Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for

  • Author or Editor: István Kocsis x
Clear All Modify Search

Tanulmányunkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egyik jogelődje, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központ (MÉM NAK) által készített genetikus talajtérkép digitális állományát mutatjuk be. Az 1983-ban elkészült MÉM NAK talajtérkép az egyetlen olyan országos (1:200.000 méretarányú) kartográfiai munka, amely a jelenleg érvényes talajosztályozási rendszerünkből mind a 9 talaj főtípust, a 40 talajtípusból 36-ot, és a 86 altípusból 70-et jelenít meg, továbbá információval szolgál 28 különféle talajképző kőzetről és 9 fizikai féleségéről is.

A vektoros térinformatikai állomány első verziója a 2000-es évek végén, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat koordinálásával készült el. A Genetikus talajtérkép javításával jött létre a dolgozatban bemutatott állomány, amelyet kiválasztott területeken a földrajzi tájbeosztás középtájai és az SRTM modell magasság adatai segítségével értékeltünk és az Agrotopográfiai (AGROTOPO) Adatbázis vektoros állományának talajinformációival hasonlítottuk össze. A genetikus talajtérkép az országos talajtérképek evolúciójának fontos állomása. STEFANOVITS és SZŰCS térképét tekinthetjük a jelenkori talajosztályozás szerinti talajtérképezés első kartográfiai összegzésének, az AGROTOPO ezt adat tartalmában és a rajzolat részletességében továbbfejlesztette, majd a MÉM NAK talajtérkép a talajosztályozási egységek ábrázolása tekintetében jelentett előrelépést. A MÉM NAK genetikus talajtérkép alapot nyújthat koncepcionális talajtérképek elkészítéséhez és minden olyan munkához, amelyben a talajosztályozási kategóriákat érintő tematikus részletessége előnyt jelent.

Restricted access

The aim of the present study is to extend the applicability of MRI measurements similar to those used in human diagnostics to the examination of water barriers in living plants, thus broadening their use in natural sciences. The cucumber, Cucumis sativus, and Phillyrea angustifolia, or false olive, were chosen as test plants. The MRI measurements were carried out on three samples of each plant in the same position vis-a-vis the MRI apparatus using a Siemens Avanto MRI scanner. Two different relaxation times were employed, T1, capable of histological mapping, and T2, used for the examination of water content. In the course of the analysis, it was found that certain histological formations and branching cause modifications to the intensity detected with relaxation time T2. Furthermore, these positions can also be found in T1 measurements. A monotonic correlation (cucumber: ρ = 0.829; false olive: ρ = –0.84) was observed between the T1 and T2 measurements. In the course of the statistical analysis of the signal intensities of the xylems it was concluded that they cannot be regarded as independent in a statistical sense; these changes rather depend on the anatomic structure of the plant, as the intensity profile is modified by nodes, leaves and branches. This serves as a demonstration of the applicability of MRI to the measurement of well know plant physiological processes. The special parametrization required for this equipment, which is usually used in human diagnostics, is also documented in the present study.

Restricted access
Restricted access
Studia Slavica
Authors: Attila Hollós, Mihály Kocsis, Katalin Szőke and István Lukács

Hollós, Attila: Zum 90. Geburtstag von Miklós Szabó; - ?????, ?????: ? 70-????? ???? ?. ????; - ?????, ?????: ? 70-????? ??????? ??????; ???, ??????:  ? 60-????? ???? ???????; - ????, ???????: ? 60-????? ??????? ???????; - Lukac, Stjepan: Predrag Stepanovic pri šezdesetoj

Restricted access

Nosocomial bloodstream infection (BSI) is a common finding in cardiac surgery intensive care units and is associated with excess mortality and hospital costs. Additional data are needed about incidence, characteristics, predictors, associated microorganisms of nosocomial BSI in cardiac surgical patients in order to refine measures to prevent nosocomial infections and to improve recovery outcomes in this patient population. The 3912 cardio-thoracic surgery patients from all age groups were admitted to the study at the Gottsegen György Hungarian Institute of Cardiology between January 1999 and December 2000. In each patient with BSI demographic, epidemiological and clinical variables were recorded along with potential risk factors. Incidence of associated pathogens and their possible sources were evaluated and outcome and mortality risk factors were assessed. There were a total of 134 episodes of BSI. The incidence was 34.25 per 1000 admissions. The leading microorganisms were staphylococci (37.7%). Bacteremic episodes developed secondary to an identifiable source in 27.6% of the cases, or were catheter-related (16.4%). In 56% of the cases the source was not identified. The crude mortality rate was 33.3%. Higher mortality rate was associated with intracardial grafts (p < 0.05), low left ventricular ejection fraction (p < 0.04), diabetes mellitus (p < 0.05), an age above 16 years (p < 0.02), severe sepsis (p < 0.001) and high APACHE II score (p < 0.001). As the identified main sources of BSI were intravascular lines, mortality from BSI could probably be reduced by paying more attention to the prevention, early recognition and prompt management of intravascular device associated infections.

Restricted access

Bevezetés: A krónikus antikoaguláns kezelést jól körülhatárolt indikációs körrel, széles körben alkalmazzák. Kevesebb szó esik azonban az általa okozott vérzéses szövődményekről, amelyek súlyosak vagy akár halálos kimenetelűek is lehetnek. Célkitűzés: A Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályán 2006. január 1. és 2011. december 31. között krónikus antikoaguláns kezelés kapcsán kialakult vérzéses szövődményes esetek elemzése. Módszer: A szerzők multidiszciplináris intenzív osztályán a vizsgált hat év alatt összesen 73 betegnél fordult elő intenzív ellátást igénylő vérzéses szövődmény krónikus antikoagulálás kapcsán. Eredmények: Hatvanhárom esetben intracranialis vérzést észleltek, ezen belül leggyakrabban traumás eredetűt. Kisebb számban előfordult még spinalis haematoma, gastrointestinalis vérzés, haemorrhagiás cystitis, haemothorax és hasüregi vérzés. A betegek felvételi INR-értéke 43 esetben a terápiás tartományon kívül esett. A betegek mortalitása igen magas volt, a komplex intenzív kezelés ellenére 49 beteg halt meg a vérzéssel összefüggésben (75,5%). Következtetések: A gyakori traumás eredetre, a terápiás tartományon kívül eső INR-értékek nagy számára és a magas mortalitásra tekintettel a szerzők véleménye szerint rendszeres betegkövetéssel, részletes felvilágosítással, a társbetegségek alakulásával párhuzamosan revideált indikáció/kontraindikáció alapján folytatott krónikus antikoaguláns kezeléssel a vérzéses szövődmények száma csökkenthető lenne. Orv. Hetil., 2013, 154(46), 1829–1835.

Restricted access

A fejet, orr területét frontális irányból érő drasztikus erőbehatás következtében létrejött nasoethmoid-orbitalis (NEO) törések gyakran kombinálódnak az arcközép és a frontobázis töréseivel, szemsérülésekkel. A diszlokált orrképletek az intraorbitalis régióba nyomódnak és súlyos szövődményeket (nasalis liquorrhoea, nervus opticus laesio, diplopia, telecanthus, anosmia) okoznak. Műtéti ellátásuk speciális team (arc-, állcsontsebész, idegsebész, szemész, fül-orr-gégész) összehangolt munkáját igénylő feladat. Az ellátás kulcsa a minden esetben érintett nasoethmoid-orbitalis csontstruktúra. A nasalis liquorrhoea megszüntetésének alapvető feltétele a mobilis nasoethmoid fragmentumok, arcközép stabilizálása és durasérülések vízmentes zárása vagy plasztikája. Gyakorlatunkban a törések repozícióját és titán minilemezes osteosynthesisét alkalmazzuk, csonthiány esetén autológ csont beültetésével kiegészítve. Az 1995–2000 közötti években 50, NEO-törést szenvedett sérültet kezeltünk kórházunk arc-, állcsontsebészeti osztályán. Közleményünkben beszámolunk a lehetséges sérüléskombinációkról, műtéti módszereinkről, ellátási taktikánkról és tapasztalatainkról. Az arc- és koponyacsontok többszörös és defekttörései maradandó deformitást, rágási és táplálkozási zavart okozhatnak. Munkánk során törekedtünk a sérültek korai, primer, definitív ellátására, esztétikai szempontok figyelembevételével, korszerű csontrögzítő és csontpótló műtéti módszerek alkalmazásával. Alapvető célunk a betegek műtéti megterhelésének, ápolási idejének csökkentése, műtéti eredményeink javítása.

Restricted access

Háttér és célok

A szövegek megértéséhez elengedhetetlen a nyelvtani szerkezet feldolgozása. Kísérletünkben a helytelen nyelvtani szerkezet (szintaktika) feldolgozása során megjelenő eseményhez kötött agyi potenciálokat (EAP) vizsgáltuk, mely általában két komponensben jelenik meg: a bal anterior negativitás (LAN) és a P600. A LAN-t a morfoszintaktikai szabálysértés váltja ki. A P600-at a nyelvtani szerkezeti újrafeldolgozásához kötik, azaz nyelvtanilag helytelen, bonyolult vagy többértelmű információ feldolgozásakor jelenik meg. A többet vizsgált nyelvekkel ellentétben a magyar nyelvben az alany-állítmány egyeztetés sértése mellett a tárgy-állítmány egyeztetés sértése is megvalósítható. Az alany-állítmány egyeztetési sértés mellett két olyan sértést hoztunk létre, melyek az alany és a tárgy reorganizációját vonják maguk után: a „-t” tárgyrag elhagyásával a tárgyról, illetve annak az alanyhoz toldásával. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy az alany-tárgy reorganizációs sértések eseteiben is megjelennek-e a tipikus EAP-komponensek, illetve az alany-állítmány sértéshez hasonló mintázatot mutatnak-e. Emellett arra is választ szerettünk volna kapni, hogy az egyeztetést meghatározó szavak közötti távolság befolyásolja-e ezeket komponenseket.

Módszer

20 egészséges felnőtt elektroenkefalográfiás vizsgálata során egy képernyőn szavanként jelentek meg a mondatok, melyeknek fele nyelvtanilag helyes, fele pedig helytelen volt. Háromféle sértést alkalmaztunk, és sértéseket meghatározó szavak közötti távolság 1–11 szó lehetett.

Eredmények

A három típusú sértés eltérő LAN-P600 mintázatot eredményezett, emellett a kétféle reorganizációs sértés sem mutatott egyforma EAP-mintázatot. Továbbá a nyelvtani elemzőrendszer érzékeny a sértést meghatározó két szó közötti távolságra.

Restricted access

Generally, engineering projects are getting bigger and bigger and more complex to handle. Due to the developments of information technology, managers have the opportunity to plan the execution of their projects and calculate the critical paths of those projects precisely, regardless of the types and sizes of their projects. However, these indicators are not realistic; in many cases the predetermined partial-deadlines cannot be kept, therefore the end of the project must be postponed. The aim of the research is to modify the inputs of the critical path method with the application of fuzzy values. The use of fuzzy values in business planning can support project managers in building the uncertainty factor into their model.

Open access