Search Results

You are looking at 1 - 10 of 41 items for

  • Author or Editor: István Takács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Open access

Control of hyperglycemia is an important treatment in metabolic disorders such as type II diabetes and obesity. α-Amylase, as the first enzyme of glucose release from dietary polysaccharides, is a potential target to identify new sources of novel anti-obesity and anti-diabetic drugs. In this work, different herbal extracts as α-amylase inhibitors were studied by measuring the rate of the cleavage of a maltooligomer substrate 2-chloro-4-nitrophenyl-β-D-maltoheptoside. Measurement of chromophore containing products after reversed phase HPLC separation was used for α-amylase activity measurement. Rates of hydrolysis catalysed by human salivary α-amylase were determined in the presence and absence of lyophilised water extracts of eleven herbs. Remarkable bioactivities were found for extracts of Cinnamomum zeylanicum Blume (bark), Camellia sinensis L. (leaf), Ribes nigrum L. (leaf), Laurus nobilis L. (leaf), Vaccinium macrocarpon Aiton (fruit) and Syzygium aromaticum L. (bud). Determined IC50 values were in 0.017–41 μg/ml range for these six selected plant extracts. Our results confirm the applicability of this HPLC-based method for the quick and reliable comparison of plants as α-amylase inhibitors.

Restricted access

A krónikus szívelégtelenség leginkább az időseket érintő népbetegség, amelyben a D-vitamin-hiány rendkívül gyakori. A legtöbb D-vitamin a bőrben képződik, ezért a szívelégtelenségben szenvedő betegek életmódja részben magyarázhatja a D-vitamin-hiány gyakoriságát. Azonban egyre több adat támasztja alá azt az elképzelést, hogy a D-vitamin-hiány nemcsak következménye, hanem oka is lehet a krónikus szívelégtelenség kialakulásának. A D-vitaminnak közvetlen hatása van a szívre és indirekt hatása a szívelégtelenséghez vezető legfőbb rizikófaktorokra. A közvetlen szívhatás a szívizomsejtek kontraktilitásában, a natriureticus fehérjék elválasztásában, az extracelluláris mátrix és a gyulladásos citokinek változásában nyilvánul meg. Emellett a D-vitamin hatással van a szívelégtelenség legfontosabb rizikófaktoraira, a vérnyomásra, a renin-angiotenzin rendszerre és az érelmeszesedésre is. A sok kísérletes adat ellenére csupán néhány megfigyelés igazolja a D-vitamin kedvező hatását a krónikus szívelégtelenségre. További nagy esetszámú, randomizált vizsgálat szükséges annak megerősítésére, hogy a D-vitamin-hiányban adott D-vitamin-pótlás előnyös hatású a krónikus szívelégtelenségre és a halálozási kockázatra.

Open access

A szerzők közleményükben egy 47 éves férfi beteg esetét ismertetik, akin osztályukra „akut hasi történések miatt” történt felvétele előtt néhány héttel jobb oldali felső tüdőlebenytumor miatt végeztek műtétet. A tüdőtumor vékonybéláttétei közül az egyik átfúródott, ez okozta az akut hasi katasztrófát. A műtét során a tüdőtumorból származó vékonybéláttéteket tartalmazó bélkacsot eltávolították. Hisztológia: pleomorph sarcomatoid carcinoma metastaticum intestini ilei cum perforatione. A beteget rendezett hasi státussal a területileg illetékes tüdőkórház tüdőosztályára helyezték át. A szerzők ismertetik a vékonybél-metasztázisok gyakoriságát.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Halászlaki
,
István Takács
,
Attila Patócs
, and
Péter Lakatos

A Carney-komplex ritka, autoszomális domináns módon öröklődő betegség, amelynek hátterében leggyakrabban a proteinkináz-A szabályozó alegységének genetikai defektusa áll. A betegségre pitvari myxoma, cutan myxomák, naevusok, emlőfibroadenoma és/vagy -myxoma és endokrin túlműködés, így primer pigmentált nodularis adrenocorticalis betegség és endokrin tumorok kialakulása jellemző. A szerzők 53 éves nőbeteg esetét ismertetik, akinek anamnézisében pitvari myxomák miatti műtétek, pajzsmirigytumor-eltávolítás és emlődaganat miatt mastectomia szerepel. 2004-ben Cushing-szindróma hátterében mellékvese-adenoma igazolódott, emiatt műtét történt. A vizsgálatok során a betegnél a proteinkináz-A-1A szabályozó alegység gén mutációját mutatták ki (2. intronban ivs2-1G>A splice mutáció). A család szűrése során ugyanezt a mutációt találták a beteg kétpetéjű ikrei közül az egyik tünetmentes gyermeknél. A szerzők kiemelik, hogy bár a szindróma speciális kezelése nem ismert, a genetikai diagnózis jelentősége mégis nagy; a biztos kórisme hozzájárulhat az új manifesztációk korai felismeréséhez és eredményes kezeléséhez. Orv. Hetil., 2011, 152, 802–804.

Open access
Antik Tanulmányok
Authors:
Ágnes Bencze
,
Tamás Mészáros
,
István Borzsák
,
László Takács
, and
Péter Kovács

Szilágyi János György: Pelasg ősök nyomában. Budapest 2002.; Horváth László: Az athéni Hypereidés (fordítás és tanulmányok). Budapest 2001.; K. W. Kierdorf: Römische Geschichtsschreibung der republikanischen Zeit. Heidelberg 2003.; Michael von Albrecht: A római irodalom története, I-II. kötet. Ford. Tar Ibolya. Budapest 2003-2004.; Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában, Lénárd Sándor írásai a nyelvekről. Szerk. Siklós Péter és Terts István. Budapest, Typotex Kiadó 2003.; Richard F. Thomas: Virgil and the Augustan Reception. Cambridge 2001.; Bölcske. Römische Inschriften und Funde. Hrsg. Á. Szabó-E. Tóth. Libelli Archaeologici Ser. Nov. No. II. Ungarisches Nationalmuseum. Budapest 2003.;

Restricted access
Restricted access

A DNS epigenetikai változásai és vizsgálati módszerei

Epigenetic changes of DNA and their research methods

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsuzsanna Németh
,
István Takács
, and
Béla Molnár

A humán DNS hordozza az emberi szervezet felépítéséhez és működéséhez szükséges összes információt, a legtöbb betegség kialakulása azonban elsődlegesen mégsem a genetikai anyagban rögzített információ változásának következménye. A mutációk például csak a daganatok 5–10%-ában közvetlen okai a betegség kialakulásának. A nukleotidszintű genetikai eltérések és strukturális variációk mellett a kromatin térbeli formaváltozása is hozzájárul a fenotípus kialakulásához a génátíródás, illetve a jelátviteli utak módosításán keresztül. Az emberi DNS epigenetikai szabályozás révén folyamatos átrendeződésen megy át. Ilyenkor a DNS nukleotidszekvenciája, információtartalma nem változik, hanem a szabályozó vagy kódoló régió válik aktívvá vagy inaktívvá a mindenkori fiziológiás szükségleteknek, életkori sajátosságoknak megfelelően. A DNS-nek ezt a szabályozott átrendeződését „remodeling”-nek hívjuk. Ennek célja, hogy a sejtekben mindig az aktuális működést biztosító fehérjéknek megfelelő génszakaszok íródjanak át. Ez a működés azonban az életkor előrehaladtával veszít hatékonyságából, és sok betegség kialakulása éppen az epigenetikai szabályozás egyensúlyának megbomlására vezethető vissza. Az epigenetikai változások vizsgálatára és mérésére több olyan régi és új elképzelés, illetve módszer van, melyek diagnosztikus alkalmazása segítséget adhat a betegségek korai előrejelzésében. Összefoglaló cikkünk az epigenetikai szabályozás sokrétűségét kívánja bemutatni, rávilágítva egyes központi molekulák, hormonok szerepére az öregedésben és az azzal összefüggő betegségek létrejöttében. Emellett a legújabb epigenetikai vizsgálómódszerek – úgymint a kromatin-immunprecipitáció (ChIP), a nyitott kromatinrészek feltérképezése, a metiláltsági szint vizsgálata – lényegét is ismerteti, melyek alkalmasak lehetnek a közeljövőben diagnosztikus módszerek kidolgozására is. Orv Hetil. 2022; 163(34): 1334–1344.

Open access