Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for

  • Author or Editor: István Polónyi x
Clear All Modify Search

A tanulmány szemlélteti, milyen lehetőségeket nyújtott és nyújt a tudomány az építőművészet fejlődésében és milyen feladatok elé állítja az avantgárd-építészet a mérnököket és a tudományt. Az építőművészet a művészet és a használhatóság szintézise. Az építőművészet ideája ( Hegel ) a használhatóság, az állékonyság, ebben segít a tudomány. A tudomány születése Galilei szerint a paraméterek szeparálása volt. A tudományos ismeretek lehetővé tették a közvetlen tapasztalatok keretének átlépését. A tudomány nem dönt, csak megállapít. A döntés erkölcsi jellegű. Számos példa – melyek többnyire a szerző munkái - mutatja az egyes tudományágak adta lehetőségeket az építmények kialakítására: e tudományágak a geometria, a statika, az építményfizika, az épületgépészet és az építőtechnológia. A tanulmány példaképpen ismerteti és analizálja a tervezési döntési folyamatot is és azon keresztül a természetszemlélet valamint a képzőművészet befolyását az építőművészetre. Új építési feladatok, például lakóhidak (living bridge) várnak megvalósulásra. A karcsú építmények dinamikus problémái, a rezgés és rezgéscsillapítás, illetve az alakváltozás hidraulikus kompenzálása átlépik a statika határait.

Restricted access

A tanulmány célja, hogy bemutassa a felsőoktatási hallgatók mobilitásának nemzetközi alakulását, valamint hogy elemezze a mobilitás legfontosabb okait és sajátosságait. Az elemzés célja az is, hogy a nálunk tanuló külföldi hallgatók létszáma növelésének realitását vizsgálja. Az írás először a nemzetközi és a hazai demográfiai folyamatokat tekinti át, rámutatva, hogy a fejlett országok felsőoktatásának kitörési lehetősége a demográfiai apály hatásából az, hogy a fejlődő világ hallgatóit igyekszik megnyerni. A tanulmány ezt követően áttekinti és elemzi a felsőoktatási mobilitást meghatározó, illetve azzal korrelációban álló tényezőket. Bemutatja a legnagyobb küldő és a legnagyobb fogadó országokat, majd külön elemzi a közép-európai országokba, köztük Magyarországra irányuló hallgatói mobilitás sajátosságait. Rámutat a fogadó országok oktatás- és tudománypolitikájának a mobilitással való összefüggésére is. Befejezésül megfogalmaz néhány olyan kérdést, amelyek óvatosságra intenek a hozzánk irányuló felsőoktatási mobilitás jövőjének túlértékelésétől.

Restricted access

Absztrakt:

A tanulmány célja, hogy – 1968 kapcsán – a 60-as és a 70-es évek társadalom- és gazdaságtörténeti, valamint gazdaságpolitikai összefüggéseit röviden áttekintse, a diáklázadások gazdasági, társadalmi hátterét valamennyire megvilágítsa.

Először egy rövid történelmi áttekintést ad az írás az ’50-es évek végétől a ’70-es évek elejéig tartó időszak legfontosabb történelmi eseményeiről. Ezt követően a fejlett világban a ’60-as években induló posztindusztriális korszak társadalmi, gazdasági és oktatási összefüggéseit ismerteti röviden. Majd a ’60-as évek végén megtorpanó jóléti állam társadalmi sajátosságait vázolja fel, bemutatva a gazdaságpolitikai korszakváltást: a keynesiánizmus leáldozását és a libertariánus megközelítés felerősödését.

Befejezésül az írás rámutat, hogy a 60-as évek vége fontos korszakhatár volt, amelyet a diáklázadások mintegy lakmuszpapírként jeleztek.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány a hazai elsősorban humánerőforrás-fejlődést vizsgálja a csatlakozás óta eltelt időben, azt igyekszik feltárni, hogy Magyarország mennyire tudta kihasználni a csatlakozás előnyeit, hol tart a felzárkózási versenyben. Az írás a gazdasági fejlődés és fejlettség mutatói mellett elemzi az EU 2020 stratégia humán erőforrások fejlettségére vonatkozó indikátorait (foglalkoztatás, oktatás, iskolázottság, szegénység, társadalmi kirekesztés) összehasonlítva a magyar adatok 2004-óta tartó alakulását a mai 28 tagországéval, valamint ezen belül a Magyarországgal együtt csatlakozó posztszocialista országokéval. Ezt követően néhány további mutató változásait is elemzi (a népesség alakulása, a születéskor várható élettartam, a Human Development Index, a szabadságindex, illetve a Világbanknak a kormányzat minőségével kapcsolatos indikátorai). Megállapítja, hogy a magyar kormányok teljesítménye az egyik legrosszabb az Unió tagországai között.

Magyarország meglehetősen szerény felzárkózást tud felmutatni a vizsgált időszak alatt, ráadásul e szerény felzárkózás mellett rendkívül jelentős elmaradások látszanak a magyar humán erőforrás fejlődésben, ami hosszabb távon radikálisan megbosszulhatja magát. Félő, hogy a diplomások elmaradó aránya, a növekvő alacsony iskolázottságú hányad, a növekedésében elmaradó HDI-érték miatt nagyon hamar felmorzsolódik ez a kicsi és relatív előny.

A tanulmány azzal zárul, hogy úgy tűnik, Magyarországnak nem sikerült kihasználnia az uniós csatlakozás által kínált történelmi lehetőségeket.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány először a közoktatásban bekövetkezett változásokat veszi számba az intézmények fenntartói szerkezetének átalakulását, s ennek nyomán az iskolatípusok közötti arányváltozást és változás személyzeti kihatásait. Kitér a közoktatás állami kiadásainak alakulására – nemzetközi összehasonlításban is –, valamint a pedagógus bérrendszer bevezetésének problémáira.

Ezt a felsőoktatásban bekövetkezett változások áttekintése követi: a felsőoktatás kondícióinak a költségvetési törvények alapján történő elemzése, az állami támogatások strukturális átalakulásának bemutatása, a finanszírozási módszer átalakulásának rövid leírása, majd egy nemzetközi összehasonlítás a kondíciók és a rankingok alapján. Végül az oktatók tudományos teljesítményének és keresetének nemzetközi összehasonlításával zárul a dolgozat.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány arra vállalkozik, hogy felvázolja a magyar gazdaságtudomány történetét a negyvenes évek végétől a rendszerváltásig. Az írás először az ötvenes évektől a nyolcvanas évekig tekinti át a legfontosabb mozzanatokat: az intézmények szovjetesítését, a legjelentősebb közgazdasági gondolkodókat (Jánossy Ferenc, Bródy András és Kornai János), majd a rendszerváltás előtti említésre méltó intézményvezetőket és változásokat. Végül a tanulmány a rendszerváltás előtt zárul a reformközgazdászok bemutatásával.

Open access

Absztrakt:

A tanulmányban a magyar innovációs teljesítményt vizsgáljuk különböző mérőszámokkal nemzetközi összehasonlításban. Ezek a mérőszámok a következők: az egymillió lakosra és az egy kutatóra-fejlesztőre jutó szabadalmak száma; az egymillió lakosra és az egy kutatóra-fejlesztőre jutó nemzetközi publikációk száma; az innovátor vállalatok aránya; Global Innovation Index; Bloomberg Innovation Index; Innovation Union Scoreboard; Global Talent Competitiveness Index; Global Competitiveness Index. Az oktatástudomány esetében is megvizsgálunk két innovációs teljesítménymutatót: az egymillió lakosra és az egy kutatóra-fejlesztőre jutó nemzetközi oktatástudományi publikációk számát, és az OECD oktatásra vonatkozó innovációs adatait. Az elemzés alapján azt állapítottuk meg, hogy az innovációs mutatók nagy része a magyar innováció teljesítményromlását, esetleg stagnálását mutatja. Az oktatás területén mérhető innováció hazai jellemzői pedig elég ellentmondásos képet mutatnak.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány a felsőoktatási felnőttképzéssel foglalkozik, amely jelentős változáson ment keresztül a 20. század végétől: a korábbi kompenzáló, pótló szerep helyett a továbbképző, átképző szerepe kerül előtérbe.

A tanulmány először áttekinti a magyar felsőoktatás elmúlt negyed századának hallgatólétszám-alakulását, és az elmúlt időszak felvételi tendenciáit, vizsgálva a felvett hallgatók korstruktúráját, a részidős hallgatók és a már diplomával rendelkezők arányát. Az elemzés kitér a szakirányú továbbképzésre is, amely nagyságrendjét tekintve mintegy fele, harmada létszámot képvisel, mint a részidős felsőoktatás, ugyanakkor nagyjából ugyanakkora, mint a diplomával továbbtanulók száma (benne a mesterfokozat megszerzését célzó továbbtanulásokkal is). A szakirányú továbbképzés kétségtelenül a „királyi út” egyik ága, különösen a pedagógus és jogi végzettségűek, valamint bizonyos gazdaságtudományi – elsősorban üzleti – végzettségűek számára. A tanulmány befejezésül kitér annak elemzésére, hogy megéri-e a felnőttkori tanulás, illetve kinek mennyire éri meg.

Összességében a tanulmány megállapítja, hogy a 2010 óta regnáló konzervatív kormány visszafogó felsőoktatás-politikájának hatására a felsőoktatási felnőttképzésben nemcsak a pótlási út szűkült be, hanem a királyi út is. Pedig a felnőttkori tanulás kifizetődő befektetés mind az egyénnek, mind a társadalomnak, amely előnyök indokolttá tennék a felnőttképzés kiemelt oktatáspolitikai kezelését.

Open access

Absztrakt:

Az írás vállaltan szubjektív és szkeptikus esszé, ami megkérdőjelezi az IKT forradalmi jellegét az oktatásban. Először bemutatja, hogy az IKT rendkívül jelentős üzlet, s ez az üzlet igen erőteljesen rányomja bélyegét a véleményekre. Ezt követően az írás azt elemzi, hogy valóban hatékonyabb lesz-e az oktatás az IKT által, s azt állapítja meg, hogy ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni. Ezután azt vizsgálja meg, hogy mire való az IKT az oktatásban, s rámutat arra, hogy a tanulás lényege nem az információtömeg megszerzése, hanem az információk mögött álló struktúrák és összefüggések felismerése. Ezért a tanulási folyamatból nem hiányozhat a pedagógus, akinek a feladata mindennek elősegítése, támogatása. Az anyag arra is rámutat, hogy aligha reális elvárás, hogy a pedagógusok tartsanak lépést az IKT rohamos fejlődésével. Végeredményben a tanulmány azt hangsúlyozza, hogy a pedagógusra, a pedagógus és a tanulók személyes kontaktusára mindig szükség lesz az iskolában. A pedagógusok munkája nem rendelkezik technikai átválthatósággal, azaz a pedagógus foglalkozás a mai napig „kézműves munka”.

Open access