Search Results
You are looking at 1 - 10 of 231 items for
- Author or Editor: János László x
- Refine by Access: All Content x
A narratív pszichológiát felületes ismeroi legalább kétféle gyanúba szokták keverni. Pszichológusok gyakran tulajdonítják neki a tények posztmodern relativitását, a valóság semmibevételét, a parttalan konstrukciót, a szövegcentrikusságot. Ezzel szemben - mindenekelott bölcsész körökben - felróják neki az értelmezés szabadságának korlátozását, a fogalmak kritikai dekonstrukciójának hiányát, a társadalmi folyamatokra való érzéketlenségét. A tanulmány azt mutatja be, hogy a megismerés posztmodern, narratív elméletei miként járultak hozzá egy, az elbeszélést középpontba állító pszichológiai irányzat kialakulásához, illetve ez a megközelítés miként vált a manifeszt szöveg latens, pszichológiai jelentéseit empirikus kutatás tárgyává tenni képes tudományos irányzattá.
Absztrakt
A tanulmány bemutatja a tudományos narratív pszichológia és a narratívumokkal foglalkozó más pszichológiai irányzatok – a kognitív történetkutatás, a személyiség-központú történetkutatás, a pszichometriai történetkutatás és a hermenautikai narratív pszichológia – közötti jellemző különbségeket. Rámutat arra, hogy a tudományos narratív pszichológia kizárólag én-elbeszélésekkel, illetve egy csoport múltjára, jelenére vagy jövőjére vonatkozó történetekkel foglalkozik. A történetek nyelvi-kompozíciós tulajdonságaihoz rendeli hozzá az én- vagy a csoportidentitás pszichológiai kategóriáit. Az előzetesen meghatározott és bemért nyelvi alakzatokat nyelvtechnológiai eszközökkel azonosítja és az eredményekkel statisztikai elemzést végez. A pszichológiai jelentés empirikus vizsgálata révén próbál hidat képezni a pszichológia tudományos és hermeneutikai irányzatai között.
Absztrakt
A tudományos narratív pszichológia módszere, amint az a jelen folyóiratszámban közölt tanulmányokból is kitűnik, a tartalomelemzés (László, Ehmann, Péley, Pólya, 2000; Ehmann, 2002; László, 2005; 2008a). Az elbeszélésekkel foglalkozó kutatások, amiket gyűjtőnéven narratív pszichológiának nevezünk, s amelynek irányzataitól saját felfogásunkat a „tudományos” jelzővel különböztetjük meg, többnyire ugyancsak a tartalomelemzés módszerét alkalmazzák. Ez a kettősség félreértéseket szülhet, ezért ebben a tanulmányban kísérletet teszünk arra, hogy a narratív pszichológiai tartalomelemzés sajátosságait a tartalomelemzés más formáihoz képest meghatározzuk. Más oldalról egy ilyen fogalmi és módszertani tisztázási kísérlet azért is időszerű, mert a tartalomelemzési módszerekkel foglalkozó kutatók nehezen értik meg, hogy miben rejlik az az elméleti és módszertani újítás, ami a narratív pszichológiai tartalomelemzést a tartalomelemzés más formáitól megkülönbözteti és egy új pszichológiai megközelítés alapvető eljárásává teszi. Tekintettel arra, hogy napjainkban a tartalomelemzés különböző formáit, így a narratív pszichológiai tartalomelemzést is számítógépes támogatással végzik, a tartalomelemzés formáinak különböző nyelvtechnológiai igényeire és lehetőségeire is kitérünk. Azt sem kerülhetjük meg, hogy a tartalomelemzés különböző formái mögött meghúzódó ismeretelméleti előfeltevésekkel foglalkozzunk.
Az alábbiakban kísérletet teszek arra, hogy röviden számot adjak a sztatikus mágneses terek eddig bizonyított élettani hatásairól, kiemelve a hazai tapasztalatokat. E tudományterület fejlődésének jelentős lökést adott a nukleáris magrezonancia módszer elterjedése az orvosi diagnosztikában. Idehaza eddig elsősorban a kísérleti farmakológia, illetve neurológia eszköztárába tartozó kísérletek közül vezetett több pozitív eredményre. Ezek alapján a következő két megalapozott kijelentést tehetjük: 1. Létrehozható olyan sztatikus mágneses tér, amelynek állatkísérletben bizonyított, statisztikusan szignifikáns fiziológiás hatása van. 2. Ez a hatás biológiai, a mágneses tér a szervezet endogén rendszereit mozgósítja egy-egy patologikus folyamat leküzdésére. Választ elsősorban arra keresünk, hogy vajon fel tudjuk-e ezt a hatást használni terápiás célokra.
The paper suggest an integration between naturalistic explanation of cultural phenomena (Dowkins 1976, 1998; Pléh 2003; Sperber 1985, 1990, 1996), which are based on causal laws in dissemination of information and social representations theory (Moscovici 1961, 1984, 2000), which is primarily interested in social dynamics of evolving and upholding representations in human groups. It argues that such an integration would lead to a better understanding of both the evolved human psychological architecture as well as cultural and social phenomena. The twin concepts of identity and narrative are suggested to bridge the gap between the two fields.
Cognitive revolution, beginning from the fifties, has made cognition the central topic in psychology. In the past decades, however, individualistic cognitive psychology has often been criticized. Several theoretical attempts were performed so as to replace or amend the study of information processing with the socially and culturally determined meaning construction. Narrative psychology, which is based on the fundamental role that the narrative function plays in constructing and communicating meaning, is one of these attempts. The branch of narrative psychology as we understand it considers narrative to be a natural form of organizing experiences, which shapes internal world of humans and, in the same time, links them to their society and culture. Narrative exists before the actual story, and stories generated either spontaneously or elicited in interviews carry the psychological meaning of people's internal world, as well as these stories reflect their relation to the world. Elementary linguistic forms are analyzed in terms of the holistic narrative structure, which is held to be the carrier of the psychologically relevant material. Thus, linguistic structure is not an implementation of mental functioning, in other words, mental functioning is not a causal factor in the emergent linguistic structure. It is rather an expression of complex psychological states and processes in terms of which people organize the meanings of their world and of their own selves.
The essay presents an outline of narrative psychology, which draws on the scientific traditions of psychological study, but adds to the existing theories by pursuing the empirical study of psychological meaning construction. It is assumed that Psychological phenomena are expressed in narratives at a high complexity level, which enables meaningful diagnosis and predictions. Thereby scientific narrative psychology opens a new perspective on complex phenomena such as cultural and evolutionary dimensions of personality and personal or social identity.
Simon László (szerk.): Talajszennyezodés, talajtisztítás (Környezetügyi Muszaki Gazdasági Tájékoztató 5. kötet) (Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 1999) Tamás János: Precíziós mezőgazdaság elmélete és gyakorlata (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
Tudományos emlékülés Filep György 80. születésnapja tiszteletére
Debrecen, 2013. február 13
A műtéti szakmákban folytatott kontrollcsoportos klinikai vizsgálatok metodikai problémái
Methodological problems of controlled clinical trials in surgical subspecialties
Absztrakt
A sebészeti szakma világszerte lépéshátrányban van a klasszikus gyógyszerfejlesztéshez képest az új eljárások bevezetésével kapcsolatos szakmai és etikai kérdésekre adott válaszadásban. Az invazív eljárások megítéléséért felelős szakemberek nagy kihívással küzdenek, amikor meg kell felelniük a bizonyítékon alapuló orvostudományi kutatás követelményeinek, valamint az erőforrás allokációért felelős szervezetek felvetéseire. Az álműtétes kar a kontrollcsoportos kísérletes sebészi orvostechnikai vizsgálatok egyik kevésbé ismert módszere. Korábban klinikai vizsgálatokban csak alkalmanként kapott szerepet; napjainkban azonban egyre többen vetik fel rendszeres alkalmazhatóságának kérdését is. Az álműtét alkalmazhatóságának végiggondolása segít kidolgozni egyéb, sebészeti orvostechnikai kutatási problémákat, döntéseket.
