Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: István Péntek x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Pollack Periodica
Authors:
István Péntek
,
Ábel Garai
, and
Attila Adamkó

In this paper, a unique healthcare solution is described that supports the even more effective operation of the hospital information systems. The main question is whether the emerging opportunities of the Internet of things devices can also be exploited in the industrial hospital information system landscape. This demonstrated research describes the most feasible way to integrate the Internet of things capability into hospital information production systems. The initial goal was the design and implementation of a single, unified telemedicine hub offering community-based solution for integrated medical systems. This solution allows the intercepted information to be collected and interpreted at community level. The designed and implemented system acts as a transmitter between the physician and patient. The software solution operates with sensor-based information collected from the individual. Emerging Internet of things devices and solutions open new horizons for today’s health care systems. The presented and detailed system provides the ability to real-time health-monitoring and in-depth health analyzing through open application programming interfaces. The telemedicine hub system makes it easier to integrate the Internet of things capability into the operating health care systems.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Imre Boncz
,
Andor Sebestyén
,
Lajos Döbrőssy
,
Zoltán Péntek
,
Attila Kovács
,
András Budai
,
Rita Kövi
, and
István Ember

Célkitűzés: Az országos kiterjedésű, szervezett emlőszűrési program 2002 januárjában indult el Magyarországon a 45–65 év közötti nők számára 2 éves szűrési intervallummal. A dolgozat célja a szervezett emlőszűrési program részvételi mutatóinak meghatározása, beleértve a szűrési és diagnosztikus célú képalkotó emlőfelvételek gyakoriságának elemzését. Adatok és módszerek: Az elemzésben szereplő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2000–2005 közötti 6 évet ölelik fel. A 45–65 éves nők körében meghatározták azok arányát, akik a szervezett szűrést megelőző két évben (2000–2001), illetve a program első két ciklusában (2002–2003, 2004–2005) akár szűrési, akár diagnosztikai célú képalkotó emlővizsgálaton vettek részt. Eredmények: A szűrési célú képalkotó emlőfelvételen részt vettek aránya (átszűrtség) a 2000–2001-es 7,4%-ról a 2002–2003-as, illetve 2004–2005-ös szervezett emlőszűrési ciklusban 34,0, illetve 29,5%-ra emelkedett. A diagnosztikus célú képalkotó emlőfelvételen részt vettek aránya (átvizsgáltság) pedig ugyanezen időszakokban 19,8%-ról 22,1 (2002–2003), illetve 23,2%-ra (2004–2005) emelkedett. Az országos lefedettség (átszűrtség + átvizsgáltság) ennek megfelelően a szervezett szűrés hatására 26,2%-ról (2000–2001) 53,5%-ra (2002–2003), illetve 50,8%-ra (2004–2005) nőtt a vizsgált kétéves ciklusban a 45–65 év közötti nők esetében. Következtetés: A magyar emlőszűrési program kezdeti részvételi arányai 2004–2005-ben kissé csökkentek; az emlőrák miatti halálozás érdemi csökkentéséhez ennek emelése szükséges.

Restricted access
Magyar Onkológia
Authors:
Gábor Forrai
,
Éva Szabó
,
Katalin Ormándi
,
Éva Ambrózay
,
Zoltán Péntek
,
Margit Milics
,
Mária Rajtár
, and
István Sinkovics
Restricted access

The international healthcare systems interoperability is an unresolved technological area at the moment. This paper demonstrates the results of the software engineering research for simplex syntactic and semantic technical interoperability of hospital information systems, eHealth smart device technology and clinical telemedicine instruments through the recently developed Telemedicine Interoperability Hub. Several similar experiments exist. This research is unique in building a prototype interconnecting not only healthcare information systems with each other, but aiming to establish a general healthcare interoperability scheme including also the eHealth smart devices and telemedicine instruments. The aim of this research is to establish cloud-based data interchange capability with the newly developed information technology system interconnected with the emerging eHealth Internet of Things solutions and the classical hospital information system architecture. Notwithstanding the international information technology medical data exchange standards, like Health Level Seven, the adoption of an industry-wide open telemedicine syntactic and semantic interoperability standard is necessary. The research studied varying simplex, duplex, full-duplex, data package- and file-based information technology modalities establishing stable system interconnection among clinical instruments, healthcare systems and eHealth smart devices. This research is the manifestation of the trilateral cooperation of the University of Debrecen Department of Information Technology, Semmelweis University Second Paediatric Clinic and T-Systems Healthcare Competence Center Central and Eastern Europe. The developed experimental software engineering solution was embedded in hybrid cloud architecture after testing private cloud Infrastructure-as-a-Service and Public Cloud Software-as-a-Service technical solutions.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Márta Péntek
,
Zoltán Szekanecz
,
László Czirják
,
Gyula Poór
,
Bernadette Rojkovich
,
Anna Polgár
,
György Genti
,
Csaba György Kiss
,
Zsuzsa Sándor
,
István Májer
,
Valentin Brodszky
, and
László Gulácsi

A rheumatoid arthritis (RA) krónikus, progresszív, szimmetrikus sokízületi gyulladás. A betegek hosszú távú gondozásához és a költséghatékonysági modellekhez alapvető ismerni és standardizáltan mérni a betegség lefolyását és annak következményeit. Célkitűzés: A betegségprogresszió és az egészségi állapot, életminőség és költségek kapcsolatainak vizsgálata magyarországi RA-s betegeken. Módszer: 2004. április–augusztus között keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatot végeztek RA-s betegek bevonásával hat fekvőbeteg-osztályos háttérrel rendelkező járóbeteg-szakambulancián. Standardizált kérdőívekkel vizsgálták a betegség progresszióját kifejező funkcionális állapotot (HAQ), az egészségi állapotot (EQ-5D), a betegségspecifikus életminőséget (RAQoL), felmérték a betegségaktivitást (DAS) és a betegséggel összefüggő költségeket, elemezték e paraméterek kapcsolatát. Eredmények: 255 beteg adatait elemezték [átlagos életkor: 55,5 ± 12,3 év; a betegség fennállása: 9,0 ± 9,3 év; HAQ: 1,38 ± 0,76; EQ-5D: 0,46 ± 0,33; RAQoL: 16,2 ± 8,1; DAS: 5,09 ± 1,42; költség: 1 043 163 (± 844 750) Ft/beteg/év]. Szignifikáns korrelációt találtak az összes esetben ( p < 0,01), függvénykapcsolat volt kimutatható: EQ-5D index = 1,014–0,25 × HAQ–0,041 × DAS és HAQ = 0,314 + 0,065 × RAQoL. Betegségsúlyossági csoportonként (0,5 HAQ-léptékkel) vizsgálva, az egészségi állapot átlaga rosszabbodott (EQ-5D: 0,784; 0,576; 0,504; 0,367; 0,211; 0,022), és az átlagos költség emelkedett (628 280; 888 187; 953 759; 1 291 218; 1 346 112; 1 371 674 Ft/beteg/év) a betegség előrehaladásával. Minimális klinikailag szignifikáns funkciócsökkenés (0,25 HAQ-változás) 0,0705 EQ-5D-csökkenésnek és 1,884 RAQoL-emelkedésnek felelt meg, nem súlyosan aktív (DAS < 5,1) esetekben kisebb a változás (EQ-5D: 0,05725). Következtetések: A betegségprogresszió és az általános egészségi állapot, életminőség és a költségek kapcsolata nem tér el jelentősen a nemzetközi eredményektől. A betegségköltségek nagysága azonban jelentősen kisebb Magyarországon, mint a fejlett országokban. A vizsgálat adatokkal szolgál a hazai egészség-gazdaságtani elemzésekhez.

Restricted access