Search Results

You are looking at 1 - 10 of 55 items for

  • Author or Editor: Istvan Molnar x
  • All content x
Clear All Modify Search

The main goal of simulation optimisation problem-solving process is minimising overall resources (time, money, human and technical resources), while maximising the overall information (e.g. system behaviour, sensitivity, optimal solutions) obtained in the process. The present paper gives a broad overview of the field of interest and describes new, integrative approaches for simulation and optimisation problems, using the achievements of different scientific areas.

Restricted access

We class among the Calvinist writers, who are treated in detail by the volumes of the new great polish literary history. Calvinists as a religious minority had relatively many belletrists in the 16–17th centuries: M. Bielski, A. Frycz Modrzewski, M. Rej, D. Naborowski as well as Anonim-Protestant, J. Cedrowski, S. Dunin Karwicki, J. Rybiński, A. Trzecieski Jr. P. Hulka-Laskowski was the only significant Calvinist writer in the 20th century.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Böröcz and Péter Molnár

A szerzők ismertetik a Magyarországon 2007 óta internetalapon működő Magyar Protézis Regisztert. Jelenleg a protézisbeültetéssel foglalkozó hazai osztályok mindegyike regisztrált a rendszerbe, tehát lehetőség van az adatok bevitelére, ami sajnálatos módon messze nem éri el a 100%-ot. Ez nagyon fontos lenne, mivel nemzetközi fórumon csak közel 100%-os adatbevitel esetén lehetséges az eredményekkel megjelenni. Eddig 51 387 eset került rögzítésre a rendszerben. Az adatlapok kitöltés után menthetők, és az adatokat több szempont szerint lehet elemezni, összefüggéseket vizsgálni, és ezeket grafikusan megjeleníteni. Ez lehetőséget teremt, hogy adatokat nyerjünk a protézisek túléléséről, a műtétekről és a szövődményekről. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 761–763.

Restricted access

The paper presents the first stage of a pilot project, which aims to introduce m-learning in mechanical engineering education. Basic concepts and technological considerations are discussed first, together with presentation of technical solutions for an m-learning system. We use some basic assumptions and make fundamental decisions related to the applied educational methodology and the hardware, software and network solutions. While selecting state-of-the-art hardware (HP iPAQ Pocket PC), we choose generally applicable and available software solutions.  We also describe the specific, but highly generalised m-learning environment and its elements. The conversion of educational materials, and especially the application of subject-specific media, is discussed later in detail. We devote special attention to and show how simulation models can be applied in course materials in m-learning environments. The applied software solutions provide flexibility and long-term applicability, despite the rapidly changing technical environment.

Restricted access

The aims of the study were the optimisation of genomic in situ hybridization (GISH) and the use of a GAA satellite sequences as a fluorescence in situ hybridization (FISH) probe to discriminate Aegilops biuncialis and wheat chromosomes. The application of genomic DNA from the diploid progenitors, Ae. umbellulata and Ae. comosa , as a probe with a blocking ratio of 1:200 resulted in the clear visualization of Ae. biuncialis chromosomes. Based on the strong hybridization signals of the PCR-amplified GAA satellite sequences it was possible to identify chromosomes 1U, 2U, 4U and 5U of Ae. umbellulata . The improved GISH and GAA idiogram presented here allow the Ae. biuncialis chromatin to be traced in more detail during chromosome-mediated gene transfer to wheat.

Restricted access

Literary evolution in Hungary and Poland has had very much in common since the very beginning up to the present, but the division into epochs within each national literature has always been considerably different. Political changes played an important part in distinguishing various epochs of Hungarian literary history in the scholarship. Certain scholars combine the historical periods with literary movements or with spiritual movements. In Polish and Slovenian periodization literary movements dominate. The term Enlightenment and Positivism are also current. The latter corresponds to Realism and Naturalism in Hungarian and Slovenian criticism. The period between 1918-1939 does not have a common name in Hungary and Poland, whereas it is referred to as Expressionism and Social Realism in Slovenia. The comparative periodization of literatures in East-Central Europe can make literary scholars' views more exact in cases when opinions differ in stating time limits for different periods. Such a comparison may contribute to a more thorough understanding of the “phase delays” that may have occured between these literatures.

Restricted access

The Benedictine abbey of Kaposszentjakab (Zselicszentjakab) was founded in 1061. Its remains were excavated by Emese Nagy in 1960–1966. Although the reconstruction of the abbey church has since long intrigued research, it is still uncertain whether the earliest abbey church had an axial or a central structure. The new excavations in 2013–2014 unearthed sections of the foundations of a church built prior to the abbey’s foundation. The remains of this early church were incorporated into the new building. The church was rebuilt during the Gothic period, when it received a vaulting.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Gerlinger, Krisztián Molnár, Nelli Nepp, István Tóth, Tamás Tóth, István Szanyi, Péter Bakó, and István Pap

Absztrakt:

Bevezetés: A subtotalis petrosectomia (STP) évtizedek óta ismert, de túlzott radikalitása és a hallásra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt a közelmúltig szinte feledésbe merült műtét a fülsebészet és az agyalapi sebészet határán. Az elmúlt évtizedben ez a beavatkozás számos előnye, valamint az új hallásrehabilitációs módszerekkel való kombinálhatósága miatt újra előtérbe került, hiszen számos problémás, a középfület érintő megbetegedésre nyújt végleges megoldást. Célkitűzés: Retrospektív klinikai tanulmányunkban a STP eredményességére kívántuk felhívni a figyelmet, hazai beteganyagon első alkalommal elemezve a műtét eredményességét, közreadva eddigi tapasztalainkat. Módszer: 44 betegünkön elvégzett 45 műtét adatait dolgoztuk fel. A sokrétű műtéti indikáció bemutatása mellett áttekintjük a műtét egyes lépéseit, elemezzük az audiológiai eredményeket – kitérve a különféle hallásrehabilitációs módszerekre is –, s elemezzük az előfordult komplikációkat is. Eredményeinket a nemzetközi szakirodalom tükrében is górcső alá vesszük. Eredmények: 44 betegünk közül 23 volt nő, 21 férfi. A betegek átlagéletkora 44,6 ± 20,5 év volt, átlagos követési idejük pedig 23 ± 16 hónap. Betegeink közül 25 (57%) korábban legalább két sikertelen fülműtéten esett át, 6 beteg (14%) a műtétet megelőzően már siket volt. A leggyakoribb indikáció a krónikus cholesteatomás otitis media volt. 13 betegen 14 cochlearis implantációt (23%) végeztünk, ezenfelül 6 alkalommal csontvezetéses implantátumot (BAHA) (14%) helyeztünk be; 2 betegnél (5%) kerekablak-VSB (Vibrant Soundbridge)-implantációra került sor. Komplikáció 11 betegünknél jelentkezett, ezek közül a leggyakrabban a liquorfistula (5 eset, 1%) és a sebszétválás (3 eset, 7%) fordult elő. Az audiológiai eredmények feldolgozására 3 betegünk adatai álltak rendelkezésre. Következtetés: A STP rendkívül hasznos műtéti megoldás számos, korábban jelentős problémát okozó fülészeti kórképben. Egyre növekvő népszerűségének hátterében az áll, hogy kombinálható számos modern, új hallásrehabilitációs módszerrel. Orv Hetil. 2020; 161(14): 544–553.

Open access
Scientia et Securitas
Authors: Brigitta Tóth, Ádám Boncz, Bálint File, István Winkler, and Márk Molnár

Összefoglalás. A hálózatkutatás idegtudományi alkalmazása áttörő eredményt hozott a humán kogníció és a neurális rendszerek közötti kapcsolat megértésében. Jelen tanulmány célja a neurális hálózatok néhány kutatási területét mutatja be a laborunkban végzett vizsgálatok eredményein keresztül. Bemutatjuk az agyi aktivitás mérésének és az agyi területek közötti kommunikációs hálózatok modellezésének technikáját. Majd kiemelünk két kutatási terület: 1) az agyi hálózatok életkori változásainak vizsgálatát, ami választ ad arra, hogy hogyan öregszik az emberi agy; 2) az emberi agyak közötti hálózat modelljének vizsgálatát, amely a hatékony emberi kommunikáció idegrendszeri mechanizmusait próbálja feltárni. Tárgyaljuk a humán kommunikációra képes mesterséges intelligencia fejlesztésének lehetőségét is. Végül kitérünk az agyi hálózatok kutatásának biztonságpolitikai vonatkozásaira.

Summary. The human brain consists of 100 billion neurons connected by about 100 trillion synapses, which are hierarchically organized in different scales in anatomical space and time. Thus, it sounds reasonable to assume that the brain is the most complex network known to man. Network science applications in neuroscience are aimed to understand how human feeling, thought and behavior could emerge from this biological system of the brain. The present review focuses on the recent results and the future of network neuroscience. The following topics will be discussed:

Modeling the network of communication among brain areas. Neural activity can be recorded with high temporal precision using electroencephalography (EEG). Communication strength between brain regions then might be estimated by calculating mathematical synchronization indices between source localized EEG time series. Finally, graph theoretical models can describe the relationship between system elements (i.e. efficiency of communication or centrality of an element).

How does the brain age? While for a newborn the high plasticity of the brain provides the foundation of cognitive development, cognition declines with advanced age due to so far largely unknown neural mechanisms. In one of our studies, we demonstrated that there is a correlation between the anatomical development of the brain (at prenatal age) and its network topology. Specifically, the more developed the baby’s brain, the more functionally specialized/modular it was. In another study we found that in older adults, when compared to young adults, connectivity within modules of their brain network is decreased, with an associated decline in their short-term memory capacity. Moreover, Mild Cognitive Impairment patients (early stage of Alzheimer) were characterized with a significantly lower level of connectivity between their brain modules than the healthy elderly.

Human communication via shared network of brain activity. In another study we recorded the brain activity of a speaker and multiple listeners. We investigated the brain network similarity across listeners and between the speaker and listeners. We found that brain activity was significantly correlated among listeners, providing evidence for the fact that the same content is processed via similar neural computations within different brains. The data also suggested that the more the brain activity synchronizes the more the mental state of the individuals overlap. We also found significantly synchronized brain activity between speaker and listeners. Specifically 1) listeners’ brain activity within the speech processing cortices was synchronized to speaker’s brain activity with a time lag, indicating that listeners’ speech comprehension processes replicated the speaker’s speech production processes; and 2) listeners’ frontal cortical activity was synchronized to speaker’s later brain activity, that is, listeners preceded the speaker, indicating that speech content is predicted by the listeners based on the context.

Future challenges. Future research could target artificial intelligence development that is capable of human-like communication. To achieve this, the simultaneous recording of brain activity from listener and speaker is needed together with efficiency of the communication. These data could be then modelled via AI to detect biomarkers of communication efficiency. In general, neurotechnology has been rapidly developing within and outside of research and in clinical fields thus it is time for re-conceptualizing the corresponding human right law in order to avoid unwanted consequences of technological applications.

Open access

Elméleti háttér: Az egyre javuló orvosi ellátás, a gyerekkori onkológiai betegek túlélési arányának növekedése ellenére a trauma következményei a kezelések befejezését követően is még éveken keresztül fennmaradhatnak, befolyásolva a mindennapi adaptációt, szociális kapcsolatok alakulását. A megterhelő életeseményre adott reakciókat, a hosszabb távú pszichoszociális alkalmazkodást a támogató társas környezeten túl nagymértékben befolyásolja a gyermek életkora és a kognitív érettsége. Cél: Vizsgálatunk célja a nyolcéves kor alatt és nyolcéves kor feletti életkorban elszenvedett onkológiai betegség felnőttkori társas kapcsolatokra és értelmező sémákra gyakorolt hatásainak elemzése. Vizsgálati mintánk gyermekkori onkológiai betegséget túlélő felnőttekből (N = 59), míg a kontrollcsoport (N = 53) gyermekkori krónikus betegségben nem szenvedő, a túlélőkhöz hasonló életkorú felnőttekből állt. Módszerek: A vizsgált személyek kognitív séma, megküzdési mód, társkapcsolati, szorongás, depresszió, valamint traumatizációs jellemzőinek felmérése az alábbi eszközökkel történt: Young-féle Séma Kérdőív, EMBU (Neveltetésem Emlékei Kérdőív), Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdőív, COPE (Megküzdés Kérdőív), Kórházi Szorongás és Depresszió Skála, Poszttraumás Stressz Skála. Eredmények: Eredményeink szerint a nyolcévesnél idősebb korban diagnosztizált felnőtt túlélők és egészséges kontrollszemélyek között sem a nők, sem a férfiak vonatkozásában nincs a vizsgált paraméterekben különbség. A nyolcévesnél fiatalabb korban kezelt felnőtt nők gyakrabban folyamodnak passzív megküzdési stratégiához, továbbá olyan különféle maladaptív sémák alkalmazásához, mint a fokozott szeparációs érzés, korlátozott autonómia, függőség és aggodalmaskodás. Következtetések: Eredményeink hangsúlyozzák a kora gyermekkorban onkológiai betegségben szenvedő lányok esetén a pszichoszociális ellátás fontosságát, különösen a felnőttkori kapcsolati problémák megelőzésére való tekintettel. A későbbi gondozás során fokozott figyelmet kell fordítani a problémamegoldás aktív formáinak támogatására, az elszakítottságérzés csillapítására, az autonómia erősítésére, a független motivációkból származó cselekedetek támogatására és az aggodalmaskodás enyhítésére.

Restricted access