Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Józsa Emese x
Clear All Modify Search

A tanulmány célja a szubjektív élményekben megmutatkozó interakciós szinkronitás új papírceruza teszttel való vizsgálati módszerének, a Diádikus Interakciós Harmónia (DIH) kérdőívnek a bemutatása. A DIH tételei azt mérik fel, hogy a diádikus interakció résztvevői szubjektíve hogyan ítélik meg együttlétüket.A DIH standardizálására a Közös Rorschach Vizsgálati Helyzetet alkalmaztuk: az ennek kapcsán felvett adatokon elvégzett faktoranalízis alapján alakult ki a kérdőív négy alskálája: 1. Intimitás, 2. Összhang, 3. Játékosság (pozitív skálák), valamint egy negatív, a 4. Feszültség. Ezen alskálák jó belső konzisztenciát mutattak, és csak részben függetlenek egymástól.A DIH-et ezután hétköznapi, természetes interakciókban alkalmazva jellegzetes eltérések mutatkoztak a kapcsolat jellege szempontjából: a szeretkezés magas, a munka alacsony intimitásértékkel járt. A tánc és a kikapcsolódás a kettő közötti értéket vett fel. A „biztonságosan“ kötődő személyek magasabb átlagértékeket adtak a DIH pozitív skáláin, és alacsonyabb feszültségszintről számoltak be, mint a bizonytalanul kötődők. A DIH érzékenynek mutatkozott arra is, hogy a dúlával, illetve a dúla nélkül zajló szülések élménymegélésnek eltéréseit is kimutassa.Az elvégzett vizsgálatok alapján elmondhatjuk, hogy a DIH ígéretes eszköznek mutatkozik a diádikus kapcsolatok élménymegélésének mérésére.

Restricted access
Authors: Józsa Emese, Költő András, Bányai Éva and Varga Katalin

Ebben a tanulmányban a Tudat Fenomenológiája Kérdőív (Pekala, 1982, 1991) magyar adaptációját és a kérdőív alkalmazásával kapott eredményeket foglaljuk össze. Az ötvenhárom tételből álló mérőeszköz a tudat módosulásának mértékét és a szubjektív élmények mintázatát tizenkét fő- és tizennégy aldimenzió mentén méri, és a hipnózis interakciós megközelítésével összhangban nemcsak az alany, de a hipnotizőr esetében is használható. A kérdőív nem csupán hipnózisban, hanem bármilyen más helyzetben is alkalmazható, ahol a tudatállapot módosulására számítunk, így lehetővé teszi a különféle módszerekkel létrehozott vagy spontán kialakuló módosult tudatállapotok szubjektív élményeinek összehasonlítását is. A Tudat Fenomenológiája Kérdőív megbízhatósága megfelelő, konstruktum- és diszkriminatív validitását számos nemzetközi és magyar vizsgálat alátámasztja. A kérdőív tehát a módosult tudatállapotok során megjelenő szubjektív élmények számszerűsítésére általánosan – és hipnózisban különösen – jól hasznosítható mérőeszköz. Felhasználási lehetőségeit irodalmi összefoglalóval és kutatócsoportunk korábbi eredményeiből származó példákkal szemléltetjük.

Open access
Open access

A kliens és a terapeuta közötti hipnoterápiás kapcsolat sok szempontból hasonlít a gyermek–szülő viszonyra. A hipnózis szociál-pszichobiológiai megközelítésében a felnőttkori hipnotikus fogékonyság mértékét az idegrendszer fejlődése és a szocializációs folyamatok is befolyásolják. Ennek ellenére eddig nagyon kevés kutatás foglalkozott a felnőttkori hipnotikus fogékonyság fejlődési előzményeivel. Szintén kevés vizsgálatot végeztek a szocializációs hatások feltárására; a gyermekkori emlékeket ezekben is inkább kvalitatív módszerekkel tanulmányozták. Ebben a cikkben összefoglaljuk e kutatások főbb eredményeit, majd bemutatjuk kutatócsoportunk 2008 óta végzett vizsgálatait, amelyekben a szülői nevelési stílusra vonatkozó emlékek és a felnőttkori hipnotikus válasz összefüggéseit kerestük. Standardizált, kvantitatív mérőeszközöket alkalmazó keresztmetszeti vizsgálataink tanulsága, hogy a hideg-büntető szülői nevelési stílus előrejelzi a laboratóriumi hipnózisban átélt negatív érzelmeket és a hipnotizőr rosszallásától való félelmet. Ezt a kapcsolatot részben az alexitímiás érzelemfeldolgozás mediálja. Ezek az eredmények segítséget adhatnak a hipnoterápia megtervezéséhez és a teherbíró pszichoterápiás szövetség kialakításához.

Open access

Introduction: Coping mechanism and adaptation skills play an important role in successfully adjusting to breast cancer. The concept of psychological immunity integrates different coping skills that are capacities leading to successful adaptation. Hypnosis as a psychological intervention is effective in increasing coping potentials; nevertheless, there is little empirical evidence on the effectiveness of hypnosis in terms of increasing psychological immunity. Purpose: Our aim was to examine the characteristics and changes of psychological immune competence of breast cancer patients receiving different psychological interventions. Methods: Altogether 61 patients were assigned to receive hypnosis, music, and special attention as adjunctive treatments to standard chemotherapy. Psychological immunity was measured four times with Psychological Immune Competence Inventory (PICI). Results: Differences were detected during treatment on Social Monitoring Capacity (F(2,58) = 5.973, p = .006, ω 2 = .12); Problem-Solving Capacity (F(2,58) = 4.208, p=.023, ω 2 = .10); Impulse Control (F(2,58) = 6.051, p = .005, ω 2 = .11); Emotional Control (F(2,58) = 3.612, p = .037, ω 2 = .07) and after the chemotherapy on Sense of Control (F(2,58) = 6.548, p = .004, ω 2 = .11); Sense of Coherence (F(2,58) = 4.898, p = .013; ω 2 = .10); Problem-Solving Capacity (F(2,58) = 3.949, p = .028, ω 2 = .08). Hypnosis-group patients showed higher immune capacity compared to patients in the other two groups. Changes over time were measured and revealed increased psychological immunity based on cumulative PICI (F(3,174) = 6.403, p < .001, η 2 p = .10) and on certain PICI scales in all three groups. Only the scale of Synchronicity showed interactional effects (F(2,58) = 2.508, p = .024, η 2 p = .08). Conclusions: Psychological immune capacity of breast cancer patients seems to increase throughout chemotherapy and follow-up period, independently from the received interventions. Nonetheless hypnosis may have a further facilitating role in the maintenance and development of psychological immunity during cancer treatments.

Open access
Authors: Bányai Éva, Józsa Emese and Költő András András

Háttér és célkitűzések: Az alany hipnotizőrrel kapcsolatos áttételi érzelmi bevonódását az Archaikus Bevonódási Skálával – ABS(A) lehet vizsgálni. A hipnózis interaktív megközelítése azonban szükségessé teszi, hogy a hipnotizőr archaikus bevonódását is mérni lehessen. A jelen kutatásban az erre a célra általunk kialakított huszonkét tételes hipnotizőri Archaikus Bevonódási Skála – ABS(H) – megbízhatóságát, faktorszerkezetét és a bevonódás intenzitását vizsgáltuk.

Módszer: 22 hipnotizőr összesen 387 alannyal elvégzett kísérleti hipnózisa után az alanyok és hipnotizőreik egyaránt kitöltötték az ABS-t. Az alanyokra és hipnotizőrökre vonatkozó adatok leíró statisztikai elemzése mellett feltáró faktoranalízissel vizsgáltuk az ABS(H) kérdőív szerkezetét. Összevetettük a hipnotizőrök és alanyaik archaikus bevonódásának mértékét, illetve az egyes hipnotizőrök közötti különbségeket.

Eredmények: Az ABS(H) három faktorba szerveződik: Kötődés és pozitív kapcsolat, Gondoskodás és törődésigény, Kontrolligény és félelem a negatív megítéléstől. Az ABS(H) ugyanolyan jó megbízhatóságú, mint az ABS(A). Az alanyok és hipnotizőrök archaikus bevonódása között nem vagy csak alacsony hatásméretű különbséget találtunk. Az egyes hipnotizőrök archaikus bevonódása viszont szignifikáns különbségeket mutatott. Következtetések: Az ABS(H) alkalmas arra, hogy laboratóriumi helyzetben megbízhatóan mérje a hipnotizőrök alannyal kapcsolatos viszontáttételi érzelmeit. Eredményeink arra utalnak, hogy az alanyok hasonló erősségű archaikus bevonódást élnek át különböző hipnotizőrökkel, az egyes hipnotizőrök érzelmi viszonyulása azonban jelentősen eltérhet más-más alannyal végzett laboratóriumi hipnózisok során. Ez a megfigyelés fontos adalékokat szolgáltat a hipnoterápiás kapcsolat jobb megértéséhez is.

Open access
Authors: Kasos Enikő, Kasos Krisztián, Józsa Emese, Költő András, Bányai Éva and Varga Katalin

Az aktív-éber hipnózis fontos mérföldkő a hipnózis jelenségének megismerésében: megdöntötte a sokáig uralkodó elméletet, mely szerint a hipnózis az alváshoz hasonló állapot. Mégis viszonylag kevés kutatás foglalkozik a hipnózis aktív formáival, különösen az aktív-éber hipnózis kísérleti vizsgálatával. Tanulmányunk két olyan kutatást foglal össze, amelyben az aktív-éber hipnózis endokrinológiai, elektrodermális és fenomenológiai vonatkozását vizsgáltuk, mindezt az interakciós keret hangsúlyozásával. Az első vizsgálatban – elektrodermális aktivitásváltozások elemzése révén – kimutattuk, hogy míg aktív-éber hipnózisban részt vevő, alacsony hipnábilitású alanyoknál az indukció végén is megmarad a mindennapi éber tudatállapotra jellemző bal féltekei dominancia, addig magas hipnábilitású alanyoknál jobb féltekei túlsúly alakult ki. Ez a mintázat a tudatállapot megfelelő irányú szubjektív módosulásaival is összefügg. A második vizsgálat eredménye, hogy aktív-éber hipnózis mind az alanyok, mind a hipnotizőrök kortizol- és oxitocinszintjét befolyásolhatja, és az endokrin változások erőssége összefügg az alany hipnábilitásával, valamint a módosult tudatállapot fenomenológiájával. Ezek az eredmények beilleszthetők a hipnózis interakciós szemléleti keretébe, és alátámasztják az aktív-éber hipnózis jótékony terápiás hatásait.

Open access