Search Results
You are looking at 1 - 10 of 12 items for
- Author or Editor: István Winkler x
- Refine by Access: All Content x
Előbb az összetett, később az egyszerű: Csecsemők magasabb szintű hangfeldolgozási képességei a beszédértés előtti időszakban
Complex first, simple later: Higher-order auditory capabilities in preverbal infants
Bár a legalapvetőbb hangjellemzők észlelt felbontása fiatal csecsemőknél messze elmarad a felnőttek hasonló képességeitől, a fejlettebb hangfeldolgozási funkciókat tekintve minőségileg nem különböznek tőlük. A csecsemők kompetens észlelők a hangok világában, hallási tárgyreprezentációkat alkotnak, és képesek kiemelni a beérkező hangok bonyolult belső összefüggéseit. Áttekintve a hangfeldolgozási képességek mintázatát fiatal csecsemőknél, a cikk amellett érvel, hogy e képességek jelentős része a hangokkal történő kommunikáció, azon belül is a dialógusok felépítésének és fenntartásának szolgálatában áll. Az emberi fejlődésben a szociális kommunikációnak kiemelt jelentősége van, mivel lehetővé teszi, hogy az élet kezdetén rövid idő alatt igen nagy mennyiségű kész tudást vehessünk át. Ez indokolja, hogy a fiatal csecsemők hallórendszere az első pillanattól kezdve készen áll az emberi tanulás e leghatékonyabb formájának támogatására.
A zsírszövet mint a 2-es típusú diabetest kísérő inzulinrezisztencia egyik célszerve.
Az antidiabetikumoktól a fejlesztés alatt álló „adipeutikumokig”
Fat tissue as the primary target organ of insulin resistance in diabetes mellitus.
From antidiabetics to „adipeuticums”
Az inzulinrezisztencia az a kóros állapot, amelyben az endogén vagy a kívülről adagolt (exogén) inzulin szöveti glükózfelvételt és -hasznosítást elősegítő hatása elmarad az anyagcseréjüket illetően egészséges személyeken megfigyelttől. Az egész szervezetet érinti, kitüntetett célszövetei a máj-, az izom- és a zsírszövet, patogenetikai és az ezek hátterében álló molekuláris biológiai folyamatai azonban részben eltérnek egymástól. Az utóbbi időben jelentősen bővültek a zsírszövet szerepével kapcsolatos ismeretek, s egyre inkább úgy látszik, hogy a diszfunkcionális zsírszövet a kóroki történések központi szereplője. A kézirat áttekinti a zsírszövet szerkezetét, az adipogenezis és a lipolízis szabályozását, a mikrobiom és a zsírszövet kapcsolatára vonatkozó adatokat, az akut és a krónikus inzulinrezisztencia különbségeit, valamint a zsírszöveti inzulinrezisztencia mérséklésére ma rendelkezésre álló terápiás eszközöket. Jóllehet szelektív zsírszöveti támadáspontú, biztonságos, hosszú távú humán alkalmazást lehetővé tevő molekula ma még nincs a reménybeli közelségben, az első, fejlesztés alatt álló „adipeutikummal” kapcsolatos állatkísérletes megfigyelések új kezelési lehetőség ígéretét vázolják fel. Orv Hetil. 2023; 164(1): 3–10.
Előrejelzés a kommunikációban – Áttekintés
Prediction in communication – A review
A szemtől szembeni kommunikáció mindennapi életünk meghatározó része, mégis keveset tudunk a sikeres kommunikációt lehetővé tevő kognitív és idegi folyamatokról. Az egyik folyamat, amely több megközelítés szerint is fontos a kommunikáció sikerességének szempontjából, a kommunikációs partner viselkedésének előrejelzése (predikciója). Jelen tanulmányban áttekintjük az előrejelzés és a kommunikáció kapcsolatának főbb modelljeit, különös tekintettel a szimulációs-prediktív megközelítésre, valamint a beszédfordulók időbeli koordinációjának kérdésére. Az empirikus bizonyítékok áttekintése alapján amellett érvelünk, hogy bár az előrejelző folyamatok teszik lehetővé a gyors beszélőváltásokat szemtől szembeni helyzetekben, nem tisztázott, hogy az előrejelzés közvetlen hatással bír-e a kommunikáció kimenetére.
A humán agyi aktivitás hálózatelemzési modellezése – Humán agyi hálózatok
Modelling the human brain activity
Összefoglalás. A hálózatkutatás idegtudományi alkalmazása áttörő eredményt hozott a humán kogníció és a neurális rendszerek közötti kapcsolat megértésében. Jelen tanulmány célja a neurális hálózatok néhány kutatási területét mutatja be a laborunkban végzett vizsgálatok eredményein keresztül. Bemutatjuk az agyi aktivitás mérésének és az agyi területek közötti kommunikációs hálózatok modellezésének technikáját. Majd kiemelünk két kutatási terület: 1) az agyi hálózatok életkori változásainak vizsgálatát, ami választ ad arra, hogy hogyan öregszik az emberi agy; 2) az emberi agyak közötti hálózat modelljének vizsgálatát, amely a hatékony emberi kommunikáció idegrendszeri mechanizmusait próbálja feltárni. Tárgyaljuk a humán kommunikációra képes mesterséges intelligencia fejlesztésének lehetőségét is. Végül kitérünk az agyi hálózatok kutatásának biztonságpolitikai vonatkozásaira.
Summary. The human brain consists of 100 billion neurons connected by about 100 trillion synapses, which are hierarchically organized in different scales in anatomical space and time. Thus, it sounds reasonable to assume that the brain is the most complex network known to man. Network science applications in neuroscience are aimed to understand how human feeling, thought and behavior could emerge from this biological system of the brain. The present review focuses on the recent results and the future of network neuroscience. The following topics will be discussed:
Modeling the network of communication among brain areas. Neural activity can be recorded with high temporal precision using electroencephalography (EEG). Communication strength between brain regions then might be estimated by calculating mathematical synchronization indices between source localized EEG time series. Finally, graph theoretical models can describe the relationship between system elements (i.e. efficiency of communication or centrality of an element).
How does the brain age? While for a newborn the high plasticity of the brain provides the foundation of cognitive development, cognition declines with advanced age due to so far largely unknown neural mechanisms. In one of our studies, we demonstrated that there is a correlation between the anatomical development of the brain (at prenatal age) and its network topology. Specifically, the more developed the baby’s brain, the more functionally specialized/modular it was. In another study we found that in older adults, when compared to young adults, connectivity within modules of their brain network is decreased, with an associated decline in their short-term memory capacity. Moreover, Mild Cognitive Impairment patients (early stage of Alzheimer) were characterized with a significantly lower level of connectivity between their brain modules than the healthy elderly.
Human communication via shared network of brain activity. In another study we recorded the brain activity of a speaker and multiple listeners. We investigated the brain network similarity across listeners and between the speaker and listeners. We found that brain activity was significantly correlated among listeners, providing evidence for the fact that the same content is processed via similar neural computations within different brains. The data also suggested that the more the brain activity synchronizes the more the mental state of the individuals overlap. We also found significantly synchronized brain activity between speaker and listeners. Specifically 1) listeners’ brain activity within the speech processing cortices was synchronized to speaker’s brain activity with a time lag, indicating that listeners’ speech comprehension processes replicated the speaker’s speech production processes; and 2) listeners’ frontal cortical activity was synchronized to speaker’s later brain activity, that is, listeners preceded the speaker, indicating that speech content is predicted by the listeners based on the context.
Future challenges. Future research could target artificial intelligence development that is capable of human-like communication. To achieve this, the simultaneous recording of brain activity from listener and speaker is needed together with efficiency of the communication. These data could be then modelled via AI to detect biomarkers of communication efficiency. In general, neurotechnology has been rapidly developing within and outside of research and in clinical fields thus it is time for re-conceptualizing the corresponding human right law in order to avoid unwanted consequences of technological applications.
Szintaktikai sértések és a sértés nyelvtani elemei közötti távolság hatásának vizsgálata a magyar nyelvben
Effects of syntactic violations and the distance between the violated grammatical units in Hungarian
Háttér és célok
A szövegek megértéséhez elengedhetetlen a nyelvtani szerkezet feldolgozása. Kísérletünkben a helytelen nyelvtani szerkezet (szintaktika) feldolgozása során megjelenő eseményhez kötött agyi potenciálokat (EAP) vizsgáltuk, mely általában két komponensben jelenik meg: a bal anterior negativitás (LAN) és a P600. A LAN-t a morfoszintaktikai szabálysértés váltja ki. A P600-at a nyelvtani szerkezeti újrafeldolgozásához kötik, azaz nyelvtanilag helytelen, bonyolult vagy többértelmű információ feldolgozásakor jelenik meg. A többet vizsgált nyelvekkel ellentétben a magyar nyelvben az alany-állítmány egyeztetés sértése mellett a tárgy-állítmány egyeztetés sértése is megvalósítható. Az alany-állítmány egyeztetési sértés mellett két olyan sértést hoztunk létre, melyek az alany és a tárgy reorganizációját vonják maguk után: a „-t” tárgyrag elhagyásával a tárgyról, illetve annak az alanyhoz toldásával. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy az alany-tárgy reorganizációs sértések eseteiben is megjelennek-e a tipikus EAP-komponensek, illetve az alany-állítmány sértéshez hasonló mintázatot mutatnak-e. Emellett arra is választ szerettünk volna kapni, hogy az egyeztetést meghatározó szavak közötti távolság befolyásolja-e ezeket komponenseket.
Módszer
20 egészséges felnőtt elektroenkefalográfiás vizsgálata során egy képernyőn szavanként jelentek meg a mondatok, melyeknek fele nyelvtanilag helyes, fele pedig helytelen volt. Háromféle sértést alkalmaztunk, és sértéseket meghatározó szavak közötti távolság 1–11 szó lehetett.
Eredmények
A három típusú sértés eltérő LAN-P600 mintázatot eredményezett, emellett a kétféle reorganizációs sértés sem mutatott egyforma EAP-mintázatot. Továbbá a nyelvtani elemzőrendszer érzékeny a sértést meghatározó két szó közötti távolságra.
In our surrounding acoustic world sounds are produced by different sources and interfere with each other before arriving to the ears. A key function of the auditory system is to provide consistent and robust descriptions of the coherent sound groupings and sequences (auditory objects), which likely correspond to the various sound sources in the environment. This function has been termed auditory stream segregation. In the current study we tested the effects of separation in the frequency of amplitude modulation on the segregation of concurrent sound sequences in the auditory stream–segregation paradigm (van Noorden 1975). The aim of the study was to assess 1) whether differential amplitude modulation would help in separating concurrent sound sequences and 2) whether this cue would interact with previously studied static cues (carrier frequency and location difference) in segregating concurrent streams of sound. We found that amplitude modulation difference is utilized as a primary cue for the stream segregation and it interacts with other primary cues such as frequency and location difference.
The auditory two-tone streaming paradigm has been used extensively to study the mechanisms that underlie the decomposition of the auditory input into coherent sound sequences. Using longer tone sequences than usual in the literature, we show that listeners hold their first percept of the sound sequence for a relatively long period, after which perception switches between two or more alternative sound organizations, each held on average for a much shorter duration. The first percept also differs from subsequent ones in that stimulus parameters influence its quality and duration to a far greater degree than the subsequent ones. We propose an account of auditory streaming in terms of rivalry between competing temporal associations based on two sets of processes. The formation of associations (discovery of alternative interpretations) mainly affects the first percept by determining which sound group is discovered first and how long it takes for alternative groups to be established. In contrast, subsequent percepts arise from stochastic switching between the alternatives, the dynamics of which are determined by competitive interactions between the set of coexisting interpretations.
Sound sources often emit trains of discrete sounds, such as a series of footsteps. Previously, two different principles have been suggested for how the human auditory system binds discrete sounds together into perceptual units. The feature similarity principle is based on linking sounds with similar characteristics over time. The predictability principle is based on linking sounds that follow each other in a predictable manner. The present study compared the effects of these two principles. Participants were presented with tone sequences and instructed to continuously indicate whether they perceived a single coherent sequence or two concurrent streams of sound. We investigated the influence of separate manipulations of similarity and predictability on these perceptual reports. Both grouping principles affected perception of the tone sequences, albeit with different characteristics. In particular, results suggest that whereas predictability is only analyzed for the currently perceived sound organization, feature similarity is also analyzed for alternative groupings of sound. Moreover, changing similarity or predictability within an ongoing sound sequence led to markedly different dynamic effects. Taken together, these results provide evidence for different roles of similarity and predictability in auditory scene analysis, suggesting that forming auditory stream representations and competition between alternatives rely on partly different processes.
Az insul(in)oma a pancreas béta-sejtjeitől kiinduló, túlnyomórészt szoliter, máskor többgócú vagy más endokrin daganatokkal együtt előforduló, rendszerint kisméretű tumor. Bár felismerése típusos esetben, a Whipple-triász révén, nem különösebben nehéz feladat, mérsékelten emelkedett vagy a normális tartományba eső széruminzulinszint esetén, illetve konvulzív anamnézisű betegen diagnosztikus gondot okozhat. Nyolcvanegy éves nőbetegünk esetének bemutatásával a kórismézés buktatóira kívánjuk felhívni a figyelmet. Az eset érdekessége, hogy a beteg epilepsziás rosszullétei a képalkotó és funkcionális diagnosztikai módszerekkel felismert daganat eltávolítását követően is fennmaradtak, noha sem tumorrecidíva vagy residuum, sem az epilepszia hátterében álló morfológiai eltérés nem volt igazolható. A konvulziók perzisztálása hátterében vascularis tényezők mellett felvethető a hypoglykaemiás epizódok során termelődött excesszív glutamát citotoxikus, az idegsejtek apoptózisát okozó hatása is. Orv. Hetil., 2013, 154, 69–73.
