Search Results

You are looking at 1 - 10 of 40 items for

  • Author or Editor: János Tomcsányi x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A hidroxiklorokin egy immunmodulátor szer, amelyet elsősorban malária, lupus erythematosus és rheumatoid arthritis esetén alkalmaznak. A szerzők összefoglalják ennek a készítménynek a lehetséges proarrhythmiás hatását és ennek kapcsán a gyógyszer indukálta hosszú-QT-szindróma felismerésének legfontosabb jeleit. A jelen összefoglaló aktualitását a COVID–19-járványban a hidroxiklorokin (jelenleg evidencia nélküli) gyakoribb alkalmazása adja. Orv Hetil. 2020; 161(17): 689–691.

Open access
Authors: János Tomcsányi and Kristóf Tomcsányi

Absztrakt:

A szerzők egy gyógyszerindukált hosszú-QT-szindrómát ismertetnek. Az eset kapcsán felhívják a figyelmet a torsade de pointes polimorf kamrai tachycardia veszélyére, és kiemelik a ritmuszavarra jellemző EKG-eltéréseket. A QT-megnyúlás hosszan megmarad a provokáló moxifloxacin elhagyása után is. A feltételezett patomechanizmus egy poszttranszkripcionális remodelláció, a rejtett kóros repolarizációs rezervet tartósan manifesztálja. Orv Hetil. 2018; 159(39): 1607–1610.

Restricted access

Absztrakt:

Az aVR-jel főtörzs-, illetve súlyos háromér-betegségnek lehet az EKG-jele, de nem egyenlő a STEMI-vel, és nem szenzitív jele a coronariabetegségnek. Erre mutat példát a következő eset. Egy 89 éves nőbeteget mellkasi fájdalommal, pitvarfibrillációval és sok elvezetésre kiterjedő ST-depresszióval vettünk fel. Az aVR-elvezetésben azonban ST-eleváció volt. Az aVR-jelre való tekintettel urgens coronarographia történt, negatív eredménnyel. Később a sinusrhythmus helyreállt. A repolarizációs zavarok megszűntek a sinusrhythmus alatt. A monitorelvezetések váratlan hosszabb pauzákat mutattak, ami az EKG alapján változó SA-blokknak felelt meg. Mindezek alapján sinuscsomó-betegség állt a háttérben, amelyben a pitvarfibrilláció alatti repolarizációs zavar acut coronaria syndromát mimikázott. A beteg pacemakerbeültetés után orális antikoaguláns kezeléssel távozott otthonába. Orv Hetil. 2020; 161(11): 434–436.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A szívelégtelenség magas mortalitású, nagy betegpopulációt érintő, cardiovascularis betegség. A mortalitási adatok és azok változásai fontos információt jelentenek a kezelés hatékonyságának céljából. Célkitűzés: A szívelégtelenség miatti halálozás alakulásának és változásának tanulmányozása a 2010 előtti időszakhoz képest. Módszer: A 2017-ben szívelégtelenség miatt kezelt betegek számát, illetve mortalitási adatait elemeztem, a kórházi halálozást, valamint az 1–6–12 hónapos halálozást figyelembe véve. Az I50 és I42 BNO-kódokat vettem figyelembe, függetlenül attól, hogy az ápolást indokló fő- vagy mellékdiagnózisként szerepeltek. A mortalitásnál csak az összhalálozást értékeltem. Eredmények: A 2017. évben szívelégtelenség miatt szakorvosi ellátásban részesülők száma 1,1%-os prevalenciát adott. Ezen betegek kórházi halálozása 3,9% volt, míg az 1–6–12 hónapos halálozás 5,2–12–17%-nak adódott. Következtetések: A szívelégtelenség prevalenciája kisebb, mint a 2009-ben megadott 1,6%. Ez annak köszönhető, hogy most csak egy évet néztem, míg 2009-ben figyelembe vettük az előző 5 évben diagnosztizált szívbetegeket is, akik adott évben nem voltak szakorvosi ellátáson. A mortalitási adatok is jelentős javulást mutatnak 2009-hez képest, de még mindig a nyugat-európai értékek felett vannak. A javulás nagy valószínűséggel a túlélést nyújtó gyógyszerek jobb feltitrálásával, illetve a jobb adherenciával magyarázható. Orv Hetil. 2020; 161(24): 1012–1014.

Restricted access

EKG-gyöngyszem: EKG a beteg hátán a COVID–19-pandémiában

(A COVID–19-pandémia orvosszakmai kérdései)

Author: János Tomcsányi

Absztrakt:

Az elhúzódó, hason történő lélegeztetés csökkenti a mortalitást akut légúti distressz szindróma (ARDS) során és ennek kapcsán valószínűleg COVID–19 esetén is. Habár a COVID–19 a leginkább légúti megbetegedéssel jár, számos esetben jelentkezik cardialis diszfunkció. Ezért az EKG, illetve az EKG-monitorozás fontos szerepet játszik a hason történő lélegeztetés esetén is. Ugyanakkor e testhelyzetváltozásnak az EKG-ra gyakorolt hatása nem ismert. Egy egészséges, 30 éves férfi betegen a beteg hátára helyezett elektródák EKG-képe egy lezajlott infarktus QRS-változásait utánozza a V1–3 elvezetésekben. Ennek ismerete azért fontos, mert segítségünkre van a valóban kóros EKG-jelek elkülönítésében. Orv Hetil. 2020; 161(26): 1103–1104.

Restricted access

Absztrakt:

Egy „terápiarefrakter” szívelégtelen beteg EKG-ja kerül bemutatásra, ahol az EKG-n a szívelégtelenség kiváltó tényezőjének nagyon specifikus EKG-jelei láthatók. Orv Hetil. 2018; 159(8): 327–329.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A statinterápia bizonyítottan az egyik alapköve a cardiovascularis betegségek megelőzésének és kezelésének, ugyanakkor szedésük nagyon gyakran szuboptimális. Primer prevencióban ismerten magas a statint abbahagyók aránya, infarktus után ez az arány nem ismert. Célkitűzés: Az akut myocardialis infarctus után történő hazai statinszedési gyakorlat megismerése. Módszer: Az infarktus utáni halálozásra, a statin- és ezetimibadherenciára vonatkozóan az Országos Egészségpénztár 2013–2015-ös adatai alapján végeztünk retrospektív adatgyűjtést. Legalább hat hónapos terápiát alapul véve adherensnek tekintettük azokat, akiknél a gyógyszerkiváltás legalább 80%-os volt. Eredmények: Az infarktus utáni halálozás a 2013-as évet figyelembe véve az infarktus után hat hónappal 12,7% volt, egy évvel az infarktus után 16,2%, és két évvel az infarktus után 21,8%-nak adódott. Szekunder prevencióban a statinadherencia átlagosan elérte a 70%-ot. A nagy dózisú statinterápia mellett az adherencia jobb volt, mint a közepes dózisok mellett, illetve az ezetimib kombinációval (66%, illetve 38% a nagy, illetve közepes dózisok mellett). Ugyanakkor csak a betegek töredéke (3,6%) volt statin-ezetimib kombináción. Következtetések: Az első két évben a myocardialis infarctus utáni halálozás napjainkban is igen magas. A statinadherencia sokkal jobb eredményt mutatott az infarktus után, mint a primer prevencióban. Ugyanakkor a kombinációs terápia aránya még nagyon alacsony, amiből arra lehet következtetni, hogy sok betegnél nincsenek az LDL-koleszterin-értékek a céltartományon belül. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 443–446.

Restricted access

Absztrakt:

Az interatrialis vezetési zavar a jobb és a bal pitvar közötti vezetés késlekedését, blokkját jelenti a Bachmann-kötegen sinusrhythmusban. Ez az összefoglaló közlemény az interatrialis vezetési zavar felismerésének történetét, formáit és klinikai jelentőségét mutatja be. A különböző EKG-megjelenések bemutatásának célja, hogy segítsen a klinikusoknak ezen entitás gyakorlati felismerésében – amelyet napjainkban Bayés-szindrómának neveztek el –, elősegítve ezzel a pitvarfibrilláció rekurrenciájának, illetve megjelenésének mielőbbi észrevételét és kezelésének megkezdését. Orv Hetil. 2018; 159(3): 91–95.

Restricted access

Absztrakt

A Brugada-fenokópia egy megkülönböztető új fogalma a Brugada-EKG-t utánzó kórképeknek. A Brugada-fenokópia jellemzője, hogy ha a kiváltó okot megszüntetjük, megszűnik az EKG-eltérés is. A közleményben a szerző az ismert okokat rendszerezi. A legfontosabb etiológiai kategóriák a következők: metabolikus eltérések (leginkább hyperkalaemia), myocardialis infarctus, tüdőembólia (masszív), a jobb kamra mechanikus kompressziója, egyebek. Ennek az elkülönítésnek a jelentőségét az adja, hogy míg a Brugada-szindróma hirtelen szívhalált megelőző kezelését az implantábilis defibrillátor jelenti, addig a Brugada-fenokópia esetén a minél korábban megkezdett etiológiaspecifikus kezeléssel lehet a túlélést javítani. Orv. Hetil., 2016, 157(13), 495–499.

Restricted access