Search Results
You are looking at 1 - 7 of 7 items for
- Author or Editor: István Koncz x
- Refine by Access: All Content x
The Hegykő cemetery (and the Hegykő group) has strong ties with the 6th-century cemeteries of Lower-Austria both regarding its material culture and its funerary rites, and thus any interpretation must be set in this context. The comparative analysis of the cemetery’s two grave groups sheds light on the tendency that the community using the cemetery gradually acculturated to the population using the 6th-century cemeteries of Pannonia.
Az identitás régészetének elméleti alapjai
Theoretical foundations of the archaeology of identity
This study offers a brief review of the main research directions and issues in the archaeology of identity. Discussed here are the components of identity – meaning the statuses and roles that determine the individual’s relation to, and membership in, a community as well as to other individuals, which are essentially the elements of social cohesion and social organisation – and its formation as well as the various options for categorisation and the modes of display through cultural memory and material culture.
Written sources reveal that a political power shift and an excessive change of population took place in Pannonia in 568. Archaeological data suggest, however, coexsistence between communities different origins despite the community level realignment of society. The author would like to highlight some neglected examples that could provide details of vital importance for the topic and connect it to well known sites, all too often having complex and unclear interpretations. Continuity is analysed through the last phase of Langobard Period cemeteries, presuming that they were still in use during the last third of the 6th century, and through the early phase of Avar Period cemeteries, as their connection networks are the same: an intensive interaction with the western Merovingian and the Mediterranean world. This connection is evident in certain arte fact types (belts, weapons, brooches) and in attireas a whole as well.
The study addresses the find types decorated with ring-and-dot motifs and the interpretation of this motif in relation to three brooches from Tolna County. Although the three brooches are decorated in a similar manner, their forms differ, reflecting cultural contacts with entirely different regions.
Sixth- and Seventh-Century Elephant Ivory Finds from the Carpathian Basin •
The Sources, Circulation and Value of Ivory in Late Antiquity and the Early Middle Ages
Elefántcsonttárgyak A 6–7. Századi Kárpát-Medencében
Az Elefántcsont Forrása, Forgalma És Értéke A Késő Ókorban És A Kora Középkorban
Jelen tanulmány célja az elefántcsont mint nyersanyag lehetséges forrásaira és értékére vonatkozó, a római és a késő ókori mediterrán világból származó adatok áttekintése, információkat nyerve ezáltal a 6–7. századi Kárpát-medence régészeti hagyatékából előkerült elefántcsonttárgyak eredetére, elérhetőségére és árára vonatkozólag. A hellenisztikus kortól a kora középkorig terjedő időszakban a Földközi-tenger vidéki elefántcsont-kereskedelem dinamikáját megvilágító írott és tárgyi források áttekintése nyomán úgy tűnik, hogy a 6–7. századi Közép-Duna-vidéki elefántcsonttárgyak nyersanyaga a Földközi-tenger medencéjén keresztül Afrikából, ezen belül is talán a kontinens keleti feléről érkezett. Megállapítható emellett, hogy a mediterrán világ keleti és középső régióiban készült, a Kárpát-medencébe elkerült elefántcsonttárgyak nem tekinthetők kiemelkedően drága luxusjavaknak, többségük viszonylag szerény áron megvásárolható volt.
The present paper seeks to examine the available data on the possible sources and monetary value of elephant ivory, both as raw material and finished products, in the Roman to late antique Mediterranean world in order to gain a better understanding of the wider context of elephant ivory artefacts dating from the sixth and seventh centuries discovered in the Carpathian Basin. After reviewing the written and material evidence on the dynamics of the Mediterranean elephant ivory trade from the Hellenistic period until the Early Middle Ages, our main conclusion is that the raw material of the sixth- to seventh-century ivory objects of the Middle Danube Region in in all probability originated from Africa, possibly from the continent’s eastern parts, and arrived to this area through the Mediterranean. It is further argued that the few artefacts manufactured of elephant ivory in the eastern and central regions of the Mediterranean that reached the Carpathian Basin cannot be regarded as extremely expensive luxury goods – in fact, their majority would have been quite affordable to customers of more modest means.
Abstract
Elephant ivory, a prestigious and valuable raw material in the post-Roman West and Byzantium between the 5th and 7th centuries AD, may originate from various sources. While both written and art historical evidence suggests that in the case of early medieval artefacts, African provenance is more likely than Asian, no data at hand is conclusive. The present paper investigates, with the help of FTIR and Raman spectroscopy, carbon and nitrogen concentration and nitrogen isotope (δ15N) analyses, the material resources of elephant ivory artefacts discovered in 6th- and 7th-century AD archaeological context in the Carpathian Basin to contribute to our understanding of late antique long-distance trade networks and economic relations.
Absztrakt
A mellkasi fájdalom igen gyakori panasz a sürgősségi osztályon megjelent betegek körében. A sürgősségi orvosok fontos feladata kizárni az életet veszélyeztető kórképeket: akut coronariaszindróma, pulmonalis embolisatio, mellkasi aortadissectio. A szerzők 7 órája fennálló tompa mellkasi fájdalom miatt jelentkező beteg kórtörténetét ismertetik. A diagnosztikus algoritmusoknak megfelelően EKG, vérvétel, mellkasröntgen, majd ezek után mellkasi komputertomográfiás angiográfia történt. Az akut coronariaszindróma, pulmonalis embolisatio, valamint a mellkasi aorta dissectiója kizárásra kerültek, azonban a CT-képen mellékleletként hatalmas méretű rekeszsérv ábrázolódott. A betegnél sürgős műtét történt, amely után a beteg panaszmentesen, gyógyultan távozott a kórházból. A szerzők kiemelik, hogy a diagnosztikus algoritmusok a gyakori, potenciálisan halálos betegségek megerősítését vagy kizárását célozzák meg, elsősorban mellkasi panaszok esetén. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a mellkasi fájdalomnak vannak ritkább okai, amelyek a társszakmák bevonását, multidiszciplináris gondolkodásmódot tesznek szükségessé. Orv. Hetil., 2016, 157(36), 1445–1448.