatásvizsgálaton alapuló döntés-előkészítésben, a megfelelő minőségbiztosítási rendszer kiépítésében, a racionális szintre csökkentett adminisztrációban, a helyi igényeken alapuló új ellátási struktúrákban látja, igényelve az egyértelmű szakmapolitikai állásfoglalást és kommunikációt. A magasabb színvonalú alapellátás egyértelműen előnyösebb lenne az ország lakosságának. Orv Hetil. 2019; 160(24): 926–935.

Open access

Az utóbbi évtizedekben jelentős fejlődés történt a szexuálmedicina területén; egy új multidiszciplináris szakma jött létre, amely az élettani, biológiai, pszichoszociológiai és kulturális környezetnek, valamint egyes megbetegedéseknek a szexuális életre és annak minőségére gyakorolt hatásával foglalkozik. A szexuális életre vonatkozó kérdés többnyire nem része a „rutin” orvosi konzultációknak, és általában a szexuális aktivitásra vonatkozó publikált adatokat sem orvosi forrásokból gyűjtik össze. Cél: A vizsgálat célja a magyar férfiak jellemző szexuális aktivitására vonatkozó, megbízható adatok gyűjtése volt. Módszer: A szerző 2002. január és 2005. június között andrológiai és urológiai rendelésen megjelent betegek körében gyűjtött adatokat. Eredmények: A felmérésben részt vevő 723 (21–61 év közötti) férfi átlagosan heti 3,1 közösülésről számolt be, azonban az életkori dekádok között alig volt különbség, csupán az 50 év fölöttiek értéke volt szignifikánsan kevesebb (1,9/hét). Következtetés: Összehasonlítva a kisszámú rendelkezésre álló nemzetközi eredménnyel, a magyar férfiak a szexuálisan legaktívabb nemzetek közé tartoznak, bár az eltéréseket magyarázó többféle befolyásoló tényező vizsgálatára nem került sor. Orv. Hetil., 2011, 152, 1648–1650.

Restricted access

A szerző áttekinti a hazai körzeti orvosi rendszer háziorvosi rendszerré való átalakulásának történetét, érintve a főbb szakmai, képzési, jogi és pénzügyi vonatkozásokat. A jelenlegi problémák fő okait a humán erőforrás és utánpótlásának elégtelenségében, az alulfinanszírozottságban, az adminisztrációs túlterhelésben, a minőségi munkában való érdekeltség hiányában és a jogszabályi környezetben látja. Összehasonlítja az aktuális nemzetközi tapasztalatokkal, elemzi ezek eredményeit. A változásban lévő környezet más egészségügyi struktúrát, nemcsak orvos által végezhető ellátást, prevenciós szemléletet és a lakosság részéről is más hozzáállást igényel. A továbblépés egyik irányát a más munkatársak bevonásával kialakítható, közeljövőben bevezethető praxistársuláson alapuló modellkísérletben látja. Ezek a tapasztalatok beépíthetők lennének egy későbbi, a munka minőségét is elismerő finanszírozási reformba, amelynek elemeire javaslatot is tesz.

Restricted access

A folyóiratok impaktfaktorát (IF) a tudományos színvonal értékmérőjének tekintik annak ellenére, hogy nagy fokban befolyásolja az újság témája, szakterülete, kiadója, szerkesztője, tudományos és gazdasági háttere. Bár sok javaslat született már ennek a fontos scientometria-paraméternek a módosítására, széles körben alkalmazzák újságok, személyek, osztályok tudományos teljesítményének összehasonlítása, a tudományos előmenetel megítélése, előléptetéssel való jutalmazás és pályázati források elosztása során. A legtöbb kutató nemzetközi adatbázisokat használ a kutatásaihoz szükséges publikációk megkeresésére – sajnálatos, hogy ezen adatbázisok csak kis számban tartalmaznak magyar folyóiratokat. Javasoljuk egy magyar elektronikus orvostudományi adatbázis felállítását, amelybe a különböző szakterületek alapján (pl. diabetológia, gasztroenterológia, népegészségügy, urológia stb.) töltenék fel a magyar szerzők dolgozataikat. Így segíthetnék egymást munkáik megismertetésével és idézésével. Ennek a honlapnak a leendő szervezőjét, gazdáját és támogatóit keressük.

Restricted access

Bevezetés: A túlsúly és az elhízás folyamos és globális elterjedése Magyarországot is érinti. Az egészségügyi kiadások egyre nagyobb hányadát költik az elhízás és a vele szoros oki kapcsolatban álló betegségek kezelésére. Célkitűzés: A szerzők az elhízáshoz köthető leggyakoribb betegségekkel kapcsolatos 2012. évi egészségügyi közkiadások és a betegek kiadásainak elemzését, valamint a korábbi adatokkal való összevetését tűzték ki célul. Módszer: Az elemzés alapjául az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2012-es ellátási és kifizetési adatai szolgáltak a járó- és fekvőbeteg-intézményekben elhízás, diabetes és magas vérnyomás miatt kezelt és így jelentett betegek ellátása, valamint ugyanezen diagnózisokon alapuló táppénzes utalványozás alapján. A diabetesben szenvedők körében 80%-os, a hypertoniások körében pedig 60%-os a túlsúlyos vagy elhízott betegek aránya. Eredmények: A szerzők számítása szerint az elhízott vagy túlsúlyos betegek ellátásának költsége legalább 207 milliárd Ft volt, ami a teljes E-Alap kiadásainak 11,6%-át és a bruttó hazai termék 0,73%-át tette ki. A betegek hozzájárulása a kezeléshez legkevesebb 22 milliárd Ft-ot igényelt. Figyelembe véve az elhízottaknál nagyobb arányban kialakuló és nagyobb kezelési költséget jelentő betegségeket, továbbá az esetlegesen magasabb incidenciaarányt, a valódi költségek ennél lényegesen nagyobbak lehettek (az összes egészségügyi közkiadás 15–18%-a, illetve a bruttó hazai termék legalább 1%-a). Következtetések: A túlsúllyal vagy elhízással kapcsolatos egészségügyi közkiadás és egyéni hozzájárulás jelentős gazdasági terhet jelent. Orv. Hetil., 2014, 155(35), 1406–1412.

Restricted access

A szerzők áttekintik a foglalkozás-egészségügyi ellátás hazai történetét és jelenlegi helyzetét, elemzik kapcsolatát a munkaügyi szervezetekkel. A rendszerváltozást követő gazdasági átalakulásban a szocialista nagyüzemek helyét több, de kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalkozás vette át, így a munkáltatóknak már nincs saját üzemorvosuk, hanem szerződniük kell foglalkozás-egészségügyi ellátásra engedélyt kapott szolgáltatóval, aki viszont több cég munkavállalóit látja el. A nagyüzemekben korábban dolgozó üzemorvosok háziorvosi ellátást is nyújtanak és a szakvizsgát tett háziorvosok is beléptek az üzemorvosi piacra. Ennek a piacnak a felosztása néha etikátlan gazdasági versenyben történik, amit a nem kötelezően előírt tarifák és a kötelezően előírt, de csak részlegesen ellenőrzött szerződéskötés tesz lehetővé. A rendszer a hiányosságok javításával jobbá tehető, indokolatlannak tűnik felforgatása, baleset-biztosítási alapra helyezése, a szakmai feladatoknak az erre szakképesítéssel nem rendelkezőknek való átadása, nemzetközi kötelezettségek felrúgása, ahogyan ez egyes publicitást kapott elképzelésekből kiderült. A foglalkozás-egészségügyben folyó szakmai munka felügyeletét szükséges lenne ismét az egészségügy felügyelete alá vonni, a teljesen más elveken működő és más szempontokat figyelembe vevő gazdasági tárca helyett. Orv. Hetil., 2012, 153, 1433–1439.

Open access

A háziorvosok díjazása többnyire a fejkvótán vagy teljesítményükön, néhány országban ezek kombinációján alapszik. Munkájukról beszámolókat, jelentéseket készítenek, amelyek a beteg azonosító adatait, a felállított diagnózist és az alkalmazott kezelést tartalmazzák, a közleményben országonként részletezve. Mindezeken kívül a vényírás sajátosságait, a felírt gyógyszerek térítését, valamint a szakorvosi konzíliumokra vagy a kórházba való utalás adminisztratív kötelezettségeit is elemezték. Az európai és hazai előírásokat összehasonlítva megállapítható, hogy a magyar jelentési kötelezettségek esetenként gyakoribbak, általában sokkal részletesebbek, gyakran egymást átfedők, és a kért adatok célja és szükségessége nem mindig érthető. Az adminisztratív feladatok a kuratív tevékenységre fordított időt jelentősen csökkentik, nagyfokban gátolják a háziorvos kapuőrfunkcióját, prevencióra pedig szinte egyáltalán nincs idő. Hivatalos verzió hiányában az alkalmazott háziorvosi software-ek száma túl sok, minőségük eltérő, egymással nem kompatibilisak. Az adminisztratív feladatok és a jelentési kötelezettségek felülvizsgálata indokolt lenne, célszerűen csak azon adatokra szűkítendően, amelyeknek epidemiológiai és/vagy lényeges gazdasági konzekvenciája van, jobban figyelembe véve az adatvédelmi szempontokat is.

Restricted access

Az egészségügyi dolgozók életmódját, egészségi állapotát, szociális körülményeit világszerte vizsgálják. A kelet-európai országokban kevés vizsgálat történt ebben a témakörben, és még kevesebbet publikáltak. Ez a tanulmány megpróbálja összehasonlítani az orvosok egészségi állapotát, a szakmai pálya jellemzőit és néhány szociológiai tényezőt 25 évvel a diplomaszerzés után. Az eredményeket nemek között és szakmai csoportok (alapellátási, manuális, nem manuális és diagnosztikus) között hasonlították össze. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1979-ben végzett 228 orvos válaszolt a kérdőívben megadott kérdésekre. Több férfi választott manuális szakmát, míg a nők körében az alapellátási szakmák voltak népszerűbbek. A nők gyakrabban kényszerültek munkahelyük vagy szakterületük módosítására, mint a férfiak. A férfi orvosok átlagos gyerekszáma 2,26, míg a nőké 1,87 volt. A legnagyobb testsúlynövekedést az alapellátási szakmát választó férfiak és a nem manuális szakmát űző női orvosok körében regisztrálták. A magas vérnyomás és a rendszeres szűrővizsgálatok elhanyagolása gyakoribb volt a férfiak körében, akik nem mindig voltak megfelelően kezelve. A fizikai aktivitás és a sportra fordított idő jelentősen csökkent a végzés után, és a kedvelt sportok is gyakran mások voltak. A női orvosok fontosabbnak tartották a rendszeres testedzést. A dohányzás főleg a manuális szakmát űző férfiak és az alapellátásban dolgozó nők körében volt gyakoribb. A manuális szakmában dolgozók és a nem manuális szakmájú nők gyakrabban fogyasztottak alkoholt. Ha betegek voltak, a férfiak megbízhatóbban követték a kezelőorvos tanácsait. Az orvosok saját egészségi állapotukat jobbnak ítélték, mint hasonló korú betegeikét. Idegen nyelveket a férfiak nagyobb arányban beszéltek. Az évfolyamból a válaszadók 10%-a szerzett tudományos fokozatot.

Open access

Absztrakt

Magyarországon a háziorvosi indikátorrendszert 2009-ben vezették be és azóta folyamatosan fejlesztik. A rendszer bizonyos számszerű elvárások alapján többletfinanszírozást ad a mérőszámokban jobban teljesítő háziorvosoknak. A szerzők a jelenleg használatos 16 felnőtt- és vegyes, valamint a 8 gyermekkörzeti indikátort elemzik, és rámutatnak azokra a tényezőkre, amelyek a háziorvosok munkáján kívül a mérőszámokat befolyásolják. A legfontosabbak: a betegek elvárásai, compliance-ük, a szakellátók tevékenysége, a szolgáltatók közötti nem megfelelő információáramlás és a nem megfelelő háziorvosi szoftver, amelynek fejlesztése szükséges. A szerzők véleménye szerint az anyagi motiváció szintjét is a jelenlegi többszörösére kellene emelni, a jelentési rendszer megváltoztatása mellett. Javasolják, hogy a szakmapolitikai és finanszírozói elvárások megfogalmazásával szakmai grémiumok alakítsák ki az indikátorokat, amelyeket fontosnak tartanak a hazai alapellátás színvonalának emeléséhez. Orv. Hetil., 2016, 157(9), 328–335.

Restricted access

Az alapellátás minőségének javítása évtizedek óta fontos téma világszerte. A minőség mérésének napjainkban egyre gyakrabban alkalmazott kvantitatív mérőeszközei a minőségi indikátorok. Az orvosokat minőségi munkára motiváló lehetséges módszerek közé tartozik az anyagi ösztönzők bevezetése, de nincs elegendő bizonyíték minőségjavító hatásukra. A minőségi indikátorokat és anyagi ösztönzőket egyre több európai országban alkalmazzák önmagukban vagy más minőségjavító eszközökkel. A szerzők röviden ismertetik az Egyesült Királyság és Magyarország alapellátási indikátorrendszerét. A többi európai országgal kapcsolatban csak kevés, az anyagi ösztönzőket és indikátorokat is leíró közlemény érhető el. Vizsgálatuk során nyolc országot találtak, ahol széles körben alkalmazzák a minőségi indikátorokhoz kapcsolódó anyagi ösztönzőket. Az indikátorok a családorvosok fizetését vagy finanszírozását összbevételük 1–25%-ának megfelelő bónusszal befolyásolhatják az egyes európai országokban. Megbízható ellátási és morbiditási adatok nélkülözhetetlenek a minőségi indikátorokhoz, de ilyen adatok a legtöbb ország alapellátását illetően hiányoznak. A minőségi indikátorok további fejlesztése széles körű szakmai konszenzus alapján szükséges. Orv. Hetil., 2013, 154, 1096–1101.

Restricted access