Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: István Kaposvári x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
István Tiringer
,
Anikó Kaposvári
, and
Károly Veress

Niels Birbaumer - Robert F. Schmidt: Biologische Psychologie; David G. Myers: Psychologie; Freddie Strasser - Paul Randolph: Mediáció. A konfliktusmegoldás lélektani aspektusai; Borsos Szabolcs: A perszonalizmus mint az önismeret filozófiája

Restricted access

A bölcsességfogak sebészete 2023-ban.

Változások, irányelvek

Wisdom tooth surgery in 2023.

Changes, guidelines
Orvosi Hetilap
Authors:
Sándor Bogdán
,
Kinga Bérczy
,
Eszter Hardi
,
István Kaposvári
, and
Zsolt Németh

A dentoalveolaris sebészeti beavatkozások közül az egyik leggyakoribb, legtöbb nehézséggel és szövődménnyel járó műtétet a bölcsességfogak sebészi eltávolítása jelenti. A téma mind gyakorisága, mind annak sokszínűsége miatt nagyon aktuális. Sokszínű azért, mert diagnosztikus értékelése a foggyökér–canalis mandibulae viszonylatában nagy szakértelmet igényel, sebészi technikája az esetek nagy részében nem sablonszerű, a sebész sokszor improvizációra kényszerül. A komplikációk és szövődmények mindennapos feladataink közé tartozó ellátása relatíve gyakori, s néha komoly intézeti hátteret igényel. A témával foglalkozó szakirodalom hatalmas, a javasolt útmutatók gyakran évről évre változnak. A szerzők áttekintik a bölcsességfogak eltávolításának indikációit, kontraindikációit, diagnosztikáját, sebészi kezelésüket, a bölcsességfogak műtéti eltávolításával kapcsolatos szövődményeket, azok ellátását. Kitekintést adnak az egyes nemzetközi iskolák protokolljaira, és megfogalmazzák a hazai általános orvosok, fogorvosok, dentoalveolaris sebészek számára aktuális ajánlásokat. Orv Hetil. 2023; 164(48): 1887–1894.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
István Kaposvári
,
Kinga Körmöczi
,
Ferenc Horváth
,
Alida Buglyó
,
Adrienn Réka Turai
, and
Árpád Joób-Fancsaly

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az alsó bölcsességfogak műtéti eltávolítását követő késői komplikációkról ritkán olvashatunk a szakirodalomban. A korábban már gyógyultnak hitt, nem várt gyulladással visszatérő páciensek arcduzzanattal, szájzárral, gyakran gennyképződéssel járó, 7 napon túl jelentkező sebfertőzésének előfordulását, hajlamosító tényezőit vizsgáljuk. Anyag és módszer: A vizsgálati anyagot a budapesti Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika két szakorvosának a 2013 januárjától 2017 augusztusáig terjedő időszakban, összesen 731 betegén végzett 851 bölcsességfog-eltávolítás alkotja. A 26 évnél fiatalabbak körében 150 fő bevonásával retrospektív, a szövődmény előfordulására vonatkozóan eset-kontroll módszerrel kutatjuk a komplikációra hajlamosító tényezőket. Eredmények: A szövődmény 10 páciensnél (az összes beteg 1,17%-ánál) lépett fel. Kialakulásáig átlagosan 30 nap telt el. Eset-kontroll vizsgálatunk szignifikánsan igazolta, hogy teljes nyálkahártya-fedettség, a második moláris és a ramus mandibulae közötti helyhiány (Pell–Gregory-féle III-as osztály), mélyebb impactio (Pell–Gregory szerinti B, C), mesioangularis tengelyállás, valamint nagyobb mértékű csontfedettség esetén gyakrabban fordul elő késői posztoperatív gyulladás (p<0,05). Hajlamosító tényezőnek tűnik a fiatalkor és a női nem. Következtetések: Ajánljuk a rizikópáciensek hosszabban tartó posztoperatív obszervációját, a fokozott szájhigiénia fenntartását. Hívjuk fel pácienseink figyelmét, hogy varratszedés után is fokozott figyelemmel tisztítsák a műtéti területet, panasz esetén pedig azonnal jelentkezzenek. Javasoljuk és tervezzük a téma további kutatását, annak klinikai jelentősége miatt. Orv Hetil. 2018; 159(31): 1278–1283.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Vizsgálatunkban az alsó bölcsességfog műtéti eltávolítását követő sebgyógyulással foglalkozunk. A posztoperatív antibiotikus terápia kiegészítéseként profilaktikusan alkalmazott antibiotikum és orális antiszeptikum hatásosságát hasonlítottuk össze. Módszer: A vizsgálatban a klinika 71 egészséges betege vett részt. A preoperatív terápiát illetően pácienseinket négy vizsgálati csoportba osztottuk: I. profilaxis amoxicillin-klavulánsavval; II. profilaxis clindamycinnel; III. profilaxis klórhexidinnel; IV. kontroll. Posztoperatívan a terápiát az I. és II. csoportban a profilaktikus antibiotikummal, a III. csoportban random választás szerint, a IV. csoportban clindamycinnel folytattuk. Vizsgáltuk az arcduzzanatot, a szájnyitási korlátozottságot, a seb gyógyulását és a posztoperatív életminőséget. Eredmények: A profilaxisban részesült betegek posztoperatív szakasza zavartalanabbnak bizonyult. Alveolitis csak a kontrollcsoportban alakult ki, két alkalommal. A kontrollcsoportban 22,2%-ban, a clindamycinprofilaxis-csoportban 14,2%-ban, amoxicillin-klavulánsav profilaxis esetén 10%-ban, klórhexidin alkalmazásakor pedig 5%-ban tapasztaltunk sebszétválást. Következtetés: Az alsó bölcsességfog műtéti eltávolítása kapcsán javasoljuk az indikált antibiotikus terápia profilaxissal való kiegészítését, amelyek közül a klórhexidin az antibiotikummal azonos hatékonyságúnak bizonyult. Orv. Hetil., 2017, 158(1), 13–19.

Open access