Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: István Sziller x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Bevezetés: Magyarországon jelenleg nincs kötelező útmutató a korai kezdetű újszülöttkori B csoportú Streptococcus-szepszis megelőzésére. Célkitűzés: A szerzők a szülészeti intézetekben spontán szerveződő prevenciós módszerek megismerését tűzték ki célul. Módszer: Az országban működő 71 szülészeti intézettől érdeklődtek a 2012. évben folytatott gyakorlatukról. Eredmények: Megkeresésükre 20 intézetből (27,4%) érkezett válasz. A felmérésben részt vevő intézetekből összesen 36 092 szülésről és 36 588 újszülöttről kaptak adatokat, miközben 2012-ben Magyarországon összesen 90 269 szülést tartottak nyilván. A választ küldő intézetekben a 2012. évi országos szülésszám 39,9%-a zajlott. Valamennyi választ küldő intézet rendelkezett saját stratégiával az újszülöttek korai kezdetű szepszisének megelőzésére. A profilaxisra szoruló terhesek azonosítása az esetek 95%-ában bakteriológiai tenyésztéssel, 5%-ában kizárólag kockázatelemzéssel történt. A bakteriológiai módszert alkalmazó intézetek 58%-a a tenyésztést a 36. hét után végezte. A profilaxisra elsőnek választott antibiotikum minden intézetben penicillinszármazék volt (100%). Az intrapartum antibiotikumprofilaxis többszöri adagolásból állt az intézetek 80%-ában. Kötelező érvényű népegészségügyi előírások hiányában is a hazai szülészeti intézetekben proaktív stratégiával foglalkoztak a korai kezdetű újszülöttkori szepszis megelőzésének kérdésével. Következtetések: A vizsgálatban részt vevő intézetek több mint felében a profilaxis módszere az elfogadott nemzetközi gyakorlatnak felelt meg. Az önkéntes felmérésben a részvételi hajlandóság alacsony volt. Orv. Hetil., 2014, 155(29), 1167–1172.

Open access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors: István Szabó, Zoltán Langmár, Gábor Sobel, Zoltán Fontányi, Péter Sziller, Máté Hazay, Ferenc Paulin, and Attila Pajor

Abstract

Introduction

With the introduction of falloposcopy, an in vivo image of the inner surface of the Fallopian tubes has become available. The tubal factor in subfertile couples also provides specific, clinically relevant, and valuable prognostic information by clearly demonstrating the presence or absence of even minor anatomical abnormalities. We introduced falloposcopy to our clinical practice at the end of 1999.

Objective

To perform tuboscopy in the evaluation of infertility.

Patients and methods

The examination was performed under general anesthesia, using the transcervical (via hysteroscopy) “guide wire” catheterization system and a 0.5-mm falloposcope with 3000 pixels, under laparoscopic control. We attempted this examination in 22 cases.

Results

Differences were found in the falloposcopic image and in the previous finding of hysterosalpingography. We succeeded in cannulating the Fallopian tube even in cases with intramural occlusion showed by hysterosalpingography. In our series, fever was not observed and only one perforation occurred. Submucosal interstitial edema was observed in one of the Fallopian tubes. The mean operational time including the cervical dilatation, hysteroscopic procedure, and laparoscopic CO2 insufflation was 50 min.

Conclusions

After the first introduction of falloposcopy in Hungary, we need to find its place in evaluating infertility and to discuss its indication. Furthermore, the technical difficulties should also be taken into consideration. We recommend incorporating the falloposcopic examination into the screening of infertility.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Szabolcs Máté, Pálma Silló, Norbert Wikonkál, Zsolt Csapó, István Sziller, András Ujházy, Sarolta Kárpáti, and Zoltán Papp

Bevezetés: A szerzők célja, hogy Magyarországon először beszámoljanak egy ritka bőrbetegség, az acne inversa szeméremtesten megnyilvánuló, súlyos formájának radikális vulvectomiával történő sikeres kezeléséről. Esetismertetés: Egy 56 éves nőbeteg 30 éve fennálló acne inversa betegsége az ambuláns kezelések és többszöri hospitalizáció ellenére progrediált, és a szeméremtestet jelentősen torzító elváltozáshoz vezetett. A roncsolt szeméremtest eltávolítása radikális vulvectomia útján esztétikailag és az életminőség javítása szempontjából is eredményes volt. A szerzők az eset kapcsán ismertetik az acne inversa kóreredetének, differenciáldiagnosztikájának és kezelésének alapjait. Következtetés: A közlemény célja rámutatni arra, hogy a diagnózis felállításának és a sikeres kezelésnek alapfeltétele a társszakmák közötti szoros együttműködés.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Szabó, Zoltán Langmár, Zoltán Fontányi, Gábor Sobel, Máté Hazay, Ádám Galamb, Dóra Zergényi-Molnár, Péter Sziller, and Attila Pajor

A petevezető-eredetű meddőség, amelynek oka 15–25%-ban a kürt proximalis szakaszának elzáródása, egyre nagyobb figyelmet kap a reprodukciós szakemberek részéről. A kétoldali tubaocclusio szervezeten kívüli megtermékenyítés javallatát képezi, mivel a terhességi arány a makrosebészeti eljárás eredményességével csaknem azonos. Azzal együtt, hogy az asszisztált reprodukciós eljárások alkalmazásával egyre jelentősebb eredményeket érnek el, a nem kellően megalapozott javallattal indított in vitro fertilizációs kezelések felesleges terhet jelentenek mind a páciensek, mind a társadalombiztosító számára. Egyértelmű tehát, hogy a petevezető átjárhatóságának vizsgálatára irányuló eljárások folyamatos tökéletesítése rendkívül fontos mind a páciensek kisebb megterhelése, mind a finanszírozói oldal szempontjából. Közleményünkben ajánlunk egy lehetséges kivizsgálási protokollt, amely egy ülésben végezhető el, valamint felhívjuk a figyelmet egy általunk kifejlesztett, egyszerűen kivitelezhető, ám véleményünk szerint igen fontos vizsgálati technikára, amely diagnosztikus hiszteroszkópia útján alkalmazható, lehetővé téve a kürtök szelektív vizsgálatát.

Open access

Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében

Hungarian consensus recommendation on the role of vitamin D in disease prevention and treatment

Orvosi Hetilap
Authors: István Takács, Magdolna Dank, Judit Majnik, György Nagy, András Szabó, Boglárka Szabó, Zoltán Szekanecz, István Sziller, Erzsébet Toldy, András Tislér, Zsuzsanna Valkusz, Szabolcs Várbíró, Norbert Wikonkál, and Péter Lakatos

Összefoglaló. Kilenc magyarországi orvostársaság közös ajánlást alakított ki a D-vitamin javasolt normáltartományával, a D-vitamin-pótlás adagjával és az adagolás módjával kapcsolatban. Összefoglalták azokat a klinikai állapotokat, betegségeket, amelyek kialakulása összefüggésben lehet a D-vitamin-hiánnyal. Magyarországon a D-vitamin-hiány – főleg a tél végére – rendkívül gyakori. A javasolt normáltartomány alsó határa 75 nmol/l, annak ellenére, hogy a hiány klinikai jelentősége főleg 50 nmol/l alatti értékeknél nyilvánvaló, ám mivel a D-vitamin pótlása a javasolt dózisban biztonságos, mindenkinél érdemes csökkenteni a D-vitamin-hiánnyal kapcsolatos egészségügyi kockázatot. A D-vitamin-pótlás célja a hiány megszüntetése. A javasolt normáltartomány 75–125 nmol/l, az ezt meghaladó tartományban a D-vitamin adásának nincs további egyértelmű előnye. A normáltartomány fenntartásához felnőttekben napi 2000 NE bevitele javasolt az UV-B sugárzástól mentes időszakban. Gyermekeknek is javasolt a D-vitamin pótlása azokban az időszakokban és állapotokban, mint a felnőtteknek, de az adag korfüggő módon változik. D-vitamin-pótlásra D3-vitamin adása javasolt. Felnőttekben a D3-vitamin-pótlás napi, heti és havi gyakoriságú adagolással is egyformán hatásos és biztonságos. Súlyos hiányban javasolt telítő adagot alkalmazni, majd ezt követően fenntartó adagolással kell folytatni a pótlást. A D-vitamin-hiány jól ismert csontrendszeri, immunológiai és onkológiai hatásai mellett egyre több adat támasztja alá előnytelen nőgyógyászati és szülészeti hatásait is. A legerősebb érv a D-vitamin-hiány megszüntetése és a szükséges pótlás alkalmazása mellett a halálozási kockázat D-vitamin-hiányban észlelt növekedése. A konszenzus elkészítésének folyamata megfelelt a Delfi-irányelveknek. Orv Hetil. 2022; 163(15): 575–584.

Summary. Nine Hungarian medical societies have developed a consensus recommendation on the preferred normal range of vitamin D, the dose of vitamin D supplementation and the method of administration. They summarized the clinical conditions and diseases the development of which may be associated with vitamin D deficiency (VDD). VDD is extremely common in Hungary, especially in late winter. The lower limit of the recommended normal range is 75 nmol/l, although the clinical significance of deficiency is evident mainly at values below 50 nmol/l, but since vitamin D supplementation at the recommended dose is safe, it is worthwhile for everyone to reduce the health risk associated with VDD. The aim of vitamin D supplementation is to prevent deficiency. The recommended normal range is 75–125 nmol/l, above which there is no clear benefit of vitamin D supplementation. To maintain the normal range, a daily intake of 2000 IU in adults is recommended during the UV-B radiation-free period. Vitamin D supplementation is also recommended for children during the same periods and conditions as for adults, but the dose varies with age. In adults, vitamin D3 supplementation at daily, weekly and monthly intervals is equally effective and safe. In severe deficiency, a loading dose is recommended, followed by maintenance supplementation. In addition to the well-known skeletal, immunological and oncological effects of VDD, more and more data support unfavorable gynecological and obstetric effects. The process of building the consensus has met the requirements of the latest Delphi criteria. Orv Hetil. 2022; 163(15): 575–584.

Open access