Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Iván Péter x
Clear All Modify Search

Célok: A szerzők összefoglalják a 40 évvel ezelőtt befejeződött Infarktus Regiszter vizsgálat legfontosabb eredményeit. Az eredmények közlését az teszi indokolttá, hogy azok az internetes irodalomkutatás során nem hozzáférhetőek, és az elmúlt 40 évben Magyarországon ezen a területen epidemiológiai vizsgálat nem történt. Eredmények: A dél-pesti terület közel 400 000 főt számláló lakosságában – a 20 év feletti lakosok körében – a myocardialis infarctus incidenciája a férfiaknál 50,9/10 000, a nőknél 23,7/10 000 volt. Az infarktusos férfi betegek 56,2%-a, a nők 60,7%-a az első évben meghalt. Az 1 éven belüli halálozás kétharmada az első 24 órában fordult elő, és ezen halálesetek 85%-a a prehospitális időszakban következett be. Az infarktusos betegek 6%-a került a kórházi kezelés során coronariaőrzőbe. Következtetések: Az Infarktus Regiszter adatai alapján vezették be az infarktusos betegek Intenzív Betegellátási Rendszerét, amely lakossági szinten is mérhető módon csökkentette a 28 napon belüli halálozást. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott a myocardialis infarctus diagnózisa és optimális ellátása, ezért a szerzők ismételten szükségesnek tartják epidemiológiai módszerek alkalmazásával a myocardialis infarctus gyakoriságának és az ellátás jellemzőinek tanulmányozását. Orv. Hetil., 2011, 152, 793–796.

Full access
Authors: Ferenc Turcsány, Domonkos Sík, Péter Tibor Nagy and Iván Bajomi
Open access
Authors: Iván Péter, Anna Jagicza, Zénó Ajtay, István Kiss and Balázs Németh

Absztrakt

A psoriasis hazánkban és világviszonylatban is a leggyakrabban előforduló bőrbetegségek egyike. Jelentőségét hangsúlyozza a gyakran élethossziglan fennálló plakkok okozta fájdalom, mozgáskorlátozottság és a pszichés terhelés életminőségre gyakorolt hatása. Szövődményeit tekintve a nemegyszer maradandó károsodásokat okozó arthritis psoriaticán túl, a psoriasisos betegek esetében nagyobb cardiovascularis kockázattal kell számolni, gyakrabban alakulnak ki gyulladásos bélbetegségek és bizonyos daganatok. Az exogén és endogén tényezők okozta oxidatív stressz és a genetikai prediszpozíció hozzájárulhat a keratinocyták hiperproliferációjához és abnormális differenciálódásához, ezáltal a psoriasis kialakulásához, illetve fenntartásához. A nagyfokú oxidatív stressz felelős lehet továbbá a psoriasis szövődményeinek megjelenéséért. Jelen közleményben, rövid patofiziológiai áttekintés után, néhány jól ismert biomarker (aszimmetrikus dimetilarginin, malonilaldehid, szuperoxid dizmutáz, kataláz) segítségével a szerzők bemutatják az oxidatív stressz szerepét a psoriasis és szövődményeinek kialakulásában. Orv. Hetil., 2016, 157(45), 1781–1785.

Full access
Authors: Károly Péter Sárvári, József Sóki, Miklós Iván, Cecilia Miszti, Krisztina Latkóczy, Szilvia Zsóka Melegh and Edit Urbán

Members of the genus Bacteroides are important components of the normal microbiota of gastrointestinal tract; however, as opportunistic pathogens are also associated with severe or even life-threatening infections with significant mortality. Various species within Bacteroides fragilis group are phenotypically very similar; thus, their identifications with traditional-automated biochemical methods are frequently inaccurate. The identification of the newly discovered or reclassified bacteria can be doubtful because of the lack of biochemical profile in the database of these tests. The aim of this study was to determine the accuracy of matrix-assisted laser desorption/ionization time-of-flight mass spectrometry (MALDI-TOF MS) method by testing of 400 Hungarian Bacteroides clinical isolates. Inaccurate identification results with MALDI-TOF MS were confirmed by 16S rRNA gene sequencing and findings were compared with traditional-automated biochemical test rapid ID 32A method as well.

Full access
Authors: Veronika Varga, Imre Boncz, Andor Sebestyén, Dóra Endrei, István Ágoston, Iván Péter and Bálint Molics

Absztrakt

Bevezetés: A gyógyfürdőellátások helye az egészségügyi ellátásban jól meghatározott és jelentősen növekedett, a megvalósuló kezelések igénybevételi mutatói azonban kevésbé ismertek. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a hazai gyógyfürdőintézmények egészségbiztosító által közfinanszírozott egészségügyi ellátásokra vonatkozó igénybevételi és egészségbiztosítási mutatóinak elemzése. Adatok és módszerek: Az elemzéshez felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozási adatbázisából származnak. A vizsgált időszak a 2009 és 2016 közötti éveket öleli fel. Elemzésünkben vizsgáltuk a gyógyfürdőellátások kezelési számait, a társadalombiztosítási kiadásokat, az igénybevételek területi egyenlőtlenségeit és a kezelések számának nemenkénti és korcsoportonkénti megoszlását. Eredmények: A kezelések száma 2009-ben volt a legnagyobb 7 349 587 kezeléssel, míg az azt követő években ez fokozatosan csökkent – 2012-ben 6 558 204 kezelés történt. A ’Gyógyvizes gyógymedence’ ellátás volt minden évben a leggyakoribb ellátási forma, melynek előfordulása azonban csökkenő tendenciát mutat az évek alatt – 2009-ben 2 544 617, 2016-ban 1 898 338 kezelést végeztek. A legmagasabb társadalombiztosítási támogatás 2016-ban fordult elő 4,261 milliárd forinttal. Az előző években alacsonyabb kiadást láttunk: 2010-ben 3,928 milliárd Ft, 2011-ben 3,921 milliárd Ft és 2012-ben 3,875 milliárd Ft. 2016-ban az igénybevétel Csongrád megyében mutatja a legnagyobb előfordulást 13 714/10 000 lakos kezeléssel, és 8160 eFt/10 000 lakos társadalombiztosítási támogatással, míg a legalacsonyabb Nógrád megyében található 3233/10 000 lakos kezeléssel és 2192 eFt/10 000 lakos társadalombiztosítási támogatással. A lakosság, valamint a nemek korcsoportjainak bontásában is a 60–69 éves korcsoportban a legmagasabb az igénybevétel. Következtetés: A gyógyfürdőkben társadalombiztosítási finanszírozással megvalósuló ellátások igénybevételében az évek alatt jelentős változás országosan nem következett be, azonban nemek, korcsoportok és megyék szerinti bontásban érdemi területi eltérések mutatkoznak. Orv Hetil. 160(Suppl 1): 22–28.

Open access
Authors: László Göbölös, László Hejjel, Jenő Imre, Réka Lindenmayer-G., Karsten Wiebe, Maik Foltan, Andrea Thrum, Péter Ugocsai, Zsolt Tóth, Klára Farkasfalvi, Elemér Sipos, Rudolf Kiss, Iván Győrimolnár and Alois Philipp

A minimalizált extracorporalis tüdőtámogatás az elmúlt évek szervpótló fejlesztéseinek jelentős lépése, amely lehetővé teszi az egyébként terápiarezisztens ARDS hatékony kezelését. Az arteria és a vena femoralis között létesített arteriovenosus söntön keresztül oxigenizáljuk a beteget, így kielégítő pumpafunkció mellett szükségtelen a mesterséges keringés kialakítása. Zárt rendszerének, a redukált mennyiségű feltöltő folyadéknak és csekély heparinizációs igényének köszönhetően a hagyományos extracorporalis membránoxigenizáció előnytelen következményei jelentősen csökkenthetők. Alacsony eszköz- és személyzetigénye megteremti kis kórházakban vagy akár betegszállítás során történő használatának lehetőségét, üzemeltetési költsége is csekélyebb az ECMO-nál. Összefoglalónk a rendszer 123 betegen tapasztalt előnyeit és biztonságosságát mutatja be.

Full access