Search Results

You are looking at 1 - 10 of 40 items for

  • Author or Editor: István Hartyánszky x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Bevezetés: Down-szindrómás betegeknél gyakori a veleszületett szívfejlődési rendellenesség. Célkitűzés: A szerzők megvizsgálták, hogy a szívsebészetben bekövetkező szemléletváltozások hogyan befolyásolják a Down-szindrómás szívbetegek életkilátásait. Módszer: 1974–1997 között a szerzők 359 Down-szindrómás szívbeteg gyermek adatait elemezték. 255 esetben nem történt beavatkozás, a mortalitás 25,9% volt, 104 esetben végeztek műtétet 8,6%-os mortalitással. Eredmények: Az összehasonlító vizsgálatok igazolták, hogy a sikeres műtéti beavatkozás ugyanazt az életkilátást biztosítja a Down-szindrómás betegek számára, mint nem szívbeteg társaikénak. Azóta jó eredményekkel történnek csecsemőkori primer rekonstrukciós beavatkozások. Napjainkra már fokozatosan növekszik a felnőttkort megélő operált és nem operált veleszületett szívbetegek száma. A legutóbbi három év alatt 82 felnőtt, közöttük 4 Down-szindrómás betegen (életkoruk 24–60 év) végeztek sikeres szívsebészeti korrekciós műtétet. Következtetések: A csecsemőkori szívsebészeti beavatkozások eredményeként fokozatosan nő a felnőttkorú veleszületett szívbetegek száma. A szívsebészek készek javítani e betegek optimális életkilátásait, azonban a Down-szindrómás betegeknél jelentkező speciális problémák (reoperációk indikációja, szükségessége, életkor megválasztása stb.) még nem megoldottak, és kihívást jelentenek a kardiológusok, szívsebészek számára. Orv. Hetil., 2016, 157(40), 1601–1603.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A veleszületett szívhibák újszülött-, csecsemőkori új sebészi korrekciós megoldásai szükségessé tették a coronariaartériákon történő műtéti beavatkozásokat: szájadékok átültetését, sérülések ellátását, valamint a szerzett Kawasaki-betegség okozta szűkületek áthidaló (bypass) megoldásait. Módszer: A közlemény összegzi azokat a sebészi megoldásokat, melyek az újszülött-, csecsemőkori veleszületett és szerzett coronariabetegségek megoldásait jelentik. Eredmények: A kihívások 7 területen jelentkeznek: 1) a bal coronaria eredése az arteria pulmonalis törzsből, 2) coronariaeredési variációk nagyér-transzpozícióban, 3) akut és késői problémák „switch műtét” során, 4) komplikációk „coronariatranszfer-” (Ross-, Nikaidoh-) műtét során, 5) a coronariaarteria sérülése, 6) Kawasaki-betegség, 7) a fenti problémák koraszülött esetén. A coronariatranszfer-műtét az első megoldás, sikertelensége esetén és az ischaemiás szívizom-károsodás megelőzésére, a legtöbbször sürgősségi megoldásként, a bypassműtét jön szóba. A hosszú távú jobb eredmény érdekében az arteria mammaria interna használata előnyösebb a vena saphena használatánál. E beavatkozások sikeresen, biztonsággal végezhetők el megfelelő nagyító és fonal alkalmazásával. Következtetés: Újszülött- és csecsemőkorban a coronariasebészet biztonsággal, megbízhatóan alkalmazható, és így egy új ágát jelenti a szívsebészetnek. A congenitalis szívsebész megfelelő tréninggel, biztonsággal alkalmazhatja a coronariatranszfer és bypassmegoldásokat még koraszülötteken is. Orv Hetil. 2019; 160(49): 1935–1940.

Open access

Az aortaív-anomáliák klinikai jelentősége a magzattól a felnőttkorig

Clinical significance of the aortic arch and its malformations from fetus to adulthood

Orvosi Hetilap
Authors:
István Hartyánszky
and
Gábor Bogáts

Összefoglaló. Az intrauterin echokardiográfiás és MR-diagnosztika fejlődése napjainkban jelentős szerepet tulajdonít már az első trimeszter idejében kimutatható aortaív-fejlődési rendellenességeknek. Célunk volt részletezni a vascularis gyűrűk megjelenési formáit, ezek különböző életkorokban jelentkező tüneteit, sebészi kezelését, hogy hozzájárulhassunk a helyes felvilágosításhoz, mely alapvető lehet a szülés helyének megválasztásában, így meghatározhassák a magzat sorsát, perinatalis ellátását. A situs inversustól eltekintve a jobb oldali aortaív jelenléte mindig felhívja a figyelmet vascularis gyűrű, társuló szívhibák, genetikai betegségek, kromoszómaanomáliák jelenlétére, tehát a magzat további vizsgálata szükséges. Kettős aortaív esetén jelentkezhetnek olyan súlyos tünetek, melyek a megszületés után, kora csecsemőkorban sebészi beavatkozást igényelhetnek (szükséges lehet a szülés helyének megválasztása!). Az aberráns jobb arteria subclavia önállóan nem alkot érgyűrűt, a ritkán társuló truncus caroticusszal csak későbbi életkorban okozhat sebészi beavatkozást igényló enyhe tüneteket. Orv Hetil. 2021; 162(48): 1920–1923.

Summary. Nowadays, the development of intrauterine echocardiography and MR diagnostics plays a significant role in aortic arch malformations detected during the first trimester. Our aim was to detail the manifestations of vascular rings, their symptoms at different ages and their surgical treatment options in order to determine the fate of the fetus and its perinatal care. Apart from situs inversus, the presence of the right aortic arch always draws the attention to the possible presence of vascular rings, associated heart defects, genetic diseases, or chromosomal abnormalities, therefore further examinations of the fetus are necessary. In the case of a double aortic arch, severe symptoms may occur, which may require surgery after birth and in early infancy (it may be necessary to choose the place of birth!). The right aberrant subclavian artery does not form a ring and may cause mild symptoms requiring surgery at a later age with rarely associated truncus carotid. Orv Hetil. 2021; 162(48): 1920–1923.

Open access

A mitralis billentyű sebészete atrioventricularis septumdefektusban

Mitral valve surgery in the treatment of atrioventricular septal defect

Orvosi Hetilap
Authors:
István Hartyánszky
and
Gábor Bogáts

Összefoglaló. A veleszületett szívbetegségek egyik gyakori formáját jelentő atrioventricularis septumdefektus korrekciós műtétjének kritikus pontja a közös atrioventricularis szájadék elválasztásával a mitralis billentyű kialakítása. A korrekció sikere számos anatómiai variáns függvénye, ezért nem lehet minden esetben a tökéletes anatómiai viszonyokat kialakítani. A fennmaradó billentyűstenosisok, regurgitatiók a későbbi életkorban progressziót mutatva olyan hemodinamikai kórképeket, keringési elégtelenséget okozhatnak, melyek további beavatkozásokat igényelhetnek. A mitralis billentyűnek az atrioventricularis septumdefektushoz társuló betegsége koraszülöttkortól aggkorig minden életkorban előfordul, más-más műtéti megoldást igényelve. A szerzők részletezik a különböző életkorokra vonatkozóan a napjainkban lehetséges és szükséges műtéti megoldásokat, sebészi kihívásokat. A mitralis billentyű műbillentyűre történő cseréjében a klasszikus sebészi megoldások mellett napjainkban új beavatkozásokként jelentős számban jelentkeznek a katéteres intervenciós és hibrid megoldások. A felnőttkort egyre nagyobb számban megélő betegek fokozott odafigyelést, speciális ellátást igényelnek a kardiológusoktól, szívsebészektől. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1397–1401.

Summary. The critical point of the atrioventricular septal defect correction is to separate the common atrioventricular orifice, which results in the reconstruction of the mitral valve. The success of the correction depends on many anatomical aspects, therefore a perfect anatomical outcome is not always possible. The remaining valvular stenoses and regurgitations, showing progression at a later age, may result in hemodynamic disorders and circulatory insufficiency that may require further interventions. Mitral valve disease associated with atrioventricular septal defect occurs at all ages from preterm to adulthood, requiring different surgical solutions. The authors detail the possible and necessary surgical solutions and surgical challenges at different ages. In addition to the classic surgical solutions, a significant number of catheter interventional and hybrid solutions are emerging as new interventions in the replacement of the mitral valve with an artificial valve. An increasing number of patients living in adulthood require increased attention and special care from cardiologists and cardiac surgeons. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1397–1401.

Open access

A szerzők célja volt csecsemőkorban vizsgálni a veleszületett mitralisbillentyű-szűkület és -elégtelenség sebészi kezelését, valamint a komplett atrioventricularis septumdefektus (CAVD) teljes korrekciója során a mitralis billentyű kialakításának, pótlásának lehetőségét. Betegek: 2001 és 2007 között 82, egy évnél fiatalabb csecsemőn a korrekciós műtétet követően 7 betegben (5 hét–7 hónap, 3,5–5 kg) mitralis (bileaflet) műbillentyű korai beültetése vált szükségessé. A két műtét közti idő 0–7 nap, de a legkisebb csecsemőnél intenzív kezelés mellett 38 napot kellett várni az annulus feltágulására, hogy a legkisebb műbillentyű beültethető lehessen. A műbillentyűk típusa: 16 mm-es Carbomedics 2, 16 mm-es ATS 3, 17 mm-es Sorin 1, 19 mm-es Sorin 1. Congenitalis mitralis stenosis, illetve insufficientia miatt 2-2 csecsemőbe kellett 16 mm-es ATS billentyűt beültetni. Eredmény: 30 napos mortalitás 0. Egy-egy csecsemő a 46., illetve a 71. posztoperatív napon szepszisben meghalt. 1–6 (átlag 3) éves utánkövetés: 1 betegben kellett pannust eltávolítani, a betegek panaszmentesek. Az antikoaguláns terápia helyes beállítása nehézséget jelentett. Összefoglalás: Congenitalis mitralis stenosis és elégtelenség, valamint a CAVD sebészi korrekciója már kis súlyú újszülötteken is sikerrel elvégezhető. Kedvezőtlen anatómiai helyzetben a mitralis billentyű kialakításának lehetetlensége esetén csak a műbillentyű-beültetés a megoldás. Ez kilátástalannak tűnő helyzetben (kis mitralis annulus) is elvégezhető jó eredménnyel. (Tudomásunk szerint 3500 g súlyú betegünk a legkisebb, sikeresen operált eset.) Ezt igazolják eseteink korai és középtávú eredményei.

Restricted access

A coarctatio aortae kezelése újszülöttkortól a felnőttkorig

Coarctatio aortae: management from infancy to adulthood

Orvosi Hetilap
Authors:
István Hartyánszky
,
Sándor Varga
, and
Gábor Bogáts

Absztrakt:

A veleszületett szívhibák sebészi kezelése a technika fejlődésével folyamatosan változik. Az egyik legegyszerűbb, legközismertebb fejlődési rendellenesség a coarctatio aortae. A szerzők az elmúlt évtizedek során alkalmazott műtéti megoldásokat (’end-to-end’ anasztomózis, foltplasztikák, interpositumok), a műtéti lehetőségeket mutatják be, hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján ismertetik a különböző megoldások eredményeit, előnyeit, hátrányait. Nagy sebészi kihívást jelent az újszülöttkori súlyos aorta-hypoplasiával járó eseteknek, a későbbiekben a kialakuló restenosisoknak és az esetleges szövődményeknek (aneurysmák, dissectiók) a megoldása. A coarctatio aortae megoldásai még napjainkban is nehézségeket, sebészi kihívást jelentenek, hiszen ezeknek mások a megoldásai csecsemőkben és nagyobb gyermekekben, illetve felnőttkorban. Itt már sokszor kell alkalmazni a katéterintervenciós megoldásokat is, melyek helyes időzítése még napjainkban is nagy kihívást jelent. Orv Hetil. 2020; 161(21): 861–866.

Open access

Takeuchi-műtét, egy ritka szívműtét első sikeres hazai alkalmazása

Surgical management of anomalous origin of the left coronary artery from the main pulmonary artery with Takeuchi procedure

Magyar Sebészet
Authors:
István Hartyánszky
,
Krisztina Kádár
,
Sándor Mihályi
, and
Edgár Székely

Absztrakt

Az arteria pulmonalis törzsből eredő bal arteria coronaria ritka fejlődési rendellenesség, amely a súlyos balkamra elégtelenség miatt, kezeletlenül csecsemőkorban 85%-os halálozással jár. Sebészi kezelésének módozatait illetően a kórosan eredő ér lekötését, (esetleg kiegészítve az arteria subclavia – bal arteria coronaria bypass készitésével), a bal coronaria szájadék aortába történő implantálása váltotta fel. Egy 20 hónapos kisded esetét ismertetik, akinél a coronaria szájadék átültetése technikai okok miatt nem volt lehetséges, ezért azt az aorto-pulmonalis fenestratio és arteria pulmonalis törzsben kialakított tunel készítésével kapcsolták az aortához. A műtét sikerét a jó korai eredmények igazolják. Ez az első sikeres Takeuchi-műtét hazánkban.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
István Hartyánszky
,
László Ablonczy
,
Elek Bodor
,
István Hartyánszky jr.
,
Gábor Bodor
,
Sándor Mihályi
,
Erzsébet Sápi
,
Balázs Héthársi
, and
András Szatmári

A szerzők egy 7 éves dilatativ cardiomyopathiás gyermek esetét ismertetik, akinél megelőzően súlyos aortainsufficientia miatt műbillentyű-beültetés történt. Az NYHA–IV. stádiumba került betegnél 2007. október 18-án szívtranszplantációt végeztek. Magyarországon ez volt az első sikeres gyermekszív-átültetés. Zavartalan korai posztoperatív szak után 6 hónappal a gyermek panaszmentes, szívizom-biopszia, echokardiográfiás vizsgálat rejectiót nem mutat, keringéstámogató gyógyszert nem igényel, immunszuppresszív terápiájaként az interleukin-2-receptor-blokkoló basiliximabbal történő indukciója után hármas kombinációt (tacrolimus + mycophenolate mofetil + corticosteroid) alkalmaznak.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
István Hartyánszky
,
Sándor Varga
,
László Csepregi
,
Barna Babik
,
Judit Simon
,
Kálmán Havasi
,
Anita Kalapos
, and
Gábor Bogáts

Absztrakt

Bevezetés: A szívhibákkal született betegek száma és életkora növekszik. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre kerestek választ, milyen számban és eredménnyel operálhatók az idős, 60 év felettiek veleszületett szívhibái. Módszer: 2013–2015 között 77 felnőtt, 36 negyvenévesnél fiatalabb és 41 idősebb, köztük 12 hatvanéves kor feletti beteget operáltak. A különböző műtétek száma a következő volt (zárójelben az egyes korcsoportokban végzett műtétek száma): 5 (3, 2, 0) Ross, 19 (12, 1, 6) aortaműbillentyű-beültetés, 1 (0, 0, 1) subaorticus membránreszekció, 8 (4, 3, 1) Bentall/aorta ascendens cseréje, 5 (0, 3, 2) myectomia mitralisműbillentyű-beültetéssel vagy a nélkül, 1 (1, 0, 0) coarctatio aortae rekonstrukciója, 2 (1, 1, 0) ductus arteriosus ligatura, 4 (0, 3, 1) jobbkamra-kifolyási pálya rekonstrukciója biológiai műbillentyűvel, 5 (5, 0, 0) homograft, 1 (0, 1, 0) BioValsalva-beültetés, 3 (1, 2, 0) teljes atrioventricularis septumdefektus primer rekonstrukciója, 2 (1, 1, 0) műbillentyű-beültetés, 10 (4, 6, 0) kamrai septumdefektus, 5 (2, 3, 0) pitvari septumdefektus zárása, 1 (1, 0, 0) teljes cavopulmonalis anasztomózis, 1 (0, 1, 0) congenitalis korrigált nagyér-transzpozíció műbillentyű-beültetéssel, 2 (0, 1, 1) Ebstein-betegségben billentyűplasztika és 2 (1, 0, 1) műbillentyű-beültetés. Eredmények: Műtéti mortalitás nem volt, korai halálozás 1 esetben teljes cavopulmonalis anasztomózis műtét után fordult elő többszervi elégtelenség miatt. Következtetések: Számolni kell az egyre magasabb életkorú veleszületett szívhibás betegekkel, akiknél a szívbetegség jó eredménnyel korrigálható 60 éves életkor felett is a congenitalis és szerzett szívhibák megoldásában jártas szívsebészeti osztályon. Orv. Hetil., 2016, 157(21), 820–824.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Nóra Ambrus
,
Kálmán Havasi
,
Krisztina Berek
,
Anita Kalapos
,
István Hartyánszky
,
Gábor Bogáts
,
Tamás Forster
, and
Attila Nemes

Absztrakt:

Bevezetés: Krónikus szívelégtelenségben és congenitalis szívbetegségekben etiológiától függetlenül igazolták a B-típusú natriureticus peptid (BNP)-szint prognosztikai szerepét is. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja a klinikai rutinban mérhető N-terminális pro-B natriureticus peptid (NT-proBNP) és a fontosabb klinikai és echokardiográfiás paraméterek összehasonlítása volt az általunk gondozott felnőtt korú congenitalis szívbetegekben. Módszer: Összesen 70 beteg adatait dolgoztuk fel. A diagnózis 34 betegnél korrigált Fallot‑tetralógia és 19 esetben korrigált teljes nagyér-transzpozíció volt. Tizenhét esetben egyéb congenitalis vitiumos beteg tartozott a vizsgálati csoportba. Valamennyi esetben ambuláns vizsgálat történt elektrokardiográfiával, echokardiográfiával és NT‑proBNP-méréssel kiegészítve. Meghatároztuk a szívelégtelenség New York Heart Association (NYHA) szerinti stádiumát, és a betegek az életminőségükkel kapcsolatos kérdőívet is kitöltötték. Eredmények: A magasabb NT‑proBNP-szint rosszabb életminőséggel (visual analogue scale, VAS) és nagyobb jobb kamrai végdiasztolés átmérővel járt együtt, és az arrhythmiák előfordulása is magasabb volt. Negatív korreláció volt igazolható az NT‑proBNP-szint és a betegek VAS-pontszáma (r = –0,45, p = 0,0001), valamint a bal kamrai ejekciós frakció (BK-EF) között (r = –0,67, p<0,0001). A ROC-analízis során az NT‑proBNP≥668 pg/ml-t találtuk a legnagyobb pontosságú határértéknek a NYHA III–IV. stádium előrejelzésében (szenzitivitás 93%, specificitás 63%, görbe alatti terület 80%, p = 0,001). Hasonlóan, az NT‑proBNP≥184,7 pg/ml-t találtuk a legnagyobb pontosságúnak az 55%-nál kisebb BK-EF előrejelzésében (szenzitivitás 66%, specificitás 67%, görbe alatti terület 77%, p = 0,02). Következtetések: Az NT-proBNP-nek jelentősége van a felnőtt korú komplex congenitalis szívbetegséggel bíró betegek megítélésében, prognózisuk meghatározásában, és a betegek utánkövetésére alkalmazott egyéb vizsgálómódszerek mellett segíthet a reoperáció vagy az esetleges szívtranszplantáció idejének kiválasztásában. Orv Hetil. 2018; 159(4): 141–148.

Restricted access