Search Results

You are looking at 1 - 10 of 53 items for

  • Author or Editor: István Mihály x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A tanulmány áttekinti a végrehajtó funkciók vizsgálata során felmerülő elméleti problémákat és kísérletet tesz annak felvázolására, hogy milyen lehetséges szerepet játszik az emlékezeti gátlás a flexibilis tervezésben és feladatmegoldásban. Részletesen tárgyalja a kísérleti emlékezetkutatásban széles körben használt emlékezeti gátló paradigmákat, az irányított felejtést, a gondolatelnyomást, az előhívás kiváltotta gátlást, és bemutatja, hogyan hasznosíthatóak ezek az eljárások a kognitív neuropszichológiai vizsgálatoknál. Tanulmányunkban bemutatjuk, milyen patológiás következménye lehet az emlékezeti gátlás károsodásának depresszióban, poszttraumás zavarban és pánikrohamban szenvedő betegeknél. Végül pedig az automatikus emlékezeti gátló folyamatok épsége mellett az intencionális emlékezeti gátlás zavarát demonstráljuk szkizofrén személyeknél.

Restricted access
Növénytermelés
Authors:
István Kristó
,
Márton Jolánkai
, and
István Mihály Petróczi

Összefoglalás

Csíraszám- és vetésidő-vizsgálatainkat mélyben sós réti csernozjom talajon, 4 tenyészidőszakban (2003/2004, 2004/2005, 2005/2006, 2006/2007), 4 őszi búzafajtával (GK Garaboly, GK Kalász, GK Petur, GK Holló), 4 ismétlésben, 10 m2-es, véletlen blokk elrendezésű parcellákon állítottuk be, őszi káposztarepce elővetemény után. A parcellák növényápolási és növényvédelmi munkái nem különböztek, csak a vetési adatokban tértek el egymástól. A vetést október közepén és november elején, 300 és 500 csíra/m2 vetéssűrűséggel végeztük.

Megállapítható, hogy a vetésidő szignifikáns hatást gyakorol az őszi búza területegységre jutó hajtásszám, kalászszám, kalászkaszám értékeire, viszont a vetésidő szemszámra és szemtömegre gyakorolt hatását statisztikailag nem tudtuk igazolni. A vizsgált négy év és négy genotípus alapján megállapítható, hogy a szegedi termőhelyen a november eleji vetésidő kis mértékben előnyösebb, mint az október közepi, bár ettől a GK Kalász és GK Petur fajta, illetve a 2003/2004-es és a 2005/2006-os évjárat is eltérést mutatott. Vizsgálatunkban az eltérő csíraszám következtében kialakult területegységenkénti hajtásszám, kalászszám, kalászkaszám és szemtömeg értékei szignifikáns különbséget mutattak. A csíraszám csökkentése a terméselemek többségét és a terméshozamot is csökkentette, viszont az őszi búza jó alkalmazkodóképessége lehetővé tette, hogy a kisebb vetéssűrűségű állomány jobban bokrosodjon, így a mért terméskomponensek csökkenése nem volt arányban a vetőmagmennyiség változásával. Az őszi búza termesztése során a csíraszám és a vetésidő szorosan összefüggő agrotechnikai tényezők, amelyeket mindig együtt kell értékelni, valamint a fajta- és az évjárathatást is figyelembe kell venni.

Restricted access

Összefoglalás

Szeged-Öthalmon mélyben sós réti csernozjom talajon 4 tenyészidőszakban (2003/2004, 2004/2005, 2005/2006, 2006/2007) 4 őszi búzafajtával (GK Garaboly, GK Kalász, GK Petur, GK Holló) 2 csíraszám- (300 csíra/m2, 500 csíra/m2) és 2 vetésidő-kezelést (október közepe, november eleje) végeztünk. A terméselemzéshez szükséges minták szedését a parcellák aratása előtt, a növények teljes érésének időszakában végeztük. A növények fejlődésének grafikus ábrázolását Sváb-féle kumulatív terméselemzés segítségével értékeltük.

A terméshozam több terméskomponensből tevődik össze, amelyek együttesen határozzák meg a termés nagyságát. Az egyes ökológiai és termesztéstechnikai tényezők, mint a vetéssűrűség, vetésidő és évjárat lényegesen befolyásolja az őszi búza fejlődését, így az egyes fejlődési fázisok végtermékeit, a terméskomponenseket is. Ezért a terméselemek vizsgálatával sokszor hatékonyabban lehet következtetni az egyes termesztési tényezők hatására, illetve azok esetleges változtatására, mintha csupán a terméshozamot elemeznénk.

Megállapítható, hogy a vetőmagmennyiség csökkentése október közepi vetésnél kisebb kockázatú, mint a november eleji vetésnél. A fajták jól elkülöníthető fejlődési jellemzőkkel rendelkeznek, viszont a genotípusok vizsgált terméselemeit a termesztési és környezeti körülmények (csíraszám, vetésidő és évjárat) jelentősen módosítják.

Restricted access
Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry
Authors:
Mihály Molnár
,
László Palcsu
,
István Futó
,
Éva Svingor
,
Zoltán Major
,
Mihály Veres
,
Péter Ormai
, and
István Barnabás

Abstract  

To obtain reliable estimates of the quantities and rates of the gas production in L/ILW a series of measurements was carried in the last 7 years in Hungary. The typical gas production rates were 0.05–0.2 STP litre gas/day for CO2 and CH4 generation, and less for H2. No explosive gas mixture was indicated in the L/ILW drums during the investigated storage period. Compositions of headspace gases in closed L/ILW vaults were in agreement with gas generation processes observed in L/ILW drums. The stable carbon isotope measurements show that the main source of the CO2 gas is the degradation of organic matter and indicates microbial degradation processes as the main sources of CH4. Typical tritium activity concentrations were <10 Bq/l gas in the drums and <1,000 Bq/l gas in the vaults. Typical 14C activity values of the headspace gases were <2.0 Bq/l gas in the drums and <1,000 Bq/l gas in the vaults.

Restricted access
Studia Slavica
Authors:
Attila Hollós
,
Mihály Kocsis
,
Katalin Szőke
, and
István Lukács

Hollós, Attila: Zum 90. Geburtstag von Miklós Szabó; - ?????, ?????: ? 70-????? ???? ?. ????; - ?????, ?????: ? 70-????? ??????? ??????; ???, ??????:  ? 60-????? ???? ???????; - ????, ???????: ? 60-????? ??????? ???????; - Lukac, Stjepan: Predrag Stepanovic pri šezdesetoj

Restricted access

A Hepatitis Regiszter a Magyar Gasztroenterológai Társaság Hepatológiai Szekciója által a Májbetegekért Alapítvány közreműködésével létrehozott és üzemeltetett rendszer, amely a krónikus hepatitis B és C interferonalapú kezelésének nyilvántartására, valamint az engedélyezési folyamat elektronikus megvalósítására készült. A regiszter segítségével vált tisztázhatóvá a hepatitis C elleni új, hármas kezelésre várakozók száma és összetétele: 3000, korábban sikertelenül kezelt betegnél indokolt és lehetséges az újrakezelés, 40%-uknál a májbetegség már cirrhosis stádiumában van, és 40%-uk volt a korábbi kettős kezelésre nullreagáló. A rendszer a benyújtott IFN-alapú kezelési kérelmekhez automatikusan hozzárendeli a szakmai ajánlásban, illetve finanszírozási protokollban meghatározott prioritási indexet, ami a kezelés sürgősségének mérőszáma. Legfőbb meghatározója a fibrosis mértéke, de szerepelnek benne a betegség progressziójának mértékét, a gyógyhajlamot és speciális szempontokat tükröző összetevők is. Orv. Hetil., 2013, 154, 1151–1155.

Open access
Társadalomkutatás
Authors:
Mihály Csákó
,
István Murányi
,
Domonkos Sík
, and
Ildikó Szabó

Tanulmányunkban a családi politikai szocializáció empirikus kutatásának elméleti megalapozására teszünk kísérletet a rendelkezésre álló elméleti és empirikus szakirodalom alapján. Az első részben a kutatás szempontjából leginkább relevánsnak tekinthető fogalmakat – az állampolgári és a politikai szocializáció – értelmezzük. Kiindulópontunk Habermas szocializáció-elmélete, amely szerint a szocializáció a cselekvések horizontjául szolgáló jelentéstartomány (az életvilág) interakciók sorozatában történő újratermelése. A második rész a kutatás oksági modelljét – a független, a közbejövő és a függő változók között feltételezett kapcsolatokat – tárgyalja. Végül a kutatás kezdeti hipotéziseit foglaljuk össze röviden. A tanulmány ilyenformán nem csupán szakirodalmi áttekintésként, hanem a tárgyban folytatott további kutatásokhoz felhasználható konceptuális keretként is olvasható.

Restricted access

Absztrakt

A szerzők egy elhanyagolt cc. planocellulare ani esetét ismertetik, amely környezetét beszűrve székletinkontinenciát, kifejezett végbéltáji fájdalmat, kifekélyesedést, vérzést okozott. Az elváltozás neoadjuváns radioterápia hatására vált operálhatóvá. Abdominoperinealis rectum exstirpatiót végeztünk, a jelentős méretű végbél- és gáttáji lágyrész-hiányt kétoldali m. gluteus maximus musculocutan lebenyplasztikával, a kismedence izomzatának hiányát és a megmaradt gáttáji bőrhiányt jobb oldali m. gracilis musculocutan lebenyplasztikával pótoltuk. A beteget 36 napos ápolás után bocsátottuk otthonába. Lebenyelhalás nem következett be. A műtét során kialakult proximalis húgycsősérülés direkt varrattal gyógyult. A beteg a posztoperatív második hónaptól kezdve fekhetett rövid ideig a lebenyre, három hónapos rehabilitáció után tudott ülni rajta. Hat hónappal a műtét után a jobb lágyéktájékon környezetével kapaszkodó, majd kifekélyesedő nyirokcsomó-metastasis jelent meg, amely már inoperábilis volt. A beteg a műtét után 10 hónappal exitált. Az eset kapcsán úgy gondoljuk, hogy az olyan analis tumorok esetében, amelyek eltávolítása után direkt varrattal nem zárható lágyrész-hiány keletkezik, a tumor eltávolításával és a hiány jó vérellátású musculocutan lebennyel való fedésével jelentős életminőségbeli javulást érhetünk el.

Restricted access

Tanulmányunkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egyik jogelődje, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központ (MÉM NAK) által készített genetikus talajtérkép digitális állományát mutatjuk be. Az 1983-ban elkészült MÉM NAK talajtérkép az egyetlen olyan országos (1:200.000 méretarányú) kartográfiai munka, amely a jelenleg érvényes talajosztályozási rendszerünkből mind a 9 talaj főtípust, a 40 talajtípusból 36-ot, és a 86 altípusból 70-et jelenít meg, továbbá információval szolgál 28 különféle talajképző kőzetről és 9 fizikai féleségéről is.

A vektoros térinformatikai állomány első verziója a 2000-es évek végén, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat koordinálásával készült el. A Genetikus talajtérkép javításával jött létre a dolgozatban bemutatott állomány, amelyet kiválasztott területeken a földrajzi tájbeosztás középtájai és az SRTM modell magasság adatai segítségével értékeltünk és az Agrotopográfiai (AGROTOPO) Adatbázis vektoros állományának talajinformációival hasonlítottuk össze. A genetikus talajtérkép az országos talajtérképek evolúciójának fontos állomása. STEFANOVITS és SZŰCS térképét tekinthetjük a jelenkori talajosztályozás szerinti talajtérképezés első kartográfiai összegzésének, az AGROTOPO ezt adat tartalmában és a rajzolat részletességében továbbfejlesztette, majd a MÉM NAK talajtérkép a talajosztályozási egységek ábrázolása tekintetében jelentett előrelépést. A MÉM NAK genetikus talajtérkép alapot nyújthat koncepcionális talajtérképek elkészítéséhez és minden olyan munkához, amelyben a talajosztályozási kategóriákat érintő tematikus részletessége előnyt jelent.

Restricted access

Abstract  

A field unit was installed in the city of Debrecen (East Hungary) during the summer of 2008 to monitor urban atmospheric fossil fuel CO2. To establish a reference level simultaneous CO2 sampling has been carried out at a rural site (Hegyhátsál) in Western Hungary. Using the Hungarian background 14CO2 observations from the rural site atmospheric fossil fuel CO2 component for the city of Debrecen was reported in a regional “Hungarian” scale. A well visible fossil fuel CO2 peak (10–15 ppm) with a maximum in the middle of winter 2008 (January) was observed in Debrecen air. Significant local maximum (~20 ppm) in fossil fuel CO2 during Octobers of 2008 and 2009 was also detected. Stable isotope results are in agreement with the 14C based fossil fuel CO2 observations as the winter of 2008 and 2009 was different in atmospheric δ13C variations too. The more negative δ13C of atmospheric CO2 in the winter of 2008 means more fossil carbon in the atmosphere than during the winter of 2009.

Restricted access