Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: István Kristó x
Clear All Modify Search

G. Richter, F. Gabrieli, I. c Abbās and M. Zakeri conducted fundamental research on Al-Adab al-ṣaġīr which is attributed to Ibn al-Muqaffa c . They concluded that this work is spurious. This view is generally accepted by most of the scholars. The primary objective of the first section of this article is to add some comments and information to their research, as well as to argue that Al-Adab al-ṣaġīr is very likely an authentic work of Ibn al-Muqaffa c . It is plausible that he compiled Pahlavi texts which he translated, and prefaced this compilation with an introduction. In the second section of this article I will discuss the question of the titles of some of Ibn al-Muqaffac c ’s compositions, such as the Kitāb al-ādāb al-kabīr, Al-Adab al-ṣaġīr, Al-Yatīma , and the Polemic against Islam . This article is the second of a series on Ibn al-Muqaffa c ’s oeuvre . The first article of this series La Lumière et les Ténèbres dans l’œuvre d’Ibn al-Muqaffa c (Light and Darkness in Ibn al-Muqaffa c ) was published in a previous volume of the AOH (61/3). The next article of this series, “Reason, Religion and Power in Ibn al-Muqaffa c ”, will be published in one of the next issues.

Restricted access

The goal of my research is to put together from scattered mosaics an intellectual portrait of Ibn al-Muqaffa c , a complex and enigmatic thinker, and a key figure in the transmission of the late antique heritage to the Arabo-Islamic culture. This article is the third in a series. The first, “ La Lumière et les Ténèbres dans l’œuvre d’Ibn al-Muqaffa c ” (Light and Darkness in Ibn al-Muqaffa c ) was published in AOH Vol. 61 (3). In that article, I set out the rationalist and anti-Islamic ideas presented in works attributed to Ibn al-Muqaffa c . The second article, “On the authenticity of al-Adab al-ṣaġīr attributed to Ibn al-Muqaffa c and the titles of the Kitāb al-ādāb al-kabīr, al-Adab al-ṣaġīr, tal-Yatīma and the Polemic against Islam ” was published in AOH Vol. 62 (2). This third article complements the picture of the rationalist and anti-Islamic Ibn al-Muqaffa c that I have presented in the first article and shows another side of his attitude towards religion. According to the texts quoted here, the rationality of people is not enough to secure the peace of the individual soul, much less the peace of the state. The welfare of society requires a well functioning state whose cohesion is best ensured by religion.The introduction is a short outline of the correlation between Ibn al-Muqaffa c ’s social status and his attitude towards power, reason and religion. In the first section, I will quote and analyse some views attributed to him that reveal an unusual but coherent approach towards religion. The second section will present his ideas and reasoning that links reason, religion and power. The conclusion of this article will not end this series on Ibn al-Muqaffa c , but will be followed by the next article entitled: “A Self-portrait of a Wise Jackal; Ibn al-Muqaffa c ’s Heroes: the Sage and the Sovereign.”

Restricted access
Authors: István Kristó, Márton Jolánkai and István Mihály Petróczi

Összefoglalás

Csíraszám- és vetésidő-vizsgálatainkat mélyben sós réti csernozjom talajon, 4 tenyészidőszakban (2003/2004, 2004/2005, 2005/2006, 2006/2007), 4 őszi búzafajtával (GK Garaboly, GK Kalász, GK Petur, GK Holló), 4 ismétlésben, 10 m2-es, véletlen blokk elrendezésű parcellákon állítottuk be, őszi káposztarepce elővetemény után. A parcellák növényápolási és növényvédelmi munkái nem különböztek, csak a vetési adatokban tértek el egymástól. A vetést október közepén és november elején, 300 és 500 csíra/m2 vetéssűrűséggel végeztük.

Megállapítható, hogy a vetésidő szignifikáns hatást gyakorol az őszi búza területegységre jutó hajtásszám, kalászszám, kalászkaszám értékeire, viszont a vetésidő szemszámra és szemtömegre gyakorolt hatását statisztikailag nem tudtuk igazolni. A vizsgált négy év és négy genotípus alapján megállapítható, hogy a szegedi termőhelyen a november eleji vetésidő kis mértékben előnyösebb, mint az október közepi, bár ettől a GK Kalász és GK Petur fajta, illetve a 2003/2004-es és a 2005/2006-os évjárat is eltérést mutatott. Vizsgálatunkban az eltérő csíraszám következtében kialakult területegységenkénti hajtásszám, kalászszám, kalászkaszám és szemtömeg értékei szignifikáns különbséget mutattak. A csíraszám csökkentése a terméselemek többségét és a terméshozamot is csökkentette, viszont az őszi búza jó alkalmazkodóképessége lehetővé tette, hogy a kisebb vetéssűrűségű állomány jobban bokrosodjon, így a mért terméskomponensek csökkenése nem volt arányban a vetőmagmennyiség változásával. Az őszi búza termesztése során a csíraszám és a vetésidő szorosan összefüggő agrotechnikai tényezők, amelyeket mindig együtt kell értékelni, valamint a fajta- és az évjárathatást is figyelembe kell venni.

Restricted access

Összefoglalás

Szeged-Öthalmon mélyben sós réti csernozjom talajon 4 tenyészidőszakban (2003/2004, 2004/2005, 2005/2006, 2006/2007) 4 őszi búzafajtával (GK Garaboly, GK Kalász, GK Petur, GK Holló) 2 csíraszám- (300 csíra/m2, 500 csíra/m2) és 2 vetésidő-kezelést (október közepe, november eleje) végeztünk. A terméselemzéshez szükséges minták szedését a parcellák aratása előtt, a növények teljes érésének időszakában végeztük. A növények fejlődésének grafikus ábrázolását Sváb-féle kumulatív terméselemzés segítségével értékeltük.

A terméshozam több terméskomponensből tevődik össze, amelyek együttesen határozzák meg a termés nagyságát. Az egyes ökológiai és termesztéstechnikai tényezők, mint a vetéssűrűség, vetésidő és évjárat lényegesen befolyásolja az őszi búza fejlődését, így az egyes fejlődési fázisok végtermékeit, a terméskomponenseket is. Ezért a terméselemek vizsgálatával sokszor hatékonyabban lehet következtetni az egyes termesztési tényezők hatására, illetve azok esetleges változtatására, mintha csupán a terméshozamot elemeznénk.

Megállapítható, hogy a vetőmagmennyiség csökkentése október közepi vetésnél kisebb kockázatú, mint a november eleji vetésnél. A fajták jól elkülöníthető fejlődési jellemzőkkel rendelkeznek, viszont a genotípusok vizsgált terméselemeit a termesztési és környezeti körülmények (csíraszám, vetésidő és évjárat) jelentősen módosítják.

Restricted access
Authors: István Kristó, István Petrózci, Kálmán Gyuris and Mária Torma
Restricted access
Authors: István Kristó, Kálmán Gyuris, Mária Torma, Margit Hódi-Szél and István Petróczi
Restricted access