Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: István Szöllősi x
Clear All Modify Search

A penetrométerrel mért talajellenállás az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a talaj tömörödöttségének, a tömörödött rétegek mélységbeli elhelyezkedésének, valamint a talajfizikai állapot térbeli és időbeli változásának vizsgálatára. Ha az agrotechnikai beavatkozások hatásának vizsgálata során a behatolási ellenállás-értékekből a tömörödöttségi állapotokra kívánunk következtetni, a talaj nedvességtartalmának ismerete és figyelembe vétele nélkülözhetetlen az ellenállásértékek értelmezéséhez. A hazai gyakorlatban az terjedt el, hogy a különböző kezelések összehasonlítása során a közel azonos talajnedvesség-értékeken mért ellenállásértékeket vetik össze, így azonban a mért adatok egy része a kiértékelés számára elvész. Új módszert dolgoztunk ki, melynek segítségével a különböző talajnedvesség-tartalmaknál kapott ellenállásértékeket azonos nedvességtartalomra számítjuk át.  Méréseinket a 3T SYSTEM készülékre alapoztuk, ezért a közölt átszámítási módszer a 3T SYSTEM készülékkel történő mérésekre alkalmazható. Az átszámításhoz szükséges összefüggések meghatározása érdekében a Nyíregyházi Főiskolán kialakított “nyíltszíni mérőrendszerében” nagy számú mérést végeztünk a tejes tenyészidőszakra (március-október) kiterjedően vályog fizikai féleségű, réti csernozjom talajon, mely során mértük a 0-60 cm talajmélység-tartományban a talajellenállás és nedvességtartalom összetartozó értékpárjait 1 cm-es lépésközönként. Egyúttal patronos talajmintavétel segítségével megállapítottuk a 10 cm-enkénti talajrétegek térfogattömeg-értékeit. Meghatároztuk az azonos térfogattömeg-értékhez tartozó talajellenállás- és nedvesség-értékek közötti függvénykapcsolatokat. Ezek segítségével kidolgoztunk egy olyan számítási eljárást, mellyel vályog fizikai féleségű talaj esetén a nedvesség-értékek különbözősége miatti talajellenállás-különbségeket át tudjuk számítani azonos nedvességértékek melletti ellenállásértékekre. Így a különböző művelések (szántás, lazítás) hatásának vizsgálata során az ellenállásértékekkel egyértelműen jellemezni tudjuk a talaj tömörödöttségi állapotát.

Restricted access

Abstract  

We give a description of the terms in the Ringel-Hall product of preinjective Kronecker modules. We characterize in this way all the short exact sequences of preinjective modules. As an application we also give an explicit solution to the column completion challenge for pencils with only minimal indices for columns (corresponding to preinjective modules) and to the row completion challenge for pencils with only minimal indicies for rows (corresponding to preprojective modules).

Restricted access
Authors: János László Iványi, Árpád Vadvári, Tamás Szendrei, Márk Plander, Imre Henits, Ramóna Szöllősi, Gergely Garab and István Király

Absztrakt:

Myeloma multiplexes betegek csontlaesióinak pontos detektálására az egyik legérzékenyebb képalkotó eljárás a gerinc/csontozatot leképező diffúziósúlyozott magnetikus rezonancia, mely a korai stádium rögzítésére, a terápia hatásosságának követésére alkalmas módszer, ezenkívül még a csontvelő vascularisaltságáról és cellularitásáról is nyújt információt. Célkitűzés: Intézményi felmérésben 2009–2017 között osztályunkon kórismézett, kezelt myelomás betegeknél a diagnóziskor, ill. relapszus/progresszió időpontjában készített MR előtt vett csontvelő (aspirátum, csontvelő-biopszia) plazmasejtes infiltrációjának mértékét vetettük össze az MR eredményével. Betegek és módszer: 2009-től Philips Achieva 3T készüléken diffúziósúlyozott módszerrel készített teljes gerinc felvételeken elemeztük a myelomás csontlaesiók méretét, számát, kiterjedtségét, meghatároztuk a víz Brown-féle mozgásából származtatott mennyiségi együtthatót (apparent diffusion coefficent, ADC, cut-off 0,60), melyet összevetettük a csontvelő plazmasejtes infiltrációjának százalékával (10–25; 26–35; 36–50; >50). Statisztikai elemzést az SPSS Statistical Program 13.0 alkalmazásával végeztünk (korreláció analízis). Eredmények: 149 myelomás beteg közül 70 esetben készült induló MR és csontvelővizsgálat, 25-ben relapszus/progresszió esetén újabb MR/csontvelő, melyet összevetettünk a korábbiakkal. Kórlefolyásuk során nyolcnál kétszer, két betegnél 3–4× történt ismételt MR/csontvelő-analízis. A diagnóziskor számított plazmasejt-infiltráció mértéke nem korrelált az ADCmax értékkel (Spearman-féle korrelációs együttható 0,12; r 2 = 0,012, p = 0,322), a kezelés utáni plazmasejt-infiltráció szignifikáns csökkenést mutatott a kórisme idején készítettel (p = 0,01). A kórlefolyás, újabb kezelés során készített MR/ADCmax értékek azonban korreláltak a klinikai/radiológiai képpel (20/25). Következtetések: Adataink alapján a myelomás csontvelő plazmasejtes infiltrációja a kórisme idején nem mutatott párhuzamot a diffúziós koefficienssel, valószínűleg a csontvelőminta a gócos myelomás eltéréseket nem kellően reprezentálja, ill. az ADC-mérés további finomítása, a lemért terület pontosítása szükséges. A kórlefolyás alatt megismételt MR/ADCmax értékek párhuzamot mutattak a myelomás gócok változásával, ezért a diffúziósúlyozott MR alkalmas módszer a myelomás csontlaesiók detektálására és a kezelés képi kontrolljára.

Open access