Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for

  • Author or Editor: János Farkas x
Clear All Modify Search

A tanulmányban olyan új szemléletű, területfejlesztési koncepciót ismertetünk, amely együtt kezeli a technikai-társadalmi- és szervezeti technológiákat az intézményi válto­zásokkal. Az új szemlélet döntő fontosságot tulajdonít a termelőképesség növeke­désé­nek mind az ipar, mind a mezőgazdaság, információ, kultúra, oktatás, szolgál­tatások területén. Olyan regionális politikát dolgoz ki, amely már a lokális szinten elősegíti a kommunikáció és az érintkezési viszonyok növekedését, sűrűsödését (hálózatok), s ezzel ösztönzi a régiók, országok közötti együttműködést. Ez a politika értéknek tekinti a kulturális változatok ápolását a migrációs minták, etnikai és nyelvi közösségek auto­nomizálódása, az információ és erőforrások áramlása, a hírek elérhetősége, megszerez­hetősége formájában. Technikai értelemben az elektronikus technika elterjedésében látja a legfontosabb eszközét annak, hogy nemcsak a gazdaságban, de a kulturális értékekben is végbe mehessenek a megérlelődött változások. A „technikai kultúra” mellett elismeri a „technikai” kultúrák létezését is, amely az emberek képességeitől teszi függővé a technikai tudás szintjét és alkalmazásának hatékonyságát. (Nemcsak a technikai változás vált ki strukturális változást, de a társadalmi struktúra is befolyásolja a technikát.) Az újfajta területpolitika nemcsak a természeti és materiális erőforrásokkal számol, de erőfor­rásnak tekinti a felfedezéssel szembeni fogadókészséget, a technika átadására irányuló képességet stb. is. Fejlesztési terveiben megteremti a technika társadalmi befogadásának feltételeit.

Restricted access

A tanulmányban a szerző azt vizsgálja, miképpen lehet információkat szerezni arról, hogyan kapcsolódik össze a tér és a társadalmi szervezet. Szerinte a társadalomkutatókat csak akkor érdekli a tér, ha az társadalmi szervezetre vonatkozik. Úgy véli, hogy a tér érzékelésének és értelmezésének folyamatát a kommunikációs elmélet, a társadalmi alaktan és a társadalomökológia fogalmaival lehet elvégezni. A tanulmány a következő két kérdésre keresi a választ: a) milyen hatással van a társadalmi szervezet a térbeli alakzatokra? b) a térbeli alakzatok miként hatnak a társadalmi szervezetre? A cikk végső következtetése, hogy a tér kulturális termék és nem fizikai jelenség.

Restricted access

A tanulmány ismeretei a társadalom- és a humán tudományok rövid történetét az államszocializmus idején. Ezt követően értékeli a rendszerváltás hatását a társadalomtudományra. Statisztikai adatokkal illusztrálja a társadalomtudományok változó természetét az átmenet időszakában, majd elemzi a tudományterület intézményi _Ä

Restricted access

A cikk az információs társadalom etikai alapjaival foglalkozik. Megállapítja, hogy az informacionalizmus kialakulásának időszakában még mindig a kapitalizmus az uralkodó gazdasági forma. Ahogy Max Weber a kapitalizmus etikai alapjait a „kapitalizmus szellemében” találta meg, úgy manapság az „informacionalizmus szellemében” jelölhetjt

Restricted access

A társadalom strukturális elmélete

Egy megjelenés alatt álló könyv bevezetője

Authors: Tamás Dénes and János Farkas

Jelen dolgozat a szerzőpáros készülő kötetének rövid összefoglalója, amelynek fő célja a leírásra kerülő új átfogó elmélet alapvető fogalmi és gondolati pilléreinek bemutatása. Az elmélet alapját az élettelen és élő rendszerek strukturális specifikumainak megkülönböztetése képezi. Ehhez új fogalmi alapokat és modellezési eszközöket vezetünk be, amelyek segítségével egyszerűen leírhatók olyan univerzális rendszertörvények, melyekről eddig csak paradoxonok formájában beszélhettünk. Bemutatjuk a multistrukturális (élő) rendszerek működésének és építkezésének alapját képező Sd-effektust (Struktúra-differencia effektus), valamint az ezen fogalmi bázisra épülő strukturális energiát, amely a társadalom fogalmának definiálása után módot ad a társadalmi mozgások magyarázatára. Ugyanígy vezetjük be a lineáris idő általánosítását, a struktúraidőt és ezzel a társadalmi „saját idők”, ezáltal a „fejlődés”strukturális fogalmi alapjait, amelyek alkalmazásaként fogalmazzuk meg az általános és a XXI. századi életünket alapvetően meghatározó, társadalmi időparadoxont. A multistruktúra-elmélettel, az információ-ismeret-tudás hierarchikus fogalomtriád, illetve a kumulatív megismerés fogalmának pontos definiálása révén, meghatározhatók az információs vagy éppen a tudástársadalom differenciaspecifikumai (ezt a kötetben meg is tesszük). Mindezek bázisán körvonalazható az az emberközpontú, biztonságosan élhető tudástársadalom, amelyet a reneszánsz analógiájára információs reneszánsznak, röviden Infosance társadalomnak nevezünk.

Restricted access

The Senonian succession of the Szilvágy-33 well in the Northern Zala Basin was investigated in order to re-evaluate its chronostratigraphic subdivision and depositional history. The studied sequence begins with the Ajka Formation of reduced thickness and atypical facies. This is followed by the Jákó Formation with the interfingering layers of the Ugod Limestone, and then the approximately 300 m-thick section of the Ugod Limestone which is covered by the Polány Marl. According to the palynologic and nannoplankton investigations, the entire encountered sequence can be assigned to the Campanian. The layers assignable to the Ajka Formation contain the sporomorph assemblage known from the upper section of the Jákó Formation in the Bakony basins, clearly indicating a considerable temporal shift of the lithofacies during transgression. The late transgression demonstrated in the Szilvágy-33 well suggests an elevated paleotopography. In contrast to the former assumptions, the transgression may not have reached the Bakony region via the Zala Basin; rather, both sub-areas were invaded by the sea from the South Alpine pelagic basins.

Restricted access
Authors: Tamás T. Dénes and János Farkas

Jelen tanulmány egy kiadás előtt álló könyv összefoglalása. A szerzők ebben először bemutatják azt a strukturális matematikai alapokon nyugvó modellt, amely mind az élettelen, mind az élő természet alaptörvényeinek egységes leírására és értelmezésére alkalmas. Bizonyítják, hogy az élettelen világot leíró klasszikus matematikai és megismerő apparátus áthidalhatatlan korlátokba ütközik az élő természet és különösen a társadalom jelenségeinek, működésének leírásakor. Állításuk szerint a bonyolult multistrukturális rendszereket (ezek ekvivalensek az élő rendszerekkel) már nem a kvantitatív, metrikus, hanem csak a strukturális matematika új eszközeivel lehet pontosan leírni és megérteni. Elméleti módszerük segítségével (elnevezésük szerint: Struktúradifferencia-effektus ) eljutottak az általános struktúramegmaradás tételének megfogalmazásához, amelyből az élettelen természet anyag, energia, mozgás, tér, idő, egyensúly stb. fogalmait sikerült a társadalomra is alkalmazható struktúratérre általánosítaniuk. Ezzel megnyitják a lehetőséget egy egzakt módon bizonyított társadalomelmélet megalkotása előtt, amelyet a kötet második részében írnak le. De ez már egy másik tanulmány tárgya lesz.

Restricted access
Authors: Zoltán Farkas, Szabolcs Kondákor, János Nagyillés, Tibor Szepessy and Tamás Mészáros
Restricted access
Authors: Iván Karaffa, Zoltán Barra, Tamás Balog, Zita Farkas and János Bezsilla

Absztrakt:

Bevezetés: A laparoszkópos coecumkúp-reszekció indikációi között a szakirodalomban sokféle tumoros és nem tumoros betegség szerepel, de leggyakrabban appendicitis acuta, appendix mucokele és coecumpolypusok válogatott eseteiben végezzük. Célkitűzés: Összefoglaljuk a laparoszkópos coecumkúp-reszekciók indikációit. Ismertetjük a 2010. január 1-jétől 2016. december 31-ig osztályunkon végzett laparoszkópos coecumkúp-reszekciók eredményeit. Részletesen tárgyaljuk egy coecumpolypus miatt operált betegünk kórtörténetét. Betegek: 2010. január 1. és 2016. december 31. között osztályunkon 56 esetben végeztünk laparoszkópos coecumkúp-reszekciót. A betegek átlagéletkora 42 év volt (14–83 év), 28 férfi és 28 nő. 46 esetben heveny féregnyúlvány-gyulladás komplikált eseteiben, hat betegnél appendix mucokele, négy esetben endoszkóppal el nem távolítható, benignus coecumpolypus miatt történt laparoszkópos coecumkúp-reszekció. Eredmények: Az átlagos műtéti idő 65 perc volt. A műtéthez két 10 mm-es és egy 5 mm-es portot használtunk, a reszekcióhoz 45 vagy 60 mm-es laparoszkópos vágó-varró gépet alkalmaztunk, az esetek 57,1%-ában hasi drenálást végeztünk. Három esetben (5,4%) kényszerültünk konverzióra, egy esetben vérzés, két esetben technikai probléma miatt. Műtéti szövődményt négy esetben (7,1%) észleltünk: egy betegnél Clavien–Dindo-klasszifikáció szerinti I-es, három betegnél III-as fokút, ezen utóbbiak közül két esetben reoperáció történt. Reoperációt összesen három esetben (5,4%) végeztünk: egy hasfali phlegmone és egy pericoecalis tályog miatt, illetve egy ízben coecum melletti tályog gyanújával, amely utóbbi nem igazolódott. Mucokele és coecumpolypus miatt végzett műtéteinknél szövődményt nem észleltünk. Perioperatív mortalitás nem volt. Konklúzió: A laparoszkópos coecumkúp-reszekció endoszkópos vágó-varró gép alkalmazásával relatíve egyszerű, gyors és biztonságos műtét alacsony morbiditással és mortalitással, a minimálisan invazív műtétek ismert előnyeivel. Az eljárás alkalmas nemcsak az appendicitis acuta komplikált esetei, hanem az appendix mucokele és az endoszkóppal el nem távolítható, megfelelő lokalizációjú benignus coecumpolypusok válogatott eseteinek laparoszkópos ellátására. A coecumpolypusok preoperatív pontos lokalizálása kulcskérdés coecumkúp-reszekció alkalmazásakor.

Restricted access
Authors: László Endre, Sarolta Láng, Adrienn Vámos, János Bobvos, Anna Páldy, Ildikó Farkas, Zsuzsa Collinsné Horváth and Mihály János Varró

Bevezetés: A magyarországi asztma prevalencia a legutóbbi 15 évben egyenletesen nőtt, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet nyilvántartása szerint 2004-ben elérte az 1,8%-ot. A gyermekkori asztma hazai gyakoriságára vonatkozóan csak szórványos felmérésekből származó adatok vannak. Célok: Szerzők célul tűzték ki a területet ellátó gyermekorvosoktól nyert adatok segítségével a budapesti gyermekek asztma prevalenciájának a felmérését 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban. Megkísérelték az esetleges változás okát is felderíteni. Módszerek: Ennek érdekében kérdőíveket küldtek a 23 kerületi szakfelügyelő gyermekgyógyász főorvosnak, melyet ők a területet ellátó kollégáknak továbbítottak. Ebben csupán azt kérdezték, hány gyermek tartozik a körzetükbe és közülük hányról tudják biztosan, hogy asztmában szenved. Emellett Budapest 8 pontján folyamatosan mérték a levegő CO, NO 2 , SO 2 , O 3 és szálló por koncentrációját, valamint külön Pesten és Budán a pollenszámot. Eredmények : 1995-ben 11 kerületből 108 gyermekorvos válaszolt. Az általuk kezelt 104.060 gyermek közül 1962-ről tudták, hogy asztmában szenved, ami 1,88±0,87%-os prevalenciát jelent. 1999-ben 22 kerületből, 153 kollégától kaptak választ. A gondozásuk alatt álló 142.679 (0–18 év közötti) gyermek 2,26±0,94%-át asztmásként tartották nyilván (összesen 3228-at). 2003-ban már mind a 23 budapesti kerületből sikerült válaszhoz jutniuk. A 204 kolléga által ellátott 176.049 gyermek között minden eddiginél több (4712) az asztmában szenvedő, ami a prevalencia 2,68±1,31%-ra történő emelkedését jelenti. A növekedés üteme mind 1995 és 1999, mind 1999 és 2003 között szignifikáns (p < 0.0001). Ez a szignifikáns növekedés akkor is igazolható, ha csak azt a 11 kerületet hasonlítjuk össze a vizsgált években, amelyekből már 1995-ben is érkezett válasz. A mért légszennyező anyagok koncentrációja nem nőtt a vizsgált évek alatt és a leginkább allergizáló növények pollenszáma sem emelkedett. Következtetések: Jóval több mint 100 ezer gyermek vizsgálati adata alapján megállapítható, hogy 1995 és 2003 között az asztmás gyermekek aránya másfélszeresére nőtt Budapesten, miközben a légszennyezettség nem romlott és a pollenszám sem emelkedett.

Restricted access