Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: István Polónyi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A tanulmány szemlélteti, milyen lehetőségeket nyújtott és nyújt a tudomány az építőművészet fejlődésében és milyen feladatok elé állítja az avantgárd-építészet a mérnököket és a tudományt. Az építőművészet a művészet és a használhatóság szintézise. Az építőművészet ideája ( Hegel ) a használhatóság, az állékonyság, ebben segít a tudomány. A tudomány születése Galilei szerint a paraméterek szeparálása volt. A tudományos ismeretek lehetővé tették a közvetlen tapasztalatok keretének átlépését. A tudomány nem dönt, csak megállapít. A döntés erkölcsi jellegű. Számos példa – melyek többnyire a szerző munkái - mutatja az egyes tudományágak adta lehetőségeket az építmények kialakítására: e tudományágak a geometria, a statika, az építményfizika, az épületgépészet és az építőtechnológia. A tanulmány példaképpen ismerteti és analizálja a tervezési döntési folyamatot is és azon keresztül a természetszemlélet valamint a képzőművészet befolyását az építőművészetre. Új építési feladatok, például lakóhidak (living bridge) várnak megvalósulásra. A karcsú építmények dinamikus problémái, a rezgés és rezgéscsillapítás, illetve az alakváltozás hidraulikus kompenzálása átlépik a statika határait.

Restricted access

A tanulmány célja, hogy bemutassa a felsőoktatási hallgatók mobilitásának nemzetközi alakulását, valamint hogy elemezze a mobilitás legfontosabb okait és sajátosságait. Az elemzés célja az is, hogy a nálunk tanuló külföldi hallgatók létszáma növelésének realitását vizsgálja. Az írás először a nemzetközi és a hazai demográfiai folyamatokat tekinti át, rámutatva, hogy a fejlett országok felsőoktatásának kitörési lehetősége a demográfiai apály hatásából az, hogy a fejlődő világ hallgatóit igyekszik megnyerni. A tanulmány ezt követően áttekinti és elemzi a felsőoktatási mobilitást meghatározó, illetve azzal korrelációban álló tényezőket. Bemutatja a legnagyobb küldő és a legnagyobb fogadó országokat, majd külön elemzi a közép-európai országokba, köztük Magyarországra irányuló hallgatói mobilitás sajátosságait. Rámutat a fogadó országok oktatás- és tudománypolitikájának a mobilitással való összefüggésére is. Befejezésül megfogalmaz néhány olyan kérdést, amelyek óvatosságra intenek a hozzánk irányuló felsőoktatási mobilitás jövőjének túlértékelésétől.

Restricted access

Versenyben a felzárkózásért

Hungary in Competition for Social and Economic Increase

Educatio
Author: István Polónyi

Absztrakt:

A tanulmány a hazai elsősorban humánerőforrás-fejlődést vizsgálja a csatlakozás óta eltelt időben, azt igyekszik feltárni, hogy Magyarország mennyire tudta kihasználni a csatlakozás előnyeit, hol tart a felzárkózási versenyben. Az írás a gazdasági fejlődés és fejlettség mutatói mellett elemzi az EU 2020 stratégia humán erőforrások fejlettségére vonatkozó indikátorait (foglalkoztatás, oktatás, iskolázottság, szegénység, társadalmi kirekesztés) összehasonlítva a magyar adatok 2004-óta tartó alakulását a mai 28 tagországéval, valamint ezen belül a Magyarországgal együtt csatlakozó posztszocialista országokéval. Ezt követően néhány további mutató változásait is elemzi (a népesség alakulása, a születéskor várható élettartam, a Human Development Index, a szabadságindex, illetve a Világbanknak a kormányzat minőségével kapcsolatos indikátorai). Megállapítja, hogy a magyar kormányok teljesítménye az egyik legrosszabb az Unió tagországai között.

Magyarország meglehetősen szerény felzárkózást tud felmutatni a vizsgált időszak alatt, ráadásul e szerény felzárkózás mellett rendkívül jelentős elmaradások látszanak a magyar humán erőforrás fejlődésben, ami hosszabb távon radikálisan megbosszulhatja magát. Félő, hogy a diplomások elmaradó aránya, a növekvő alacsony iskolázottságú hányad, a növekedésében elmaradó HDI-érték miatt nagyon hamar felmorzsolódik ez a kicsi és relatív előny.

A tanulmány azzal zárul, hogy úgy tűnik, Magyarországnak nem sikerült kihasználnia az uniós csatlakozás által kínált történelmi lehetőségeket.

Open access

A magyar innováció nemzetközi összehasonlításban

The Hungarian Innovation in an International Comparison

Educatio
Author: István Polónyi

Absztrakt:

A tanulmányban a magyar innovációs teljesítményt vizsgáljuk különböző mérőszámokkal nemzetközi összehasonlításban. Ezek a mérőszámok a következők: az egymillió lakosra és az egy kutatóra-fejlesztőre jutó szabadalmak száma; az egymillió lakosra és az egy kutatóra-fejlesztőre jutó nemzetközi publikációk száma; az innovátor vállalatok aránya; Global Innovation Index; Bloomberg Innovation Index; Innovation Union Scoreboard; Global Talent Competitiveness Index; Global Competitiveness Index. Az oktatástudomány esetében is megvizsgálunk két innovációs teljesítménymutatót: az egymillió lakosra és az egy kutatóra-fejlesztőre jutó nemzetközi oktatástudományi publikációk számát, és az OECD oktatásra vonatkozó innovációs adatait. Az elemzés alapján azt állapítottuk meg, hogy az innovációs mutatók nagy része a magyar innováció teljesítményromlását, esetleg stagnálását mutatja. Az oktatás területén mérhető innováció hazai jellemzői pedig elég ellentmondásos képet mutatnak.

Open access

Az aranykor és leáldozása – ’68 korszaka

The Golden Age and Its Falling Down – 1968 and Its Era

Educatio
Author: István Polónyi

Absztrakt:

A tanulmány célja, hogy – 1968 kapcsán – a 60-as és a 70-es évek társadalom- és gazdaságtörténeti, valamint gazdaságpolitikai összefüggéseit röviden áttekintse, a diáklázadások gazdasági, társadalmi hátterét valamennyire megvilágítsa.

Először egy rövid történelmi áttekintést ad az írás az ’50-es évek végétől a ’70-es évek elejéig tartó időszak legfontosabb történelmi eseményeiről. Ezt követően a fejlett világban a ’60-as években induló posztindusztriális korszak társadalmi, gazdasági és oktatási összefüggéseit ismerteti röviden. Majd a ’60-as évek végén megtorpanó jóléti állam társadalmi sajátosságait vázolja fel, bemutatva a gazdaságpolitikai korszakváltást: a keynesiánizmus leáldozását és a libertariánus megközelítés felerősödését.

Befejezésül az írás rámutat, hogy a 60-as évek vége fontos korszakhatár volt, amelyet a diáklázadások mintegy lakmuszpapírként jeleztek.

Open access

A gazdaságtudomány az ötvenes évektől a rendszerváltásig. Szubjektív áttekintés a magyar gazdaságtudomány másfél emberöltőjéről

Economic Science from the Fifties to the Political Transition. Subjective Overview of One and a Half Generations of Hungarian Economic Scientists

Educatio
Author: István Polónyi

Absztrakt:

A tanulmány arra vállalkozik, hogy felvázolja a magyar gazdaságtudomány történetét a negyvenes évek végétől a rendszerváltásig. Az írás először az ötvenes évektől a nyolcvanas évekig tekinti át a legfontosabb mozzanatokat: az intézmények szovjetesítését, a legjelentősebb közgazdasági gondolkodókat (Jánossy Ferenc, Bródy András és Kornai János), majd a rendszerváltás előtti említésre méltó intézményvezetőket és változásokat. Végül a tanulmány a rendszerváltás előtt zárul a reformközgazdászok bemutatásával.

Open access

Finanszírozási libikóka

Finance Teeter in Education

Educatio
Author: István Polónyi

Absztrakt:

A tanulmány először a közoktatásban bekövetkezett változásokat veszi számba az intézmények fenntartói szerkezetének átalakulását, s ennek nyomán az iskolatípusok közötti arányváltozást és változás személyzeti kihatásait. Kitér a közoktatás állami kiadásainak alakulására – nemzetközi összehasonlításban is –, valamint a pedagógus bérrendszer bevezetésének problémáira.

Ezt a felsőoktatásban bekövetkezett változások áttekintése követi: a felsőoktatás kondícióinak a költségvetési törvények alapján történő elemzése, az állami támogatások strukturális átalakulásának bemutatása, a finanszírozási módszer átalakulásának rövid leírása, majd egy nemzetközi összehasonlítás a kondíciók és a rankingok alapján. Végül az oktatók tudományos teljesítményének és keresetének nemzetközi összehasonlításával zárul a dolgozat.

Open access

Az árnyékoktatás oktatásgazdasági közelítésben

Shadow Education in the Educational Economy approach

Educatio
Author: István Polónyi

Abstract:

The study first defines the shadow economy and (in its peculiar Hungarian version) the second economy. The writing then defines and examines shadow education relative to the shadow economy.

Subsequently, the writing reviews the forms of shadow teaching. It then focuses on shadow education from the perspective of various economic theories and approaches.

The study concludes that shadow education is essentially a market response to the characteristics of the formal education system: that public education is unable to address individual needs and abilities, or that it deliberately egalitarianly treats everyone, or that public education is of low quality. At the same time, the individualisation effect of shadow education is also a source of different levels of ability and academic achievement of students from different social backgrounds (who are able and willing to use different amounts of shadow education due to their economic opportunities). Thus, shadow education is one of the means of transplanting social differences, which the state, education policy, can never prevent, but only mitigate.

Open access

Vigaszág vagy királyi út

The Consolation Way or the Royal Way

Educatio
Author: István Polónyi

Absztrakt:

A tanulmány a felsőoktatási felnőttképzéssel foglalkozik, amely jelentős változáson ment keresztül a 20. század végétől: a korábbi kompenzáló, pótló szerep helyett a továbbképző, átképző szerepe kerül előtérbe.

A tanulmány először áttekinti a magyar felsőoktatás elmúlt negyed századának hallgatólétszám-alakulását, és az elmúlt időszak felvételi tendenciáit, vizsgálva a felvett hallgatók korstruktúráját, a részidős hallgatók és a már diplomával rendelkezők arányát. Az elemzés kitér a szakirányú továbbképzésre is, amely nagyságrendjét tekintve mintegy fele, harmada létszámot képvisel, mint a részidős felsőoktatás, ugyanakkor nagyjából ugyanakkora, mint a diplomával továbbtanulók száma (benne a mesterfokozat megszerzését célzó továbbtanulásokkal is). A szakirányú továbbképzés kétségtelenül a „királyi út” egyik ága, különösen a pedagógus és jogi végzettségűek, valamint bizonyos gazdaságtudományi – elsősorban üzleti – végzettségűek számára. A tanulmány befejezésül kitér annak elemzésére, hogy megéri-e a felnőttkori tanulás, illetve kinek mennyire éri meg.

Összességében a tanulmány megállapítja, hogy a 2010 óta regnáló konzervatív kormány visszafogó felsőoktatás-politikájának hatására a felsőoktatási felnőttképzésben nemcsak a pótlási út szűkült be, hanem a királyi út is. Pedig a felnőttkori tanulás kifizetődő befektetés mind az egyénnek, mind a társadalomnak, amely előnyök indokolttá tennék a felnőttképzés kiemelt oktatáspolitikai kezelését.

Open access

Pandémiás oktatás

Pandemic Education

Educatio
Author: István Polónyi

Összefoglaló. A tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai közoktatás és felsőoktatási rendszer elmúlt tízéves átalakulását s annak kedvezőtlen következményét a pandémiás oktatás eredményességére.

Az írás először áttekinti a közoktatásban bekövetkezett változásokat, amelyek közül az intézmények államosítása, az intézmények nem mérséklődő polarizáltsága és a forráskivonás súlyos problémákat eredményezett a pandémiás oktatás időszakában. A forráskivonás nyomán elavultak az iskolai IKT-eszközök, a polarizáltság nyomán a tanulók legalább egyötödéhez nem jut el a távolléti oktatás, és a központosítás következtében mind az iskolák, mind a pedagógusok magukra maradtak.

A felsőoktatás-politikai változások legfontosabb elemei az intézményi autonómiát beszűkítő központosítás, az elitizálás és a forráskivonás. A pandémiás oktatás eredményességét ezek az intézkedések jelentősen befolyásolták. Az elitizálás nyomán a távoktatás a magyar felsőoktatási rendszerben rendkívül szűk, így sem az intézmények eszközállománya, sem az oktatók nem voltak felkészülve a tömeges távolléti oktatásra. A forráshiány akadályozta a gyors reagálást, és az autonómia hiánya is az önálló kezdeményezések helyett a központtól való függést eredményezte.

A tanulmány azzal a megállapítással zárul, hogy a pandémiás oktatás hatása a magyar társadalomra alighanem két súlyos hosszú távú következménnyel jár: részint csökkenti a társadalmi kohéziót, részint nyomában tovább növekszik – az egyébként is egyre szembetűnőbb hátrányban lévő – magyar emberi erőforrások lemaradása a fejlett világtól.

Summary. The aim of the study is to present the transformation of the Hungarian public education and higher education system over the past ten years, and its unfavorable consequences for the effectiveness of pandemic education. The paper first presents the changes that have taken place in public education, of which the nationalization of institutions, the polarization of non-declining institutions, and the withdrawal of resources have resulted in serious problems during the period of pandemic education. Withdrawals have led to the obsolescence of school ICT tools, polarization means that at least one-fifth of pupils do not have access to distance education, and centralization has left both schools and teachers to themselves.

The most important elements of higher education policy changes are centralization, which reduces institutional autonomy, the elitization s the withdrawal of funds. The effectiveness of pandemic education has been significantly affected by these measures. Following the elitization, distance education in the Hungarian higher education system is extremely narrow, so neither the equipment of the institutions nor the lecturers were prepared for mass distance education. Lack of resources prevented a rapid response, and a lack of autonomy resulted in dependence on the center instead of independent initiatives.

The study concludes that the impact of pandemic education on Hungarian society is likely to have two serious long-term consequences: partly reducing social cohesion, and partly increasing the backwardness of Hungarian human resources, which are already becoming more and more disadvantaged.

Open access