Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: János Demeter x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A közlemény célja, hogy a biológiai háttér feltárásán túlmenően olyan új elvi és kezelési megközelítéseket tárjon fel a reprodukcióval foglalkozó klinikusok számára, amelyek a meddő és infertilis párok jobb és eredményesebb ellátását szolgálják. A humán vonatkozásban a sikertelen terhességek 75%-a eredménytelen beágyazódás következménye, és a beágyazódási kudarc a korlátja az IVF-kezelések eredményességének is. A beágyazódáshoz és a szüléshez ún. „jó”, módosított gyulladás szükséges, de a terhesség legnagyobb részében a gyulladás fenyegeti a terhesség megtartását. Ekkor a gyulladásmentes állapotnak a fenntartása rendkívül fontos, ezáltal lehetővé téve a magzaton az anyai epigenetikai hatások érvényesülését, ami az extrauterin élethez való minél jobb alkalmazkodást teszi lehetővé az utódok számára. A terhesség gyulladásmentes állapotának fenntartásában a lepény által termelt (a luteoplacentaris shift után) nagy mennyiségű progeszteron hormonnak döntő szerepe van. Többen leírták, hogy a beágyazódás alatti gyulladás az embrióra mint egy idegen testre adott ősi válaszként értelmezhető. A normálterhesség során ezt a gyulladást a trophoblastok indítják el, és magában foglalja egyrészt a természetes ölősejtek összetoborzását az implantáció helyére, a neutrofil beszűrődés gátlását, másrészt egy sor gyulladásos citokin termelését. A „beágyazódási ablak” idején a méh feltöltött állapotba kerülve több gyulladásos jelet, így prosztaglandin E2-t és számos gyulladásos citokint, köztük a TNF-t, IL6-ot és IFNγ-t termel. A fetoplacentaris egység egy félig idegennek tekinthető oltvány, ún. „szemiallograft”, és az anyai gazdaszervezet (host) részéről a terhesség felismerése, a következményes anyai immuntolerancia kialakulása elengedhetetlen része a terhesség sikeres kiviselésének és az egészséges magzat megszületésének. A keringő progeszteron mennyiségének funkcionális vagy abszolút csökkenése, hiánya miatt (a 36. terhességi hét után a fiziológiásan is „öregedő” lepény csökkenő hormontermelésének következtében) elégtelenné válnak a progeszteronhatások, ami az IL8 és egyéb gyulladásos citokinek termelését és a terminusra jellemző gyulladást már nem képes visszaszorítani, és ez a méhnyak éréséhez, a fájások megindulásához és szüléshez vezet („jó” gyulladás). Orv Hetil. 2019; 160(32): 1247–1259.

Open access

The authors describe a case of unilateral adenocarcinoma emerging from the Harderian gland, filling the right orbital cavity of a Florida Red-bellied Turtle ( Pseudemys nelsoni ). The tumour did not produce any metastasis but presented an expansive growth and led to the dislocation and protrusion of the right eyeball. Histopathological analysis revealed the presence of numerous mitotic figures in the cellular population that made up the tumour. The tumour cells completely filled the alveoli of the gland and had a nest-like structure. The authors also emphasise the importance of the differential diagnosis of this rare pathological change in turtles. Epithelial hyperplasia of the Harderian gland’s duct, observed in animals suffering from vitamin A deficiency, can also lead to an enlargement of the eyelid, but in these cases the change usually involves both eyelids symmetrically. This is the first description of a Harderian gland adenocarcinoma in a Florida Red-bellied Turtle.

Restricted access

A praenatalis és postnatalis mikrobiom jelentősége és hatásai a korai egyedfejlődés időszakában és az intervenciós kezelés lehetőségei

Significance and effects of prenatal and postnatal microbiome in the period of early individual development and options for interventional treatment

Orvosi Hetilap
Authors:
Vilmos Fülöp
,
János Demeter
, and
Áron Cseh

Összefoglaló. A humán mikrobiom az emberi szervezetben és az emberi testfelszínen élő mikrobaközösségek összessége, amelyek többsége a gyomor-bél rendszerben él. Ezek a mikrobaközösségek számos és sokféle baktériumot tartalmaznak, gombákat, vírusokat, archeákat és protozoonokat. Ez a mikrobiális közösség, vagy mikrobiota, a gazdaszervezetben nagyrészt egymással kölcsönösségi viszonyban tenyészik, és gondoskodik a bélben a tápanyagok anyagcseréjéről, kalibrálja az anyagcsere-működést, tanítja az immunrendszert, fenntartja a közösség integritását, és véd a kórokozók ellen. A majdan megszületendő magzat a megfelelő tápanyagellátását az anyai véráramból kapja, és így az anyai szervezetben a mikrobiota indukálta baktériumkomponensek vagy metabolitok hatékonyan átvihetők a magzatba. Az anyai mikrobiális közösségek – ideértve a praenatalis bélrendszeri, hüvelyi, száj- és bőrmikrobiomot – a terhesség alatt valójában kifejezett változásokon mennek keresztül, amelyek befolyásolhatják az egészség megőrzését, és hozzájárulhatnak a közismert betegségek kialakulásához. A magzat nem steril, és immunológiai szempontból sem naiv, hanem az anya révén környezeti ingerek hatásaitól befolyásolva kölcsönhatásba lép az anyai immunrendszerrel. Számos anyai tényező – beleértve a hormonokat, a citokineket és a mikrobiomot – módosíthatja az intrauterin környezetet, ezáltal befolyásolva a magzati immunrendszer fejlődését. A fokozott stresszben élő anyák csecsemőinél nagyobb az allergia és a gyomor-bél rendszeri rendellenességek aránya. A várandós étrendje is befolyásolja a magzati mikrobiomot a méh közvetítésével. A bélflóránk, vagyis a mikrobiom, a belünkben élő mikrobák összessége és szimbiózisa, amelynek kényes egyensúlya már csecsemőkorban kialakul, és döntően meghatározza az intestinalis barrier és a bélasszociált immunrendszer működését. A probiotikumok szaporodásához szükséges prebiotikummal is befolyásolható a bélflóra. A pre- és a probiotikum kombinációja a szimbiotikum. Az anyatej a patogénekkel szemben protektív hatású, részben azáltal, hogy emeli a Bifidobacterium-számot az újszülött bélflórájában. A dysbiosis a kommenzális, egészséges bélflóra megváltozása. Ennek szerepét feltételezik funkcionális gastrointestinalis kórképekben, egyre több pszichiátriai és neurológiai kórképben is, mint az autizmus-spektrumzavar. Orv Hetil. 2021; 162(19): 731–740.

Summary. The human microbiome is the totality of microbe communities living in the human body and on the human body surface, most of which live in the gastrointestinal tract. These microbe communities contain many and varied bacteria, fungi, viruses, archaea and protozoa. This microbial community or microbiota in the host is largely reciprocal and takes care of nutrient metabolism in the gut, calibrates metabolism, teaches the immune system, maintains community integrity, and protects against pathogens. The fetus to be born is adequately supplied with nutrients from the maternal bloodstream, and thus microbial-induced bacterial components or metabolites can be efficiently transferred to the fetus in the maternal body. Maternal microbial communities, including prenatal intestinal, vaginal, oral, and dermal microbiomes, actually undergo pronounced changes during pregnancy that can affect health maintenance and contribute to the development of well-known diseases. The fetus is not sterile or immunologically naïve, but interacts with the maternal immune system through the effects of environmental stimuli through the mother. Many maternal factors, including hormones, cytokines, and the microbiome, can modify the intrauterine environment, thereby affecting the development of the fetal immune system. Infants of mothers under increased stress have higher rates of allergies and gastrointestinal disorders. The diet of the gravida also affects the fetal microbiome through the uterus. Our intestinal flora, or microbiome, is the totality and symbiosis of the microbes living in them, the delicate balance of which is established in infancy and decisively determines the functioning of the intestinal barrier and the intestinal associated immune system. The prebiotic required for the proliferation of probiotics can also affect the intestinal flora. The combination of pre- and probiotic is symbiotic. Breast milk has a protective effect against pathogens, in part by raising the number of Bifidobacteria in the intestinal flora of the newborn. Dysbiosis is a change in the commensal, healthy gut flora. Its role is hypothesized in functional gastrointestinal disorders, as well as in more and more psychiatric and neurological disorders such as the autism spectrum disorder. Orv Hetil. 2021; 162(19): 731–740.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsolt Tidrenczel
,
Erika P. Tardy
,
Edina Sarkadi
,
Judit Simon
,
Artúr Beke
, and
János Demeter

Absztrakt:

A Pallister–Killian-szindróma egy ritka, sporadikusan előforduló genetikai rendellenesség, amelynek hátterében a 12-es kromoszóma rövid karjának mozaiktetraszómiája áll. A kórkép jellemzői a szellemi fogyatékosság, craniofacialis dysmorphia, idegrendszeri tünetek, epilepszia és egyéb szervi rendellenességek. Praenatalis diagnózisa nehéz, az ultrahangvizsgálaton észlelt magzati eltérések alapján elvégzett invazív citogenetikai és molekuláris genetikai vizsgálatok igazolhatják a kórképet. Közleményünkben egy 36 éves primipara esetét mutatjuk be. A 19. terhességi héten, a II. trimeszteri rutin-ultrahangszűrés során a magzaton többszörös minor jelek ábrázolódtak (mérsékelt polyhydramnion, rövid csöves csontok, craniofacialis eltérések, borderline agyi oldalkamrák). Az elvégzett magzatvíz-mintavétel a sejtek közel 50%-ában szám feletti marker kromoszómát igazolt. A klasszikus G-sáv-technika alapján felmerült, hogy a marker a 12-es kromoszóma rövid karjának izokromoszómája. Az alkalmazott FISH-próbák (21-es, 18-as, 13-as, X-, Y-kromoszóma) az észlelt marker eredetét nem tudták meghatározni, ezért multicolour FISH-technikával vizsgáltuk a mintákat. Az elvégzett módszer segítségével igazoltuk a szám feletti kromoszómadarab 12-es kromoszóma rövid karjának mozaiktetraszómiáját (46,XY[13]/47,XY,+i(12)(p10)[12].ish i(12)(p10)(wcp12+). A praenatalisan felállított diagnózis tehát a magzat Pallister–Killian-szindrómája. A vetélésindukciót követően elvégzett vizsgálatok (fetopatológiai feldolgozás, köldökzsinórvér, magzati fibroblast) megerősítették a diagnózist. A nemzetközi adatok szerint a fenti ritka betegséggel eddig körülbelül 200 megszületett ember él, a praenatalisan igazolt és közölt esetek száma mintegy 100. Tudomásunk szerint a fenti magzat az első, praenatalisan diagnosztizált eset Magyarországon. Orv Hetil. 2018; 159(21): 847–852.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
János Gál
,
Krisztina Landauer
,
Elena Palade
,
Katalin Ivaskevics
,
Miklós Rusvai
, and
Zoltán Demeter

The authors describe a squamous cell carcinoma arising from the ear canal of a Long-eared Hedgehog ( Hemiechinus auritus ). No metastasis could be identified elsewhere in the animal. Due to the irritation caused by the tumorous proliferation the animal constantly scratched the affected area, which led to secondary bacterial infection of the middle ear accompanied by the stagnation of an increased volume of local secretions. Using routine haematoxylin and eosin and immunohistochemical staining techniques, the tumour was identified as a squamous cell carcinoma. This work constitutes the first description of such a tumour in a Long-eared Hedgehog.

Restricted access

Periodontal inflammation is associated with morphological changes in the blood vessels which may influence the regulation of gingival blood flow (GBF). Our aim was to adapt the heat provocation test to the human gingiva to assess vascular reactivity in periodontal inflammation. Method: GBF was recorded by Laser Doppler Flowmetry before and after heat provocation in healthy volunteers (n = 50). Heat was generated either by warm saline or a halogen lamp. The latter method was also utilized for a heat test in non-smoking and smoking patients with periodontal inflammation. The circulatory parameters were correlated to the inflammatory marker, i.e. gingival crevicular fluid (GCF) production measured by Periotron. Results: Local application of heat caused a rapid, significant and transient increase in GBF regardless of the method used. The increase in the speed and not in the concentration of moving blood cells was responsible for increased GBF. Higher GCF values were correlated with increased peak flow, flux pulse amplitude and faster restoration of GBF after the test in non-smokers, but not in smokers. Conclusions: The heat test could be a valuable tool to check the vascular reactivity of gingival vessels. Moderate periodontal inflammation may facilitate gingival vascular responsiveness which can be suppressed by smoking.

Restricted access

A decidualizáció klinikai vonatkozásai

Clinical aspects of decidualization

Orvosi Hetilap
Authors:
Vilmos Fülöp
,
Kornél Lakatos
,
János Demeter
,
György Végh
, and
Éva Pállinger

A sikeres fogantatás és terhesség elengedhetetlen összetevője a decidualizáció, amely az endometrium szerkezeti és funkcionális átalakulását jelenti. A folyamat magában foglalja a méhnyálkahártya szerkezeti változásait, a spirális arteriolák átalakulását, az endometriumban fellelhető, illetve később oda vándorló leukocyták számbeli és funkcionális adaptációját és a decidualis stromasejtek funkcionális és morfológiai változásait. A decidualizáció részeként az embrionális eredetű trophoblastsejtek szabályozott inváziót hajtanak végre az anyai eredetű szövetben, létrehozva a méhlepényt. A folyamat sikeréhez hozzájárul a trophoblastsejtek különleges antigenitása, illetve az immunológiai értelemben vett graft (magzat) és host (anya) között hormonok, citokinek és több receptor-ligand kapcsolat révén létrejövő kommunikáció. E folyamatok zavarai több, a fogamzást, beágyazódást és sikeres terhességet fenyegető kórkép alapját képezik, úgymint ismétlődő vetélés, praeeclampsia, méhen belüli sorvadás vagy koraszülés. Ebben a dolgozatunkban áttekintjük az élettani decidualizáció anatómiai, immunológiai és molekuláris alapjait, hogy aztán kitérjünk a szülészeti klinikumban előforduló gyakori kórképekre, melyek hátterében részben vagy egészen a decidualizáció valamely zavara állhat. Orv Hetil. 2022; 163(46): 1823–1833.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsolt Tidrenczel
,
Erika P. Tardy
,
Henriett Pikó
,
Edina Sarkadi
,
Ildikó Böjtös
,
János Demeter
,
P. János Kósa
, and
Artúr Beke

Absztrakt:

Az invazív mintavétel kapcsán elvégzett hagyományos magzati kromoszómavizsgálat a mai napig a praenatalis diagnosztika alapvető vizsgálómódszere. Felhasználásának a fénymikroszkópos vizsgálat felbontási képessége szab határt. A kariotipizálással nem felismerhető, szubmikroszkópos kromoszóma-rendellenességek, microdeletiók és microduplicatiók, kópiaszám-variációk (CNV-k) vizsgálatára a nagy felbontású molekuláris vizsgálóeljárások biztosítanak lehetőséget. A kromoszomális összehasonlító microarray-vizsgálat (array-komparatív genomhibridizálás – arrayCGH) alkalmas az anyai életkortól függetlenül előforduló kópiaszám-variációk prae- és postnatalis kimutatására. A módszer a fejlett országok orvosi gyakorlatában rutinszerűen alkalmazott eljárás a magzati diagnosztikában. Az elmúlt egy évtized külföldi eredményei alapján alkalmazása ultrahangeltérést nem mutató magzatok esetén körülbelül 1–2%, strukturális ultrahangeltérést mutató magzatoknál körülbelül 5–7% többlet genetikai információval szolgál a hagyományos kromoszómavizsgálattal szemben. Közleményünkben áttekintjük az arrayCGH módszerét, praenatalis alkalmazásának nemzetközi gyakorlatát, s javaslatokat és indikációs kört fogalmazunk meg a módszer praenatalis használatának magyarországi bevezetésére. Orv Hetil. 2019; 160(13): 484–493.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Bence András Lázár
,
Ildikó Katalin Pribék
,
Csenge Kovács
,
Ildikó Demeter
,
János Kálmán
,
János Szemelyácz
,
Gábor Kelemen
,
Zoltán Janka
,
Zsolt Demetrovics
, and
Bálint Andó

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Alkoholbetegek egészségügyi ellátása során az alkoholfogyasztás csökkentésével vagy annak elhagyásával alkohol okozta megvonási szindróma alakulhat ki. Jelenleg hazánkban nem áll rendelkezésre olyan standardizált mérőeszköz, amellyel az alkoholmegvonás tünetei mérhetők lennének. A nemzetközi szakirodalom, illetve irányelvek a megvonás tüneteinek monitorozására elsődlegesen a Clinical Institute Withdrawal Assessment of Alcohol, Revised mérőeszközt ajánlják, melynek hazai bevezetése hiánypótlónak tekinthető. A jelen vizsgálat célja a Clinical Institute Withdrawal Assessment of Alcohol, Revised hazai változata (Alkohol Megvonási Skála) pszichometriai mutatóinak feltárása, illetve a mérőeszköz alkalmazásának bemutatása. Módszer: A vizsgálat a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájára alkohol okozta megvonási szindróma iránydiagnózissal osztályra felvett páciensek (n = 30) körében történt, utánkövetéses elrendezésben. Kétnaponta, hat alkalommal került felvételre az Alkohol Megvonási Skála, illetve mellette a Klinikai Globális Összbenyomás – Súlyosság Skála. A felvételek során kapott átlagok összehasonlítása ismételt méréses varianciaanalízissel történt. Belső konzisztenciai mutatók (Cronbach-alfa, tétel-totál korreláció), konvergens és divergens validitási mutatók (Alkohol Megvonási Skála, illetve a Klinikai Globális Összbenyomás – Súlyosság Skála közötti Pearson korrelációs elemzés alapján) kerültek kiszámításra. Eredmények: Szignifikáns csökkenés volt megfigyelhető a 6 adatfelvételi időpontban az Alkohol Megvonási Skála (F = 202,46, p<0,001), illetve a Klinikai Globális Összbenyomás – Súlyosság Skála (F = 503,04, p<0,001) pontszámainak esetében. A Cronbach-alfa-értékek az első 3 mérési napon 0,7 felett voltak. Az egy időben felvett Alkohol Megvonási Skála és a Klinikai Globális Összbenyomás – Súlyosság Skála minden esetben 0,45 feletti korrelációt mutatott. Következtetés: Az Alkohol Megvonási Skála megbízható és érvényes mérőeszköz a megvonási tünetek részletes szimptomatológiai vizsgálatára. Így lehetővé teszi a hazai betegellátási gyakorlatban az alkoholmegvonás tüneteinek felismerését és súlyosságának meghatározását. Orv Hetil. 2019; 160(30): 1184–1192.

Open access

A ritka kromoszóma-rendellenességek és a fetoplacentaris mozaikosság jelentősége a praenatalis diagnosztikában a nem invazív szűrővizsgálatok tükrében

The significance of rare chromosomal abnormalities and fetoplacental mosaicism in prenatal diagnosis in the non-invasive prenatal testing era

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsolt Tidrenczel
,
Erika P. Tardy
,
Ildikó Böjtös
,
Edina Sarkadi
,
Judit Simon
,
Henriett Pikó
,
Gábor Vermes
,
János Demeter
, and
Artúr Beke

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A gyakori autoszomális trisomiák és a nemi kromoszómaeltérések a mikroszkóppal észlelhető kromoszóma-rendellenességek kb. 80–85%-át képviselik. A ritka kromoszóma-rendellenességek klinikai következménye jelentős, kimutatásukat a jelenlegi szűrővizsgálatok ugyan nem célozzák, de a teljes kromoszómaszerelvényt vizsgáló, nem invazív praenatalis tesztelés új lehetőséget nyitott a korai felismerésükre. Módszer: Retrospektív analízis (2014–2019) a mikroszkóppal kimutatható kromoszóma-rendellenességek eloszlására, a fetoplacentaris mozaikosság előfordulására, klinikai összefüggéseire a praenatalis vizsgálatok tükrében egy hazai tercier centrumban. Eredmények: 2504 invazív beavatkozást végeztünk és 200 kromoszómaeltérést mutattunk ki (8%), melyek közül újonnan kialakult, ritka rendellenesség 27 volt (13,5%). Ritka autoszomális trisomia 14, poliploidia 6, de novo szerkezeti kromoszómaeltérés 5, marker kromoszóma 2 esetben igazolódott. A fetoplacentaris mozaikosság aránya a gyakori/ritka kromoszómaeltérésekben 12,4%/77,8% volt (p = 0,001), 17/40 esetben lepényre korlátozódott. A gyakori trisomiákkal kóros tarkóredő-vastagság 58%-ban, major ultrahangeltérés 35%-ban társult, melyek jelentősen különböztek a ritka kromoszómaeltérésekben (11%, p = 0,006; 67%, p = 0,047). A ritka kromoszómaeltérések jellemző praenatalis major ultrahangeltérése a facialis dysmorphismus volt. A teljes kromoszómaszerelvényt vizsgáló praenatalis tesztelés a ritka kromoszómaeltérések 12 lepényi mozaikos esetében (44%) feltételezhetően álpozitív, 1 esetben (3,7%) álnegatív eredményt generált volna, miközben a ritka autoszomális trisomiák 2 esetében ultrahangeltérés nélkül is korán detektálta volna a ritka magzati kromoszómaeltérést (7,4%). Következtetés: A normális tarkóredő-vastagság esetén észlelt major ultrahangeltérések felhívhatják a figyelmet a döntően mozaikos ritka kromoszóma-rendellenességekre. A teljes kromoszómaszerelvényt vizsgáló, nem invazív szűrőteszt a korai diagnosztika alternatívája lehet, a mozaikosságból adódó álpozitív eredményekre azonban számítani kell. A fetoplacentaris mozaikosság ismerete fontos klinikai információt biztosít, mely befolyásolhatja a terhesség kimenetelét, a terhesség követésének módját. A pontos citogenetikai karakterizálás elengedhetetlen. Orv Hetil. 2021; 162(29): 1156–1165.

Summary. Introduction and objective: To determine the prevalence of microscopically visible de novo atypical chromosomal aberrations and fetoplacental mosaicism in a prenatal tertial referral center, and to investigate the maternal and fetal characteristics in connection with genomewide non-invasive prenatal screening. Method: Retrospective cohort study from 2014 to 2019 of pregnancies with invasive genetic analysis. Results: In the cohort of 2504 cases, the proportion of CVS was 53.3%. We diagnosed 200 chromosomal aberrations (8%), including 13.5% of de novo rare chromosomal aberrations (14 rare autosomal trisomies, 6 polyploidies, 5 structural aberrations and 2 small supernumerary marker chromosomes). The rate of fetoplacental mosaicism was 12.4%/77.8% in common/atypical chromosomal aberrations (p = 0.001) and confined to placenta in 17/40 cases. Associated ultrasound abnormalities were abnormal nuchal translucency and major malformations in 58% and 35% with common trisomies and 11% (p = 0.006) and 67% (p = 0.047) with true mosaic cases of rare abnormalities, respectively. Major ultrasound malformation was facial dysmorphism with rare aberrations. Potential application of genomewide non-invasive prenatal test in atypical chromosomal aberrations presumably would have been false-positive in 12 cases (44%), false-negative in 1 case (3.7%), and would have early detected 2 cases of rare autosomal trisomies (7.4%) without ultrasound anomalies. Conclusion: Structural ultrasound malformations with normal nuchal translucency thickness may be indicative of rare chromosomal aberrations. Application of genomewide non-invasive prenatal test is an alternative of early diagnostic methods with a potential of discordant results due to mosaicism. Knowledge about the presence of fetoplacental mosaicism influences risk estimation and genetic counseling, detailed cytogenetic characterization is of utmost importance. Orv Hetil. 2021; 162(29): 1156–1165.

Open access