Search Results
You are looking at 1 - 2 of 2 items for
- Author or Editor: István Sal x
- Refine by Access: All Content x
Bevezetés: Az életminőség vizsgálata a krónikus betegségek kezelésében egyre nagyobb jelentőséggel bír. Cél: A szerzők célul tűzték ki, hogy az országosan reprezentatív Hungarostudy Egészség Panel vizsgálat rendelkezésre álló adatbázisának statisztikai feldolgozásával következtetéseket vonjanak le a hazai helyzetre vonatkozóan. Módszerek: A tesztbattériában szereplő három validált kérdőív szolgált mérőeszköznek: a WHO Jól-lét Kérdőív rövidített változata, a Rövidített Beck Depresszió Skála és a Betegségteher Index. Eredmények: A szerzők megállapították, hogy a nemzetközi adatokkal összhangban a hazai cukorbetegek életminőség-mutatói szignifikánsan rosszabbak a nem diabeteses populációhoz viszonyítva. Következtetések: Ugyancsak nemzetközi adatok bizonyítják, hogy az életminőség romlása a cukorbetegek együttműködésének, életkilátásainak romlását vonja maga után. Ezért is van nagy jelentősége a diabetesgondozás terén az életminőséget javító magatartás-orvoslási módszereknek, amelyek ma még nem tekinthetők általánosan elfogadottnak a pszichoedukáció során. Nemzetközi példákra hivatkozással a szerzők javaslatot tesznek validált betegségspecifikus kérdőívekkel végzett átfogó felmérésre hazai cukorbetegek körében és a Transzteoretikus Modell alkalmazására az edukáció hatékonyabbá tétele érdekében. Orv. Hetil., 2013, 154, 531–537.
A szerzők a cukorbetegség és az elhízás világméretű terjedése, valamint gazdasági kihatásai ismeretében a kezelés komplex, magatartás-orvoslási módszereit és ennek aktuális kérdéseit tárgyalják. A krónikus stressz szerepét hangsúlyozzák az inzulinrezisztencia, a metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség etiopatogenezisében. Mindez paradigmaváltást igényel a kezelés terén is. Irodalmi adatok és saját gyakorlati tapasztalataik alapján a szerzők a magatartás-orvoslás alkalmazásában látják a jelenleg még szembenálló orvosi filozófiai gondolkodásmódok integrálásának lehetőségét a gyógyítómunka hatékonyabbá válása érdekében. Ismertetik a diabetes magatartás-orvoslásának elemeit, az önmenedzselésre helyezve a hangsúlyt, aminek elsőrendű feltétele a betegség elfogadása és a motiváció, ezt követheti az elméleti és gyakorlati ismeretek oktatása, a jelenleg is folyó diabetesedukáció. A komorbid pszichés zavarok akadályozzák ezeket a folyamatokat, ezért azok korai felismerése és a cukorbeteg-gondozás keretében történő komplex kezelése elengedhetetlen. Ismertetésre kerül egy kognitív viselkedésterápiás testsúlycsökkentő program, amely a gyakorlatban jól alkalmazható mind a megelőzés, mind a cukorbetegek kezelése terén. Orv. Hetil., 2012, 153, 410–417.
