Search Results
You are looking at 1 - 7 of 7 items for
- Author or Editor: István Murányi x
- Refine by Access: All Content x
Azonosság vagy különbözőség. Fiatalok nemzeti identitása és előítéletessége négy városban
Identity or Diversity: The National Identity and Prejudices of Young People in Four Cities
Absztrakt:
A közelmúltban több kutatás is foglalkozott a fiatalok nemzeti identitásának és csoportközi előítéletességének leírásásával, valamint a köztük fennáló kapcsolat empirikus igazolásával. A nemzeti identitás és az előítéletesség tipikusan létező típusai közötti korreláció és/vagy ok-okozati modell részletes, valamilyen szociokulturális jellemző alapján történő komplex vizsgálatára gyakorlatilag nem találunk példát a hazai szakirodalomban. Ezért – felhasználva az azonos koncepciót és operacionalizálást követő „Iskola és Társadalom 2017” kutatássorozat adatfelvételét – négy olyan városban (Budapest, Debrecen, Pécs és Győr) vizsgáltuk az identitás és előítéletesség kapcsolatát, amelyek feltehetően eltérő állampolgári szocializációs feltételeket jelentenek a fiataloknak. A település és az egyéni sajátosságok leírása és hatása nélkül a városok középiskolás fiataljait jellemző nemzet- és állampolgár-fogalmi konstrukció, valamint az etnikai/nemzeti kisebbségekhez és nemzetekhez kapcsolódó viszony bemutatására és területi eltéréseire koncentrálunk. Az elemzés következtetéseit egy olyan analízis során kívánjuk felhasználni, amely figyelembe veszi a vizsgált fiatalok szocializáció szempontjából releváns individuális és a városok kontextuális jellemzőit is.
A demokrácia szociális reprezentációja fiatalok körében
Social representation of democracy among young people
Absztrakt:
A tanulmányban egy európai kutatás (MYPLACE projekt) magyar adatbázisán (N = 1 200 fő), a 15–26 éves fiatalok vizsgálata alapján a következő kérdésre próbáltunk válaszolni: hogyan jellemezhető a fiatalok demokráciáról alkotott értelmezése, és milyen szocializációs tényezők befolyásolják leginkább a fogalom értelmezését. A vizsgálat koncepciója nem előzetes kutatói konstrukciók szerint, hanem a szociális reprezentáció elméletéhez és egyik módszertani lehetőségéhez (asszociációk) kapcsolódott. Az eredmények a demokrácia antiliberális és inkább negatív tartalmú reprezentációjára utalnak, melynek alakításában nem a nyílt politikai aktivitásnak, hanem a „rejtett” szocializációs hatásoknak van szerepük.
Összefoglalás
Vizsgálatunkban FRAP (Ferric Reducing Ability of Plasma) módszerrel határoztunk meg tizenhárom kompolti nemesítésű őszi árpa fajta különböző morfológiai frakcióinak antioxidáns aktivitását. A >250–<1000 µm frakcióban kaptuk a magasabb értékeket (515 ± 9,2 mg/kg C-vitamin egyenértékben). A <250 µm részben átlagosan 432 ± 8,2 mg/kg C-vitamin egyenértéket kaptunk. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy nagy variabilitás mutatkozik az egyes árpafajták között az antioxidáns aktivitás tekintetében. A különböző árpafajták eredményesen használhatóak fel a funkcionális élelmiszercélú növénynemesítésre.
Célkitűzés. A női karcsúságideállal szemben a férfiak testideálja az atléta-ideálon alapszik. Feltevésünk szerint a férfiakra jellemző egyes foglalkozásoknál (pl. a fegyveres testületeknél) az atléta-ideál hangsúlyozott szerepe kockázati tényezőként jelenhet meg, aminek következménye lehet a testi elégedetlenség, illetve a fokozott testedzés. Ez pedig hajlamosíthat az izomdiszmorfia (más néven: inverz anorexia nervosa) megjelenésére egyes populációkban. Módszer. 480 katonai főiskolai és 752 általános egyetemi felsőoktatásban részt vevő, 18-30 év közötti férfi testi attitűdjeit, testi elégedetlenségét, valamint testedzési szokásait vizsgáltuk kérdőíves módszerrel. Az általános demográfiai adatokat, valamint a testsúllyal, testépítéssel, szteroid-használattal kapcsolatos információkat tartalmazó kérdőíven túl a vizsgálatban résztvevők kitöltötték az Evészavar Kérdőívet (EDI) és a Testi Attitűdök Tesztjét (BAT). Eredmények. Az általános egyetemi hallgatók átlagos testtömeg-indexe a katonai mintával való összehasonlításban szignifikánsan magasabb (23,9–23,5 kg/m2). A katonai főiskolások között szignifikánsan magasabb az anabolikus szteroidokat használók aránya (3,3%). A katonai felsőoktatásban résztvevők között a testépítéssel foglalkozók száma meglepően magas (64,5%). Az EDI testi attitűdök szempontjából releváns faktoraiban, valamint a BAT pontszámok átlagaiban szignifikáns eltéréseket találtunk a minták között, s a testépítés szerinti csoportbontásban is. Konklúzió. A katonai pálya hatása a testi attitűdök vonatkozásában specifikus eltéréseket mutat a “civil” populációhoz képest, amely – egyes negatív hatásai mellett – a testi elégedetlenséget pozitív irányban befolyásolja és a testideálok által meghatározott pszichés zavarok ellen hat.
Kooperációs tanulási kísérlet iskolai osztályteremben
Cooperative Learning Experiment in the Classroom
Absztrakt:
Két kísérlet eredményeit mutatjuk be a cikkben. A kísérleteket az Elliot Aronson által kifejlesztett mozaikmódszerrel végeztük abból a célból, hogy kimutassuk a kooperációs tanulási módszer előnyeit az osztályteremben zajló tanulás során. A kooperáció evolúciós biológiai és szociálpszichológiai értelmezése alapján azt vártuk, hogy az együttműködés pozitív hatást gyakorol a tanulók egyes szociális készségeinek alakulására. Kiderült, hogy ez a várakozás csak bizonyos feltételek között igaz. A nyolcadikos, iskolaváltás előtt álló diákok kevésbé hajlanak a kooperációra, s a biológia mint tantárgy is kevéssé alkalmas a módszer alkalmazására. Fiatalabb korú diákok és diszkurzív tantárgy esetén viszont a kooperatív módszer alkalmazása előnyös.
Az árpa söripari tulajdonságainak vizsgálata
Investigation of the technological properties of brewing barley
A szerzők ismertetik a legfontosabb söripari tulajdonságok vizsgálatait az őszi árpánál. A klasszikus minőségi kritériumok, mint a fehérjetartalom és az osztályozottság mellett a dolgozat további, a söripar számára fontos jellemzőket is bemutat. Szemlélteti az egyes minőségi tulajdonságokra ható tényezőket. E tulajdonságok ismerete és összefüggése, valamint az őszi és tavaszi sörárpa termesztéstechnológiája fontos mind az árpanemesítők, mind a növénytermesztők számára.
Tanulmányunkban a családi politikai szocializáció empirikus kutatásának elméleti megalapozására teszünk kísérletet a rendelkezésre álló elméleti és empirikus szakirodalom alapján. Az első részben a kutatás szempontjából leginkább relevánsnak tekinthető fogalmakat – az állampolgári és a politikai szocializáció – értelmezzük. Kiindulópontunk Habermas szocializáció-elmélete, amely szerint a szocializáció a cselekvések horizontjául szolgáló jelentéstartomány (az életvilág) interakciók sorozatában történő újratermelése. A második rész a kutatás oksági modelljét – a független, a közbejövő és a függő változók között feltételezett kapcsolatokat – tárgyalja. Végül a kutatás kezdeti hipotéziseit foglaljuk össze röviden. A tanulmány ilyenformán nem csupán szakirodalmi áttekintésként, hanem a tárgyban folytatott további kutatásokhoz felhasználható konceptuális keretként is olvasható.
