Search Results
You are looking at 1 - 10 of 141 items for
- Author or Editor: János Tamás x
- Refine by Access: All Content x
A társadalom strukturális elmélete
Egy megjelenés alatt álló könyv bevezetője
Jelen dolgozat a szerzőpáros készülő kötetének rövid összefoglalója, amelynek fő célja a leírásra kerülő új átfogó elmélet alapvető fogalmi és gondolati pilléreinek bemutatása. Az elmélet alapját az élettelen és élő rendszerek strukturális specifikumainak megkülönböztetése képezi. Ehhez új fogalmi alapokat és modellezési eszközöket vezetünk be, amelyek segítségével egyszerűen leírhatók olyan univerzális rendszertörvények, melyekről eddig csak paradoxonok formájában beszélhettünk. Bemutatjuk a multistrukturális (élő) rendszerek működésének és építkezésének alapját képező Sd-effektust (Struktúra-differencia effektus), valamint az ezen fogalmi bázisra épülő strukturális energiát, amely a társadalom fogalmának definiálása után módot ad a társadalmi mozgások magyarázatára. Ugyanígy vezetjük be a lineáris idő általánosítását, a struktúraidőt és ezzel a társadalmi „saját idők”, ezáltal a „fejlődés”strukturális fogalmi alapjait, amelyek alkalmazásaként fogalmazzuk meg az általános és a XXI. századi életünket alapvetően meghatározó, társadalmi időparadoxont. A multistruktúra-elmélettel, az információ-ismeret-tudás hierarchikus fogalomtriád, illetve a kumulatív megismerés fogalmának pontos definiálása révén, meghatározhatók az információs vagy éppen a tudástársadalom differenciaspecifikumai (ezt a kötetben meg is tesszük). Mindezek bázisán körvonalazható az az emberközpontú, biztonságosan élhető tudástársadalom, amelyet a reneszánsz analógiájára információs reneszánsznak, röviden Infosance társadalomnak nevezünk.
A szerzők egy új EKG-jelet mutatnak be, ami porosz sisakra emlékeztető ST-szakasz-elevációt jelenít meg úgy, hogy a betegnek igazoltan nincs coronariabetegsége. A kórházi mortalitás igen nagy azoknál a betegeknél, akiknél ilyen EKG-jel észlelhető. Az esetismertetéssel a szerzők a gyors beavatkozás szükségességére hívják fel a figyelmet. Orv. Hetil., 2013, 154, 147–149.
Risks of agricultural water management and opportunities to reduce them in V4 countries
Mezőgazdasági vízgazdálkodás kockázatai és azok csökkentési lehetőségei a V4-ek országaiban
Summary. The food security with good and excellent nutrition quality and food safety with food quantity in the V4 countries is a strategic issue, where society is less tolerant of the risk that can be caused by a short-term disruption of supply chain. Climate change is leading to more extreme weather anomalies, with increasing frequency and intensive amplitudes of drought, floods and excess waters and serious agricultural damages. Agricultural water management problems overlap more national borders, so an agricultural geopolitical risk assessment is justified that would allow for a more coherent cross-border integrated territorial water management decision-making process. In this study, the authors review climatic, hydrological, and crop production risks based on the major river basins in the V4 countries.
Összefoglalás. A V4-ek országaiban a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer folyamatos biztosítása stratégiai kérdés, amelynek rövid idejű zavara is jelentős kockázatokat és társadalmi feszültségeket okozhat. A klímaváltozás egyre szélsőségesebb időjárási anomáliák előfordulásával jár, aminek következtében nő az aszály, árvíz és a belvizek mezőgazdasági kártétele. A mezőgazdasági termelés az egyik legnagyobb vízfelhasználó gazdasági tevékenység a világon, így annak térben és időben történő optimalizálása a klímaadaptáció kulcsterülete. A mezőgazdasági vízgazdálkodási problémák túlnyúlnak az országok határain, így indokolt egy olyan mezőgazdasági geopolitikai értékelése a kockázatoknak, amely lehetővé tenné egy egységesebb határokon átnyúló integrált területi vízgazdálkodási döntéshozatal megalapozottságát. A publikációban a szerzők áttekintik a V4 országainak főbb vízgyűjtői alapján a klimatikus, hidrológiai és termesztéstechnológiai kockázatokat.
Az öntözési lehetőség és a tényleges öntözés kulcsszerepet játszik a termés mennyiségének és minőségének stabilitásában. A fokozott vízigényű időszakban fellépő aszály rontja a terméshozamot, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A termésbiztonság érdekében feltételesen öntözhető északi területeken 4-5 évente (Lengyelország), a V4 országok dél-magyarországi területein 2-3 évente szükséges öntözni. Ennek hiányában akár 50-70%-os terméskieséssel is számolhatunk.
Mivel a V4-ek messze elmaradnak Nyugat-Európa és a mediterrán térség öntözési kapacitásától, így ha a jövőben az öntözési lehetőség nem bővül a V4 országokban, a társadalomnak egyre inkább az öntözés nélküli termesztés veszélyével kell szembenéznie. Ugyanakkor különösen a gyümölcs- és zöldségtermesztés megköveteli az öntözhetőséget. A legelőterületek és a tömegtakarmányok lehetséges csökkenő mennyisége és minősége súlyosan befolyásolni fogja az állati termékek árát, különösen a vízigényes marha- és sertéshús, valamint a tejtermékek esetében.
Az emelkedő fogyasztói árak azonban egyre kevésbé megfizethetőek a társadalom szegényebb része számára. A felszíni víztározásban és a vízgazdálkodásban nagy lehetőségek rejlenek, amelyeknek a rendelkezésre álló pénzügyi források szabnak határt. A felszíni víztestek minősége gyakran nem felel meg az öntözővíz minőségi követelményének, így egyre nagyobb a nyomás a felszín alatti vízbázisokra, ami veszélyezteti az ivóvíz minőségét. A közeljövőben ezért fokozni kell a kapacitásépítést és a rendelkezésre álló jó gyakorlatok megosztását a határokon átnyúló fenntartható területi vízgazdálkodás szereplői között.
Simon László (szerk.): Talajszennyezodés, talajtisztítás (Környezetügyi Muszaki Gazdasági Tájékoztató 5. kötet) (Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 1999) Tamás János: Precíziós mezőgazdaság elmélete és gyakorlata (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
How much is intellectual capital worth for the organization?
Separating the measurement and evaluation of intellectual capital elements with evaluator functions at EMS companies
The purpose of the paper is to contribute to the use of evaluator and utility functions in order to increase the reliability of scorecard based intellectual capital (IC) measurement methods and to express and aggregate the utility of IC components to an organization. The conducted field experiment integrates the results of interviews with 23 brand name customers by examining the customer satisfaction measuring practice of service provider companies. Our main finding is that adequately calibrated evaluator functions assign perceived customer satisfaction to its scorecard based measured values and reduce the distortions of scorecard based measurements. The originality of the research lies in expressing and aggregating the utilities of IC components to the organization by interpreting the evaluator function as a kind of utility function. This application allows the joint use of financial valuation and scorecard based measurement in the same performance management system.
Jelen tanulmány egy kiadás előtt álló könyv összefoglalása. A szerzők ebben először bemutatják azt a strukturális matematikai alapokon nyugvó modellt, amely mind az élettelen, mind az élő természet alaptörvényeinek egységes leírására és értelmezésére alkalmas. Bizonyítják, hogy az élettelen világot leíró klasszikus matematikai és megismerő apparátus áthidalhatatlan korlátokba ütközik az élő természet és különösen a társadalom jelenségeinek, működésének leírásakor. Állításuk szerint a bonyolult multistrukturális rendszereket (ezek ekvivalensek az élő rendszerekkel) már nem a kvantitatív, metrikus, hanem csak a strukturális matematika új eszközeivel lehet pontosan leírni és megérteni. Elméleti módszerük segítségével (elnevezésük szerint: Struktúradifferencia-effektus ) eljutottak az általános struktúramegmaradás tételének megfogalmazásához, amelyből az élettelen természet anyag, energia, mozgás, tér, idő, egyensúly stb. fogalmait sikerült a társadalomra is alkalmazható struktúratérre általánosítaniuk. Ezzel megnyitják a lehetőséget egy egzakt módon bizonyított társadalomelmélet megalkotása előtt, amelyet a kötet második részében írnak le. De ez már egy másik tanulmány tárgya lesz.
Partial and pervasive dolomitization of foreslope and toe-of-slope deposits of an early Carnian carbonate platform was investigated to understand the process and mechanism of dolomitization. Based on petrographic observations and C and O isotope data, the dolomitization took place in a near-surface to shallow burial setting; seawater of slightly elevated salinity was likely the dolomitizing fluid. The circulation system was maintained by reflux of evaporated sea water and geothermal heating of cold seawater derived from the surrounding deeper basin. The dolomitization was mostly controlled by the permeability of the platform-derived calcareous sediments.
