Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: János Jany x
  • All content x
Clear All Modify Search

The Middle Persian Deeds of Ardakhšēr Son of Pābag (Kār-nāmag i Ardakhšēr i Pābagān) contains the story of Ardakhšēr, later the founder of the Sasanian dynasty. The author of this article analysed the judicial relevant data of the epic and compared them with the Zoroastrian customs and Sasanian jurisprudence. The contradictions found led him to doubt the legitimacy of the first Sasanian king.

Restricted access

A zoroasztriánus büntetőjogot bemutató három részes sorozat első tanulmánya az ideológiai háttér vizsgálatát végzi el. A zoroasztriánus felfogás szerint a büntetés célja elsősorban az elkövető lelki üdvének biztosítása volt, melyet a büntetés elszenvedése nélkül nem érhetett volna el. E gondolat rendkívüli közelségbe hozza e jogfelfogást az indiai jogelmélethez. A kizárólag az elkövető lelkét veszélyeztető cselekmények (wināh ī ruwānīg) mellett ismert a harmadik személynek okozott hátrányt is tartalmazó wināh i hamēmālān kategória, melynek szankciója a kompenzáció. A büntetés szempontjából az elkövető megbánásának kivételes jelentőséget tulajdonítottak, különös tekintettel túlvilági sorsára és lelki üdvére. A bűncselekményeket három különböző szempont szerint osztályozták; ezek egy része vallási, másik része politikai megfontolásokat tükröz. A bűnök rettenetes hatása egy apokaliptikus mű, az Ardā Wirāz Nāmag pokol-leírásában is visszatükröződik. A tanulmánysorozat második része a büntetőjog és a büntető eljárásjog részleteit mutatja be, az első részben már megismert bűncselekmény-tipológia alapulvételével. A harmadik, befejező rész a modern kor dilemmáit tekinti át, kitérve a mai zoroasztriánus közösség szokásainak jogszociológiai vizsgálatára.

Restricted access

Zoroasztriánus büntetőjog - II.

A közrendtől az inkvizícióig

Társadalomkutatás
Author: János Jany

A zoroasztriánus büntetőjogot bemutató cikksorozat első része a büntető hatalom gyakorlásának két elméletét, a szekuláris és a vallási alapú teóriát mutatta be. Az ott elmondottakat ismertnek véve jelen tanulmány a büntetőjogi valóság leírására vállalkozik. A zoroasztriánus büntetőjog az egyes bűncselekményeket súlyuk szerint különbözteti meg, különböző kategóriákat tételezve (framān, āgrift, ōyrišt, arduš, khwar,bāzāy, yāt, tanāpuhl). A legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit margarzānnak (halálra méltó) nevezik. A bűncselekményi kategóriák összefoglaló elnevezések, mivel több olyan bűncselekményt foglalnak magukban, melyek elkövetési magatartása eltérő. A büntetőeljárás akkuzatórius és inkvizitórius eljárást egyaránt ismer, melyek alkalmazása az adott bűncselekmény típusától függ. A legfontosabb döntéseket az uralkodó hozza meg, ennek során azonban minden esetben a jog valódi ismerőire, a papságra támaszkodik. Annak ellenére, hogy a börtönök ismertek, ezek nem a szabadságvesztés büntetés-végrehajtásának helyszíneként szolgálnak, hanem vizsgálati fogság céljára alkalmazzák őket. Érdekes színfoltja e jogrendnek, hogy ismert az óvadék intézménye. Az alkalmazott büntetések rendkívüli szigorról tesznek tanúságot, a legtöbbször kiszabott büntetés a halál, melynek végrehajtási módjai közül a keresztre feszítés, a lefejezés, a megkövezés és az elégetés fordul elő a legnagyobb számban.

Restricted access

Zoroasztriánus büntetőjog III

Az autonómia nehézségei a modern korban

Társadalomkutatás
Author: János Jany

A zoroasztriánus büntetőjogot bemutató cikksorozat utolsó része a vallási és jogi autonómia problémáival foglalkozik. Az iszlám hódítását követően a zoroasztriánizmus helyzete gyökeresen megváltozott. Mivel a tömeges áttérés következtében létszámában jelentősen megfogyatkozott kisebbséggé olvadt, a büntetőjog is veszített súlyából. A korábbi, részletesen kidolgozott büntetőjogi fogalmakat és dogmatikát egy egyszerűbb, de a hagyományokhoz hű szemlélet váltotta fel az évszázadok során. A vallási és jogi hagyományok a rivāyat nak nevezett műfaj segítségével maradtak fenn egészen a huszadik századig. Az állami büntetőjog eltűnése mellett feltűnő a papság jogi kompetenciájának beszűkülése, valamint a panchāyet- rendszer mint ítélkező fórum megszületése Indiában. Bár e testületek mind a mai napig működnek, büntetőjogi döntéseket már nem hoznak. A jelenkorban a büntetőjog kikerült a belső vitákból, helyét egyre inkább a megmaradás kérdései foglalták el.

Restricted access