Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: János Gordon Győri x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Mint számos kutatás kimutatta, a tanulással kapcsolatba hozható motivációk kulturális konstruktumok. A tanulmány az euro-amerikai és a kelet-ázsiai kultúra között jellegzetes különbségeket mutatja be ezen a téren. A kelet-ázsiai tanulók kevésbé konzisztens és kevésbé pozitív énképet hordoznak, mint nyugati társaik, ám – szemben azzal, ahogy a nyugati tanulási motivációelméletek alapján azt várni lehetne – a teljesítményüket ez nem befolyásolja negatív irányban, ami arra mutat, hogy tanulási motivációjuk viszonylag független ezektől a tényezőktől. A teljesítménymagyarázó attribúció terén a kelet-ázsiai diákok nagy hangsúlyt helyeznek az erőfeszítésre, kevésbé a képességek szerepére; a képességeket változó entitásnak tekintik, a teljesítményt pedig erősebben a szociális környezetükhöz kapcsolva ragadják meg, mint nyugati társaik, kevésbé individuálisan azoknál. A kelet-ázsiai tanulók esetében kevésbé egyértelműen választható el egymástól a külső és a belső motiváció; tanulási motivációs rendszerük leginkább a többszörös célelmélet fogalmi keretében magyarázható meg, vagyis csak a hagyományos nyugati külső/ belső motivációelmélet dichotómiájának meghaladásával. Az előzőekkel összhangban, társas tanulási helyzetekben például a kelet-ázsiai tanulók kevésbé követik a társas lazsálás elvét, mint nyugati társaik. A fenti példák is azt mutatják, hogy a kelet-ázsiai tanulók tanulási motivációs rendszere nem kielégítően magyarázható meg a nyugati pedagógiai pszichológiai magyarázóelvekkel, illetve hogy ez utóbbiakon a maguk etnocentrizmusa miatt gyökeresen változtatni kell, különben nem tudják kellő megbízhatósággal megmagyarázni a motiváció jelenségét a globalizálódó világban.

Restricted access

Globális tendenciák a tehetségnevelésben - Tehetséggondozó programok

Global Tendencies in Gifted Education: Gifted Development Programs

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Gordon Győri János

A tehetségnevelés mára univerzálisan elterjedt eszközei a tehetséggondozó programok, illetve a vegyes tehetséggondozó tevékenységek (Gagné, 2018). Míg az előbbiek hosszú távú, a tanulók fejlesztését akár több életkori és fejlettségi szakaszon keresztül komplexen támogató tehetségnevelési tevékenységek, amelyek jellegzetesen egy vagy néhány alapvető tehetségpedagógiai alapkoncepció köré szerveződnek, az utóbbiak rövid távú, egy-egy kisebb téma vagy tevékenységelem köré épülő fejlesztések, amelyeket a tanulók tipikusan mozaikosan válogatnak össze maguknak. Jelen tanulmány a tehetséggondozó programokra fókuszál. A szerző négy területen mutat be két-két tehetséggondozó programot, a vezetői tehetség fejlesztésére, a közoktatási és felsőoktatási tehetségnevelésre, az offline és online tehetséggondozásra, valamint a kisebbségi tanulók tehetséggondozására hozva példákat. Noha a cikk egyik példája azt mutatja meg, milyen változások történnek a tehetséggondozásban a globalizáció hatására, ahogyan azt manapság értjük, általában is az mondható, hogy a mai tehetséggondozás nemzetközi szinten az egyre globálisabbá válás irányába igyekszik haladni: arra törekszik, hogy egyetlen potenciális tehetségterület, egyetlen megfelelő tehetségazonosítási lehetőség, egyetlen oda való személy, egyetlen társadalmi csoport, egyetlen képzési lehetőség se maradjon ki a tehetséggondozás lehetőségeiből, elvetve a korábbi, nem kevéssé elitista irányvonalak számos jellemzőjét. Az új fejleményeket elemezve a tanulmány végén a szerző megfogalmazza azt a véleményét, miszerint a tehetséggondozás terén lezajló jelenlegi gyors fejlődés után a mesterséges intelligencia megjelenése hoz majd igazán kopernikuszi fordulatot a tehetséggondozásban.

According to Gagné (2018), talent development programs and mixed talent development activities (provisions) are universally used tools in talent education. While the former are long-term talent development activities that comprehensively support the development of learners through several age and developmental stages, typically organized around one or a few basic concepts in talent development, the latter are short-term developmental activities, based on a smaller theme or activity element, and they are mosaically selected by the students. The present study focuses on talent development programs. The author presents two-two talent development programs in each of four areas, giving examples of leadership talent development, public and higher education talent education, offline and online talent management, and talent management for minority students. Although one example of the article shows the changes that are taking place in talent management as a result of globalization, as we understand it today, it can be said in general that today’s talent management is moving towards becoming increasingly global at the international level: no suitable opportunity for talent identification, no person there, no social group, no training opportunity should be left out of the possibilities of talent management, rejecting many features of the previous, rather elitist lines. Analyzing the new developments, at the end of the study, the author formulates his opinion that after the current rapid development in the field of talent management, the emergence of artificial intelligence will bring a truly Copernican turn in talent management.

Open access

Abstract

Research on private supplementary tutoring, widely known as shadow education, has a long history but only gathered intensity during the present century. This research has shown much diversity in the scale and nature of shadow education, but further mapping and analysis is needed to reduce gaps in understanding and to keep up with changes. The collection of articles in this special issue of the journal presents insights from parts of Africa, Asia and Europe; and this introductory essay juxtaposes these insights with Hungarian research. The domain of shadow education has many tensions, with both positive and negative implications for individuals, families, the field of education, and societies as a whole. International research helps with understanding these tensions, and in due course with appropriate action to address them. In the process, much can be learned from counterparts in different systems, countries and cultures, not only about the nature and impact of shadow education but also about methodological approaches to research.

Open access

Árnyékoktatás: alapfogalmak, kutatás, lehetőségek

Shadow Education: Basic Concepts, Research, Opportunities

Educatio
Author: János Gordon Győri

Abstract:

In this article the author defines shadow education, as only the most important examination subjects’ out-of-school, for-fee education activities belong here. After this he introduces some of the theoretical debates and important research tendencies, topics, methods and results of the first two decades of the field. Then he offers a new approach to reach a better understanding of shadow education and other educational phenomena, and two practical methods to reduce the negative effects of shadow education: he argues for starting educational behavior reseach, also for training so-called educational space specialist, and to introduce a well-balanced educational voucher system.

Open access

Abstract

This paper summarizes the trends in research about student experiences in out-of-school time (OST) in countries of Europe. The analysis is based on a review of the content of research papers published between 1999 and 2019 in about 36 European countries. OST is recognized as an important aspect of students’ educational experiences that deserves increased research attention. A significant portion of students in all countries participate in OST activities either to improve their school performance or to engage in social activities. Under conditions where parents and students believe that the formal school system is weak, the OST educational experiences may be considered to be necessary to make a significant or necessary contribution to a student’s success compared with formal school itself. Because OST activities are undertaken in a free market their form and structure vary because of differences in the countries’ historical development, condition of public education, and the social, economic, cultural, and political factors that influence the educational systems. The analysis presents examples of how in some European countries conceptual models of OST have been expanded, adapted OST practices for regular school systems, and evaluated the outcomes. This review of the definitions of OST, of evaluations of its impact, and of the evidence for its effect on equality of educational opportunity throughout 36 European countries concludes that the studies provide contradictory messages. Greater consistency in conceptual development could be increased over time as researchers across countries review each other’s strategies and share methods and results.

Open access

Abstract

The relationship between shadow education and competition has been discussed and studied widely by educational experts and policy makers in Japan. One major topic has been the role that shadow education plays in social inequality by creating winners and losers. Another is related to competition and students' psychological health; and a third concerns the cause-and-effect relationships between cram/preparatory schools and competition. The present paper focuses on students' perspectives and describes an empirical study carried out with 211 Japanese senior high school students and 145 university students. The students answered open-ended questions about their cram/preparatory school attendance, and were asked to describe how they perceived the relationship between cram/preparatory schools and competition. The free descriptive answers were content-analysed and categorized. The majority of the respondents not only saw a relationship between the two but also listed a number of functions that increased students' competitive advantage. Educational experts' and sociologists' common criticism that shadow education has detrimental effect on fairness or equal chances in education was hardly at all expressed. Relatively few students expressed doubts or emphasized the negative or harmful side of cram/preparatory school attendance and competition. The results call the attention to the importance of studying different aspects of shadow education more in-depth from the direct “users'” i.e, the students' perspective as well.

Open access