Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: István Furka x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Magyar Sebészet
Authors: István Furka, Norbert Németh, and Irén Mikó

Absztrakt

A sérült, de egyébként ép szerkezetű lép megtartására számos műtéti technika ismert. Ezek közül két módszer kidolgozása is kötődik a tanszékhez: az ölelkező varratsorral végzett lépresectio és a nagycseplesz kettőzetébe ültetett lépszeletkékkel végzett eljárás, az úgynevezett „lépkötény”-módszer, a lép-autotranszplantáció. Az elmúlt három évtizedben a műtéti technika kialakítását követően funkcionális és strukturális utánkövetéses vizsgálatok történtek egyre bővülő metodikai tárházzal: beleértve a széles körű laboratóriumi vizsgálatokat (hematológiai, haemostaseologiai, haemorheologiai, enzimológiai, rutin kémiai, immunológiai), képalkotó eljárásokat (hasi UH, scintigraphiai módszerek, SPECT, valamint az utóbbi években nano-SPECT/CT), morphologiai elemzéseket (hagyományos szövettani, immunhisztokémiai, elektronmikroszkópos vizsgálatok), valamint a haemopoeticus őssejtek szerepének vizsgálatát. E vizsgálatok főbb, jelző értékű eredményei a lép-autotranszplantáció létjogosultságát mutatták, hiszen a beültetett lépszeletkék újraereződés révén, remodellatiójuk és recolonisatiójuk után részben újra képesek biztosítani a lépfunkciókat. Ez pedig kritikus fontosságú a lép eltávolítását követő szövődmények (OPSI, DIC) elkerülésében. Jelen tanulmány a legfontosabb elveket és a különböző kísérletes modellek főbb következtetéseit foglalja össze.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Andrea Furka, Norbert Németh, Katalin Pető, Zsolt Szentkereszty, László Tóth, István Furka, Irén Mikó, and Péter Sápy

Absztrakt

Májműtétek során gyakran szükséges az ellátó erek hosszabb-rövidebb idejű leszorítása, ezáltal a szerv vérellátása átmenetileg zavart szenved, majd az ezt követő reperfusio során további károsodások jöhetnek létre. Ezek hatására az adott szervben is és más lokalizációban is anyagcsere- és morphologiai változások jöhetnek létre, amelyek meghatározzák a szervek, szövetek további sorsát, életképességét, regenerációját, ezáltal a műtét kimenetelét is. Állatkísérletes modellben vizsgáltuk a Báron/Pringle manőver hatását a májfunkció és szövettani károsodások szempontjából. 12 beagle kutyán 3×15 perces ligamentum hepatoduodenale leszorítás során, majd 30 perces reperfusio után vettünk vér- és szövettani mintákat. Markáns szövettani változásokat észleltünk mind a máj, mind a vékonybelek területén, valamint a májenzimek közül. Legkorábban a GPT-emelkedés jelentkezett, majd a 30 perces reperfusiót követően a GOT és a LDH is megemelkedett. Állatkísérletes modellen hosszúnak bizonyult a harmadik 15 perces leszorítás, legérzékenyebben a GPT-emelkedés jelezte az ischaemiát.

Restricted access

Absztrakt

A szerzők áttekintést adnak a DE OEC Sebészeti Műtéttani Tanszék oktatómunkájának főbb mutatóiról 2000–2013 között mind a graduális, mind a posztgraduális oktatás terén. A jelzett periódusban több új tantárgy került bevezetésre, új kurzusok indultak, korábbi tárgyaknál óraszámváltozások történtek. Az oktatási tematika bővült, az oktatási anyag jelentős átalakításon, fejlesztésen ment keresztül: új oktatófilmek, jegyzetek és egy új tankönyv született ebben az időszakban. A gyakorlati oktatásban a hangsúly áttevődött az élő szöveten végzett beavatkozásokról a modelleken (oktatástechnikai és fantommodellek, biomodellek) történő gyakorlatokra. A tanszék oktatómunkája több alkalommal részesült komoly támogatásban (anyagi támogatás, műszerbeszerzés, műszerkészlet-adományozás) saját egyetemünk, partnercégek, valamint HEFOP- és TÁMOP-pályázatok elnyerése révén. Infrastrukturális lehetőségeink is javultak, ami a fenti tényezőkkel együtt hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években emelkedett az oktatómunka színvonala és az oktatott hallgatók létszáma a graduális és posztgraduális oktatásban egyaránt. Mindezen változások-fejlesztések bemutatásra kerültek különböző szakmai fórumokon, illetve közleményekben is egyúttal komoly minőségellenőrzésként is.

Restricted access

Absztrakt

A haemorheologiai paraméterek, mint a teljes vér- és plasmaviszkozitás, a haematocrit, a fibrinogénkoncentráció, valamint a vörösvérsejtek microrheologiai tulajdonságai (vörösvérsejt-deformabilitás és -aggregatio) fontos szerepet játszanak a szöveti perfusio biztosításában. A keringés különböző szakaszain e haemorheologiai paraméterek változatos és egymásra kölcsönösen ható összefüggései nagyban meghatározzák a haemodynamicai tulajdonságokat is. A bármely okból megváltozott haemorheologiai status az érfalra kifejtett nyíróerőprofil megváltozása révén közvetlenül hat az endothelialis funkcióra, a mikrokeringés területén a vörösvérsejt-deformabilitásban és -aggregatióban bekövetkező romlás (rigidebb vörösvérsejtek jelenléte, illetve fokozott vörösvérsejt-aggregatio) lassítja a mikrokeringést. Sebészeti vonatkozású kutatásokban a különböző beavatkozásoknál szükségszerűen alkalmazott érleszorítások-felengedések ischaemia-reperfusiós következményekkel járnak, ami számos ponton hat a vörösvérsejtek tulajdonságaira: pH-, ozmolaritás- és laktátkoncentráció-változás, szabadgyök-reakció okozta károsodások, NO-hatások, mechanikus trauma. E folyamatok pontos feltárása, a változások reverzibilitás-irreverzibilitás határának megtalálása segíthet a szöveti perfusióban, a mikrokeringésben bekövetkező változások jobb megértésében, a megelőzési és terápiás vonatkozások, lehetőségek kidolgozásában. A kísérletes sebészet kihívásai kiterjednek ezenkívül a különböző mérőmódszerek összehasonlíthatósági kérdéseire, a kísérleti/laboratóriumi állatfajok közötti különbségek jobb megértésére, hogy az eredmények értékelhetősége biztonságosabb legyen, s hogy az eredeti, klinikai kérdésre keresett válasz is közelebb kerülhessen a hasznosíthatósághoz.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Eldin Mohamed Gamal, Györgyi Szabó, Péter Metzger, István Furka, Irén Mikó, Katalin Pető, Andrea Ferencz, József Sándor, Zsolt Szentkereszty, Péter Sápi, and György Wéber

Absztrakt

Bevezetés/célkitűzés: 1968-ban R. E. Fear először közölt tanulmányt a laparoscopos „Port site” herniáról (Trocar site hernia, TSH), jelenlegi előfordulási gyakorisága eléri a 0,65–2,80%-ot. A sebészi laparoscopia elterjedésével a beavatkozások során szokássá vált, hogy a 10 mm-nél kisebb trokársebeket nem zárják be. Ugyanakkor egyre több közlemény foglalkozik az 5–6 mm-es trokár (továbbiakban: KT) helyén keletkező sérvek elzáródásával. Anyag és módszer: A szerzők oktatási célból 60 kutyán végzett laparoscopos cholecystectomia műtét után 2 és 4 héttel relaparoscopiát végeztek, és posztoperatív adhaesiók után kutatva azt is figyelték, hogy a laparoscopos trokárok intraabdominalis behatolási helyein vannak-e sérvek, különös tekintettel a KT-ra. Eredmények: A 60 kísérleti állat 20%-ában volt látható intraabdominalis sérv, és a sérvek 70%-a a KT helyein helyezkedett el. Következtetések: A megszokott gyakorlattal ellentétben az irodalomban egyre többen hangoztatják a nagy trokárok és a KT ejtette teljes vastagságú hasfali sebek zárásának szükségességét, megelőzendő a sérvek kialakulását és kizáródásuk lehetőségét. Tanulmányunkban a technikai és klinikai lehetőségeket mutatjuk be.

Restricted access