Search Results

You are looking at 1 - 10 of 94 items for

  • Author or Editor: János Nagy x
Clear All Modify Search

Harriet S. Hill: The Bible at Cultural Crossroads From Translation to Communication

Manchester: St. Jerome Publishing, 2006, 280p. ISBN 1-900650-74-4 (pbk)

Author: János Nagy
Restricted access
Restricted access

Összefoglalás

Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Látóképi Kísérleti Telepén, középkötött mészlepedékes csernozjom talajon, két eltérő évjáratban – aszályos (2007) és kedvező vízellátottságú (2008) években – korai, optimális és késői vetésidőben beállított kísérletben vizsgáltuk a kukorica terméshozamát, fehérje- és keményítőtartalmát. A kísérleti terület talajának pH értéke 6,6, Arany-féle kötöttsége 37. A talaj nitrogén és kálium ellátottsága jó, P-ellátottsága közepes. Az alapadatokhoz feno-, illetve fitometriai megfigyelések, talajtani vizsgálatok kapcsolódnak. A termés, fehérje- és keményítőtartalom adatok a tenyészidőcsoportban köztermesztésben szereplő 24 hibrid eredményei. A kiértékelést az SPSS for Windows 13.0 statisztikai programcsomaggal végeztük. A vetésidőnek mindkét évben jelentős, eltérő mértékű hatása volt a termésre. A tényezők (vetésidő, hibrid) közül 2007. évben a vetés idejének hatása volt a legjelentősebb, míg 2008. évben a hibrid hatása felülmúlta a vetésidő hatását. A száraz, aszályos évjáratban (2007. év) a termés az optimális vetésidőben volt szignifikánsan a legnagyobb (6,111 t/ha). A kedvező vízellátottságú évjáratban (2008. év) a korai vetéssel értük el a nagyobb terméseredményt (8,910 t/ha), az eltérő vetésidőpontok terméseredményei között azonban nem volt szignifikáns különbség. A hosszabb tenyészidejű hibridek szemtermése – mindkét évben – szignifikánsan nagyobb (P < 0,05) volt, mint a rövidebb tenyészidejűeké. Aszályos évjáratban (2007. év) a legnagyobb szemtermése a középérésű (FAO 400) (6,596 t/ha), míg a kedvező vízellátottságú évjáratban (2008. év) a késői (FAO 500) érésű hibrideknek (9,864 t/ha) volt. A kedvező évjáratban (2008) a nagy termésekben alacsonyabb fehérjetartalmat mértünk, mint a vízhiányos kisebb termésekben, 2007 évben. A kukoricaszem fehérjetartalma 2007 évben a késői vetésidőben (11,9 g × 100 g–1 sza.) volt a legnagyobb. A vetésidő 2008-ban szignifikánsan nem befolyásolta a fehérjetartalmat. Az igen korai (FAO 200) csoportba tartozó hibridek fehérjetartalma minden vetésidőben és mind két évben (P < 0,001) szignifikánsan nagyobb volt, mint a korai (FAO 300), középérésű (FAO 400) és késői (FAO 500) hibrideké. A fehérjetartalomban a legnagyobb különbség az aszályos évjáratban (2007) a korai és a késői vetésidő között volt. A jó vízellátottságú évjáratban (2008) a vetésidők hatására egyik FAO csoport fehérjetartalma sem változott szignifikánsan. A terméshozam és a fehérjetartalom között negatív összefüggés igazolódott, a nagy terméshozamú évben (2008) a fehérjetartalom kisebb, mint a gyengébb termésű évben (2007). A vetésidő mindkét évben szignifikánsan befolyásolta a kukoricaszem keményítőtartalmát (P < 0,001). Mind az aszályos mind a kedvező évjáratban a hibridek keményítőtartalma között (2007-ben P < 0,001, 2008-ban P < 0,05) jelentős különbség mutatkozott. 2007 évben a vetésidő × hibrid kölcsönhatás szignifikáns és a keményítőtartalom is magasabb volt. A száraz (2007) évben nagyobb keményítőtartalmat mértünk, mint a jó vízellátottságú (2008) évben. Ugyanakkor mindkét évben a késői vetésidőben mértük a legnagyobb keményítőtartalmat (74,4 g × 100 g–1 sza., 72,1 g × 100 g–1 sza.). A késői tenyészidejű (FAO 500) hibridek keményítőtartalma szignifikánsan nagyobb volt (P < 0,05), mint a rövidebb tenyészidejűeké. A felhasználás szempontjából fontos beltartalmi értékek csak kiváló genetikai háttérrel és termesztéstechnológiával (vetésidő) valósulhatnak meg.

Restricted access
Authors: Attila Nagy and Zoltán Jánó

Absztrakt

A parastomalis sérvek gyakorisága 35–50%. A rekonstrukciójukra használt módszerek (helyben hagyott stoma körüli hasfal-rekonstrukció, stomaáthelyezés és sérvkapuzárás, különböző módszerrel beültetett különböző típusú hálók) sem hoztak kielégítő eredményeket.

Az endoscopos módszerek elkerülik a stoma körüli metszést, csökkentik a háló felülfertőződésének veszélyét. A sok próbálkozás ellenére a rekonstrukciók után az újabb recidívaarány még mindig 12–35% között maradt.

A nem kielégítő eredmények alapján egyre erőteljesebben vetődik fel a stomakészítéssel egy időben beültetett hálók használata. Szerzők saját speciális, kétrétegű, hengeres összekötőelemmel kiegészített preventív hálóbeültetéssel képzett 17 stoma 5 éves utánvizsgálata során egyetlen parastomalis sérvet sem észleltek, összes szövődményük egy könnyen korrigálható bőrszintű strictura volt. Tapasztalataik alapján megfontolandónak tartják a preventív hálóbeültetést a véglegesnek szánt stoma készítése során.

Restricted access

A tanulmány összehasonlító elemzést közöl a magyar és egyesült királyságbeli, vidéken működő kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) üzleti támogatási igényeiről. A hasonlóságok között említhető, hogy mindkét ország vizsgált vállalkozásai a preferált segítségfajták között említették a bankokat és a_

Restricted access

Összefoglalás

A növényállományok vízellátottságának megítélése nagymértékben függvénye a választott mérőszámnak, illetve az ahhoz tartozó referencia időszaknak. Különböző hosszúságú időszakok csapadékösszegei, illetve egy vízellátottsági index került összehasonlításra a Debrecen-Látóképen beállított többtényezős szántóföldi kukorica tartamkísérlet eltérő tápanyag-kezelési szinteken és öntözés mellett vagy a nélkül elért terméseredményeivel való korrelációja alapján. Meghatározásra került a trágyakezelések közül adott körülmények között legjobban hasznosuló tápanyagdózis nagysága, illetve a vízhasznosulás tápanyagszinttől való függésének mértéke. Figyelembe véve, hogy a gazdaságos termelés elsődleges eleme a produkciónak a termelési inputok egy marginális hatékonysági szintjéig történő növelése, valamint a termésbiztonság ezen belüli maximalizálása, konkrét ajánlások kerültek közlésre a leghatékonyabb tápanyagszint, illetve az ehhez tartozó öntözővízigény tekintetében.

Restricted access

Összefoglalás

A kukorica ma a világ egyik jelentősebb kultúrnövénye. Felhasználása is egyre szélesebb skálán történik (takarmány, élelmiszer, olaj, bioetanol, energia).

A világ kukorica termésátlag rangsorában Magyarország a 13. Európában Franciaország és Olaszország után a 3.

A kukorica hazánkban évtizedek óta a legnagyobb területen termesztett kultúra, vetésterülete stabil, az elmúlt évek átlagában 1,1–1,2 millió ha, azonban az országos termésátlag nagy mértékben ingadozik. 2007-ben az országos átlagtermés az utóbbi évek egyik leggyengébb 3,6 t/ha értéket érte el, az ár 55–58 ezer Ft/t volt. Ugyanakkor 2008-ban az országos termésátlag 7,6 t/ha volt, az ár azonban rendkívül alacsony 18–20 ezer Ft/ha között változott, ami sok esetben az önköltséget sem fedezte. Ekkora rekordmennyiséget (8,5 millió tonna) a hazai piac nem képes felvenni, az export lehetőségei viszont logisztikai okokból behatároltak. Közép és hosszútávon megfelelő, versenyképes agrárlogisztikai és feldolgozó ipari fejlesztés nélkül komoly gondok várhatók a kukorica piacán. Olyan rendszer megalkotása szükséges, amely egyaránt figyelembe veszi, és hatékony intézkedésekkel biztosítja a takarmányszükségletet, ipari igényeket, a fölös mennyiségek tárolását és felhasználását.

A gazdaságos kukoricatermesztésnek számos feltétele van, amelyek egy része független a gazdálkodótól, más része függ a termelő által használt termesztés technológiától.

Ezért az adott ökológiai viszonyokhoz legjobban igazodó, kedvező nedvességleadó-képességű hibridek termesztésével, a helyi környezeti adottságokhoz igazított öntözés alkalmazásával, megfelelő vetésváltással, harmonikus tápanyag-visszapótlással, a kukorica igényének megfelelő, víztakarékos talajműveléssel, az optimális növényszám biztosításával, és a jelenleginél hatékonyabb növényvédelemmel növelhetjük a kukorica termésbiztonságát. A jövedelmezőség csak az ökológiai, biológiai és agrotechnikai tényezők közötti pozitív interaktív hatások jobb kihasználásával érhető el.

Ezzel párhuzamosan a hazai alternatív felhasználás növekedésének is minden lehetőségét tanulmányozni kell (ipari alapanyagok, bioüzemanyag). Az eredményes gazdálkodásra nem alkalmas termőhelyeken más alternatív földhasznosítás szükséges. A takarmányozási, ipari és étkezési célú felhasználás növelése mellett szükséges a szárítási és szállítási költségek csökkentése, valamint az energiatakarékos talajművelési rendszerek használata.

Restricted access

A talaj N-szolgáltató képessége és az elérhető termés – többek között – függ a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségétől. Jelen tanulmányban vizsgáltuk, hogy a növényi kondíció és a termés hogyan változik a táblán belül egy heterogén növényállományban, és milyen összefüggésben van a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségével. Egy 10,4 hektáros mintaterületről növénymagasság térképet készítettünk, majd a különböző magasságú állományrészekben több ismétlésben mintavételi pontokat jelöltünk ki. Mintavételi pontonként termés- és talajmintákat vettünk. A mérési eredmények alapján megállapítottuk, hogy a termés, a levelek SPAD-értéke és a talajban lévő 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyisége a növénymagasság növekedésével nőtt, míg a termésben jelentkező heterogenitás csökkent. Megállapítottuk, hogy a növényállomány heterogenitásában szerepet játszhat a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségének területi variabilitása is. A termés becsülhető a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyisége és a termés közötti összefüggést kifejező regressziós egyenletek alapján, viszont a becslés pontossága a különböző kondíciójú állományrészekben eltérő.

Restricted access