Search Results
You are looking at 1 - 10 of 20 items for
- Author or Editor: István Czigler x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt
Egyre több, az eseményhez kötött potenciálok (EKP) módszerét alkalmazó kísérlet eredménye utal arra, hogy a vizuális ingerlés szabályszerűségeinek megsértését akkor is regisztrálja az információfeldolgozó rendszer, ha (1) az eseményeknek nincs szerepük a viselkedés szervezésében vagy egyéb szempontból sem fontosak, és (2) a vizsgálatok résztvevői nincsenek tudatában az ingerlés változásainak. Az ilyen esetben regisztrálható EKP összetevő hasonló a hallás területéről jól ismert eltérési negativitáshoz (EN). Vizuális eltérési negativitás (vEN) nem csupán eltérő vizuális tulajdonságok esetén jelenik meg. Regisztrálható sajátságok szabálytalan együttese esetén, és akkor is, amikor ingerek együttese szekvenciális szabályt sért meg. VEN jellegű aktivitás kísérhet vizuális változásokat akkor is, amikor szigorúan ellenőrzik, hogy a vizsgálat résztvevője nem volt a változások tudatában. Az eredmények ellentmondanak annak a nézetnek, amely szerint (1) perceptuális objektumok létrejöttéhez figyelmi folyamatokra van szükség, (2) a vizuális rendszer nem működtet nagy kapacitású emlékezeti rendszert. Következtetésünk szerint a vEN eredmények olyan emlékezeti rendszerre utalnak, amely eltér a passzív tárolóként feltételezett ikonikus emlékezettől, és egy „primitív intelligencia” része.
Absztrakt
A tanulmány az öregedéssel jelentkező „pozitivitási hatást” elemzi. Számos viselkedéses és idegtudományos eredmény szerint idős személyek kevésbé negatívnak, illetve pozitívabbnak ítélnek meg eseményeket, mint fiatalok. Az összefoglalás bemutatja a jelenséget magyarázni kívánó „szocioemocinális szelektivitás” elméletet, de rámutat az empirikus adatok korlátaira is. Hangsúlyozza, hogy az életkori eltérést megalpozó idegrendszeri változásokat nem lehet egy korlátozottabb idegrendszeri hálózat működésére visszavezetni, és nem lehet egyedül idegtudományos keretek között értelmezni.
Summary
[A folyóirat főszerkesztőjének, az MTA Pszichológiai Kutatóintézete igazgatójának bevezetője a folyóirat 28. évfolyamához.]
Ranschburg Pál felfedezése, a homogén gátlás (szériális tanulásnál a listán ismétlődő egység megjegyzése romlik) az utóbbi években újra széles körben vizsgált jelenséggé vált. A hatás megbízhatósága modern módszerekkel is demonstrálható, felhasználható a rövid tartamú emlékezet szerveződését leíró modellek tesztelésére. Magának a jelenségnek a magyarázatára azonban még nem alakult ki meggyőző elmélet.Recent results demonstrated the robustness of the Ranschburg-effect (decreased performance of repeated items in serial lists). On the one hand, this research provided important data about the inadequacy of some general models of short-term serial memory. On the other hand, this research demonstrates the necessity of new specific accounts of the effect per se.
A megismerési és affektív folyamatokat vizsgáló modern kísérleti pszichológia és humán idegtudomány kimagasló eredményei fényében a vitacikk felhívja a figyelmet több fogalmi csúsztatásra, elméleti kérdések megoldatlanságára és módszertani problémákra. A hozzászólások szerzői részben kiegészítik, részben vitatják a felvetett kérdéseket, ezekre a vitacikk szerzője válaszol.
A kognitív idegtudomány elmúlt 30 éve
Cognitive neuroscience in Hungary: 30 years
A kognitív idegtudomány klasszikus területei közül a szerző összefoglalja az észlelés, figyelem, tanulás és emlékezés területének hazai idegtudományi vizsgálatait, főként az agyi elektromos működések módszerére koncentrálva. Külön területként mutatja be az öregedéssel kapcsolatos eredményeket.
Concentrating on electrophysiological studies the author reviews Hungarian neuroscience research on the fields of perception, attention, learning and memory. As a specific topic, he reviews results on human aging.
