Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Irén Horváth x
Clear All Modify Search
Authors: L. Veress, Zs. Tasi, T. Pécsi, S. Babik, Irén Horváth and K. Magyar

In a Prolific Merino nucleus herd of 200 ewes the ovulation rate (OR) test results obtained in 169 animals between 1988 and 1993 were compared with those of 113 ewes from the same herd in 1996. Whereas earlier the ratio of individuals showing an OR ≥ 4 was only 32%, that of the group checked in 1996 was 59%. This increase could be attributed to 40 ewes, both of whose parents had proven to be homozygous carriers of the prolific gene. To develop the Prolific Merino breed, 21 Booroola Merino rams were imported from New Zealand, and mostly their frozen semen was used. Of these rams, one was not a prolific gene carrier, 8 were homozygous carriers, 10 were heterozygous carriers and two had not been identified yet. Of the 36 home-bred rams, 9 proved to be homozygous by parents, 11 heterozygous, 8 homozygous, one proved to be a non-carrier, and 7 rams and their frozen semen were to be progeny tested. Six thousand doses of frozen semen from a total of 33 animals (16 imported rams and their 17 home-bred offspring) are stored in plastic straws. Sixty-three % of this is semen reserve from rams of the FecBFecBgenotype, belonging to 10 ram lines. The remaining 37% is gene reserve intended for creating homozygous ram lines. Only one ram (no. 3244) was bought for the nucleus herd, the other ram lines were introduced into the herd by assortative mating, using intrauterine insemination. The average conception rate found after 472 intrauterine inseminations was 53% with large (occasionally 10-100%) individual ram differences.

Restricted access
Authors: András Terebessy, Melinda Matyasovszky, Ferenc Horváth, Áron Horosz, Irén Juhász and Zsuzsa Győrffy

Absztrakt

Bevezetés: Az egészségügyben dolgozó orvosok, nővérek és egyéb szakemberek egészségi állapota a munkában töltött évekkel romlik, ami befolyást gyakorolhat az általuk végzett munka minőségére is. Az egészségügyi dolgozók egészségfejlesztése így nem csupán munkahelyi prevenciós programként, hanem az egészségügyi ellátás minőségét javító intézkedésként is felfogható. Célkitűzés: Egészségi alapállapot-felmérést követően intervenciós egészségfejlesztési program hatékonyságának mérése egészségügyi dolgozók körében. Módszer: A vizsgálat elején és végén kérdőíves és fizikaiállapot-felmérés történt. Az intervenciós csoport tagjai igénybe vehettek fitneszszolgáltatásokat, pszichológiai szakember segítségét, dietetikai tanácsadást és fogászati konzultációt. Eredmények: A 12 hónapon át tartó vizsgálat 79 dolgozó részvételével indult, akik maguk dönthették el, hogy intervenciós vagy kontrollcsoportba kerüljenek. A vizsgálat végén az intervenciós csoportban a haskörfogat szignifikáns csökkenését és a 12 perc alatt futott táv növekedését észlelték. Következtetések: Az eredmények igazolni látszanak az aktív életmóddal együtt járó rendszeres testmozgás kedvező hatását mind a fizikai teljesítőképesség növekedésében, mind pedig a testalkat változásában. Orv. Hetil., 2016, 157(39), 1563–1570.

Open access