Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: István Szente x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

In the Gerecse Mts, Jurassic successions built of sedimentary rocks characteristic of the peri-Mediterranean region are found. The lower part of the Toarcian stage, largely representing the "Ammonitico Rosso marl" facies, contains very diverse and abundant ammonite faunas. Bed-by-bed sampling of four sections carried out during the late seventies and early eighties of the last century has resulted in the collection of more than 15 000 specimens, the bulk of them belonging to the orders Phylloceratina and Lytoceratina. Due to the presence of very rare index forms of the suborder Ammonitina, the successions could be fitted into the zonal scheme established for the NW European Toarcian. The aim of the present paper is to provide information on the stratigraphic distribution of Ammonitina in the Bifrons and Gradata Zones as well as to present a subzonal subdivision of these beds.

Restricted access

Az egészségügyi ellátórendszer feladata a lakosság által igényelt egészségügyi szolgáltatások biztosítása. A lakossági szükségleteket leginkább az epidemiológiai kép határozza meg, ami az elmúlt évszázadban jelentősen átalakult. Az orvostudomány és a technológia fejlődésének köszönhetően a fertőző betegségek helyett már a krónikus, nem fertőző betegségek jelentik a legnagyobb számú betegséget a modern ipari társadalmakban. Az egészségügyi intézmények által nyújtott szolgáltatások azonban továbbra is meghatározóan reflektíven, azaz a kialakult akut állapotra reagálnak, és nehezen megfeleltethetőek a krónikus betegségek által támasztott igényeknek. A szerzők áttekintik a problémára kidolgozott nemzetközi és hazai modelleket és azok hiányosságait, valamint felvázolják a jövőbeni megoldás lehetséges útját. Az optimális modell struktúrájában is alkalmas a populációs szükségletek által indokolt szolgáltatások rendszerszintű biztosítására, ami döntően a krónikus, nem fertőző betegségek esetén szükséges periodikus, gondozási szolgáltatásokat érinti. Ez jelentős mértékben képes tehermentesíteni a drágán fenntartható, alapvetően technológiaigényesebb reflektív ellátórendszert úgy, hogy hatékony szolgáltatásokat nyújt elsősorban a tercier prevenció területén. A rendszer kiépítése olcsó, jelentős infrastruktúrát nem igényel, viszont fenntartása a jelentős humánerőforrás-szükséglet miatt csak a reflektív rendszer párhuzamos szűkítésével képzelhető el racionálisan. Orv. Hetil., 2015, 156(3), 83–91.

Restricted access

Absztrakt:

A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat: minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktériumfajokból álló mikrobanépesség él a bélrendszerében, amit ma bélmikrobiomnak hívunk. A baktériumok változatosságának, sokszínűségének (diverzitásának) csökkenése szoros kapcsolatot mutat a funkcionális bélbetegségekkel, az elhízással, a 2-es típusú diabetesszel és a cardiovascularis betegségekkel, valamint sok autoimmun megbetegedéssel. A székletgenomikai teszt során a bélflórát alkotó fajok pontos identifikálása és filogenetikai azonosítása révén meghatározható a diverzitás változása, illetve azonosítható bizonyos bélbaktériumok túlnövekedése. Praehypertoniás, hypertoniás egyénekben a Firmicutes törzshöz tartozó baktériumok elszaporodása, míg a Bacteroidetes törzsek csökkenése gyakrabban volt kimutatható, mint normotonia esetén, mindemellett az egyes baktériumtörzsek fiziológiai aránya kevésbé volt kiegyenlített. Az első megfigyelések arra utalnak, hogy kapcsolat állhat fenn a magas vérnyomás és az intestinalis baktériumflóra egyensúlyának megbomlása között, mind állatkísérletekben, mind emberben észlelhető hypertonia esetén. A vizsgálatok eredményei azt is felvetik, hogy a bél mikrobiotájának étrenddel történő célzott befolyásolása a magas vérnyomás nem gyógyszeres kezelésének új innovatív módszere lehet. Orv Hetil. 2018; 159(9): 346–351.

Open access

Közleményükben a szerzők analgetikum nefropátiában (ANP) szenvedő páciensek pszichés jellemzőit vizsgálták. Az ANP egy olyan gyógyszer (leginkább fájdalomcsillapítók) indukálta, kétoldali, krónikus tubulointersticiális vesebetegség, mely gyakran vezet veseelégtelenséghez. Mivel a kialakulásának hátterében szerepet játszó pszichés tényezők vonatkozásában ma még alig állnak rendelkezésre megbízható adatok, a szerzők a Hungarian Analgesic Nephropathy Study multicentrikus kutatás keretében 91 analgetikum nefropátiás páciens körében vizsgálták a különböző pszichológiai problémák és személyiségjellemzők előfordulását. A vizsgálat eredményei megerősítették, hogy az analgetikum nefropátiában szenvedők között jelentős gyakorisággal szerepelnek pszichés problémák, különösen a depressziós tünetek és bizonyos személyiségjellemzők (szorongás, illetve érzelemkezelési problémák, önérvényesítési zavarok). Az analgetikum nefropátiások életük során lényegesen nagyobb arányban szedtek tartósan pszichofarmakonokat. A depresszió magas gyakorisága ellenére a gyógyszerek között legnagyobb arányban az altató- és nyugtatószerek szerepeltek, ez a tény pedig a depresszió fel nem ismerésének, illetve alulkezelésének lehetőségére hívja fel a figyelmet. Eredményeik alapján a szerzők kísérletet tesznek a kapott eredmények értelmezésére, és hangsúlyozzák, hogy az analgetikum nefropátia megelőzésében és kezelésében elengedhetetlennek tűnik a pszichiáterek, pszichológusok bevonása, hiszen csak a multidiszciplináris megközelítés teszi lehetővé, hogy a páciensek tüneteinek enyhítésén túl életminőségük is javuljon.

Restricted access