Search Results

You are looking at 1 - 10 of 32 items for

  • Author or Editor: József Ádám x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az utóbbi években több vizsgálat eredménye is valószínűsítette azt a hipotézist, hogy az emberi környezethez való alkalmazkodás (domesztikáció) során a kutya speciális viselkedésevolúción ment keresztül. Többen felvetették, hogy mivel az ember és a kutya evolúciós léptékben is számottevő ideje közös adaptációs feltételekkel szembesül, ez olyan konvergens evolúciós folyamatokhoz vezethetett, melyek a két fajban hasonló jellemvonások - viselkedési analógiák - kialakulását eredményezték. Véleményünk szerint e hipotézis új lehetőséget jelent az emberi viselkedési mechanizmusok megértését célzó összehasonlító vizsgálatok számára.  A kutya és ember között feltételezett viselkedésevolúciós konvergenciák feltárására kutatócsoportunk olyan, egyetlen kutya (Filip) bevonásával végzett vizsgálatsorozatot indított, mely mélyebb betekintést enged a kutyaelme működésének sajátosságaiba. E kutatás alapvetően arra kérdésre irányul, hogy az emberrel való társas érintkezés követelménye hogyan befolyásolta azokat a kognitív struktúrákat, melyek a kommunikáció, a szociális tanulás és az elmeolvasás képességeiben nyilvánulnak meg. Kísérletes vizsgálataink paradigmatikus eleme, hogy Filip viselkedését természetes környezetében (otthon), a családtagokkal való interakció hétköznapi helyzeteiben figyeljük meg. Bár e longitudinális vizsgálat egyes eredményei korábban már publikálásra kerültek (Miklósi, Topál, 2001), az alábbiakban Filip elmeolvasási képességeit illetően közlünk részleteket. Kísérletünkben - mely egy korábbi emberszabású vizsgálat (Gomez, Teixidor, 1992) megismétlése volt - azt vizsgáltuk, hogy képes-e a kutya felismerni és saját viselkedésének kialakításakor számításba venni má­sok ismereti állapotát. Eredményeink szerint Filip képes volt kommunikációs viselkedését egy problémamegoldási helyzetben oly módon alakítani, hogy az meglepően jól illeszkedett a feladat megoldásában neki segítséget nyújtó ember szituációval kapcsolatos ismereteihez. Hangsúlyozzuk azonban, hogy e kifinomultan szabályozott viselkedés pontos mechanizmusa távolról sem tisztázott, s ami a kutya tényleges elmeolvasási képességeit illeti, különböző alternatív magyarázatok jöhetnek szóba.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Korai cochlearis implantáció révén a praelingualis (beszéd kialakulása előtti) siketek a halló társadalom teljes értékű tagjaivá válhatnak. A korai diagnosztika széles körben elérhető és megteremti a korai cochlearis implantáció lehetőségét, mégis gyakran a fiatal életkorra hivatkozva későbbre kerül a műtét időpontja. Célkitűzés: Célunk volt, hogy meghatározzuk a gyermek- és a felnőtthalántékcsont cochlearis implantáció szempontjából releváns anatómiai paramétereit és különbségeit, valamint ezek hatását a műtéti technikára és a műtét időpontjára. Módszer: Irodalmi kutatómunkával és saját beteganyagunkon felmértük a cochlearis implantátum belső elektronikai egységének és aktív elektródájának beültetése során leginkább releváns méreteket: a halántékcsont nagy felbontású komputertomográfiás képein megmértük a halántékcsont squamájának vastagságát, és meghatároztuk a mastoid üregrendszer dimenzióit és a recessus facialis méreteit. Eredmények: Felmérésünk alapján gyermekeknél szignifikánsan vékonyabbnak bizonyult a koponyacsont és a lágy rész, fejletlen a mastoid üregrendszer, ugyanakkor nincs szignifikáns különbség a recessus facialis méretében. Következtetés: Csecsemő- és gyermekkori műtétek alkalmával érdemes modern, vékony implantátumot választani, amelyet nem kell csontágyba süllyeszteni. A kerek ablak kiválóan vizualizálható a csecsemők fejletlen mastoid üregrendszerének feltárása által, ami kevesebb csontmunkát igényel, így gyorsabb és kíméletesebb lehet a műtét. Az alacsony életkor sajátosságai óvatosságra intik a fülsebészt, de nem kell a fontos képletek sérülésének nagyobb kockázatától tartania. Orv Hetil. 2019; 160(24): 936–943.

Open access

Dolgozatunkban a gazdasági szféra oktatással szembeni elvárásait és véleményét kívánjuk bemutatni egy Észak-Alföld régióban végzett kérdőíves felmérés eredményeinekismertetésén keresztül. Az elsőrészben a minta, a mintavétel és a megkérdezett vállalatok néhány fontosabb jellemzőjét írjuk le. Ezután megkíséreljük bemutatni, mely területen tapasztalhatóstrukturális eltérés az oktatási kibocsátás és a gazdasági kereslet között, majd kitérünk a vállalatok felsőoktatási intézményekkel való elégedettségére, elsősorban a régiós intézményekre koncentrálva. Ennek során megállapítjuk: néhány képzés kivételével a vállalatok közömbösek az iránt, hogy a munkavállalóa régióban szerezte-e a diplomáját, és csak nagyon kevés esetben mondható, hogy kifejezetten preferálják a nem régiós intézmények képzéseit. Mindemellett a vállalatok a felsőfokúvégzettségű alkalmazottaik nagy részét továbbképzik, ebben azonban nem támaszkodnak a (regionális) felsőoktatási intézményekre. A tanulmány második részé_

Restricted access

Here we suggest that subjects' performance in a traditional object permanence paradigm could be based on the contribution of different cognitive capacities such as (1) the ability to represent an object mentally in case of invisible displacements; (2) the ability to use appropriate deductive inferences; (3) the ability to use associative learning and local rules or cues; and (4) the presence of appropriate motivation to solve the task. In addition to these, there is another factor that may contribute to the performance, at least in some social species: (5) the ability to identify and use social rules that are formed by the interaction with the experimenter during the consecutive object hiding and search tasks. Experiment 1 was designed to demonstrate that such social rules may have an independent influence on the performance of both human and dog subjects during consecutive object hiding and search tasks. The behaviors of adult and preschool humans and adult pet dogs were compared in a modified version of the successive invisible displacements task (no object condition) and in a similar task in which, however, the location of the target object was well known by the subjects (game condition ).  During the no object condition most of the humans and dogs performed a full and systematic search of all potential hiding places. However, results in game condition indicate that Piagetian object permanence tests may be interpreted by both dogs and humans not only as object hiding and finding tasks, but, alternatively, as social-behavioral games of different sorts that may contribute to the systematic search performance. It seems that successful performance on such tasks should not be interpreted exclusively as indicating a representational understanding of object permanence and an ability for deductive inferences. A second experiment was directly designed to demonstrate the influential effect of social rules in the object hiding and finding tasks. Results show that the functional 'opacity' of the Hider's behaviour (i.e., performing both functionally relevant and irrelevant actions upon hiding) enhanced the emergence of 'obeying social rules' (i.e., dogs tended to perform search behaviour, although they knew the location of the target object). We suggest that during their domestication dogs may have been selected for certain human-like capacities such as recognising and following social rules in the context of interacting with humans.

Restricted access
Antik Tanulmányok
Authors: Ferenczi Attila, Krupp József, Simon Lajos Zoltán, and Rung Ádám
Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A megfelelő emelt szintű újraélesztési ismeretek elengedhetetlenek a sürgősségi ellátásban dolgozó szakemberek számára. Célkitűzés: A szerzők célja a magyarországi mentőtiszthallgatók felnőtt emelt szintű újraélesztési ismereteinek felmérése volt. Módszer: Felmérésüket a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának III. és IV. évfolyamos hallgatói körében végezték, saját szerkesztésű kérdőív segítségével. A mintába 97 fő hallgató került be (n = 97). Eredmények: A hallgatók átlagosan 67,79%-os eredménnyel teljesítettek a felmérésen. A férfiak és a nők összpontszámai között nem volt szignifikáns különbség (p = 0,725). Az alacsony életkor szignifikánsan javította az elért összpontszámokat (p = 0,003). A nappali tagozatosok szignifikánsan magasabb összpontszámot értek el, mint a levelezősök (p = 0,004). Az egyes képzőintézmények hallgatóinak összpontszámai között szignifikáns különbség nem volt a felmérés során (p = 0,254). Következtetések: Célszerű lenne a mentőtisztképzésben a témával foglalkozó tantárgyak számát növelni, a számonkérések kritériumrendszerét szigorítani. A szerzők a jövőben indokoltnak tartanák a gyakorlati ismereteket vizsgáló felmérés elvégzését. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1476–1482.

Restricted access

Gerinckorrekciós műtétek háromdimenziós hatékonysági vizsgálata serdülőkori idiopathiás gerincferdülésben

Three-dimensional efficacy of correction surgeries in adolescent idiopathic scoliosis

Orvosi Hetilap
Authors: Kristóf József, István Márkus, Csaba Bogyó, Miklós Tunyogi Csapó, and Ádám Tibor Schlégl

Összefoglaló. Bevezetés: Nincs egységesen elfogadott álláspont, hogy a serdülőkori idiopathiás gerincferdülés sebészi korrekcióját melyik életkorban optimális elvégezni. Világszerte 11 éves kortól akár (kezeletlen esetben) 50–60 éves korig végeznek fúziós műtétet a betegségben, 63–83%-os átlagos koronális síkú korrekciós hatékonysággal. Célkitűzés: Célul tűztük ki, hogy felmérjük a gerinckorrekciós műtétek hatékonyságát három dimenzióban, illetve a páciens életkorának függvényében. Módszerek: A vizsgálatba 23, serdülőkori idiopathiás gerincferdüléssel diagnosztizált beteget (12 fő 17 évnél fiatalabb, 11 fő 17 évnél idősebb) vontunk be. Minden betegnél csavaros derotációt és spondylodesist végeztünk, és a beavatkozás előtt és után EOS 2D/3D felvételeket, majd sterEOS 3D rekonstrukciókat készítettünk. A következő paramétereket számítottuk: Cobb-fok, háti kyphosis, ágyéki lordosis, apicalis csigolyarotáció, maximális csigolyarotáció. A különböző életkorú csoportok közötti különbséget kétmintás t-próbával, illetve Wilcoxon-féle próbával vizsgáltuk. Eredmények: A gerinckorrekciós műtétek során a koronális síkú eltérést 78,2%-ban (átlagosan 55,1 Cobb-fokról 12,0 Cobb-fokra), az apicalis csigolyarotációt 56,7%-ban (átlagosan 21,0 fokról 9,1 fokra) tudtuk korrigálni. A 17 éves életkor után operált páciensek esetén átlagosan 79,2%-os Cobb-fok-csökkenést értünk el, míg a fiatalabb betegcsoportban 77,0%-ban korrigáltuk a koronális főgörbületet (p = 0,614). Az idősebb betegcsoportban szignifikánsan kevésbé sikerült az apicalis csigolyarotáció korrekciója (átlagosan 38,1%; 21,8 fokról 12,4 fokra), mint a fiatalabb pácienseknél (átlagosan 68,5%; 20,2 fokról 6,2 fokra; p = 0,016). Következtetés: Összességében a nemzetközi publikációknak megfelelő korrekciót értünk el. A koronális síkban közel azonos korrekciós hatékonyság figyelhető meg a különböző életkorú betegcsoportok között, a csigolyarotáció azonban 17 éves életkor előtt hatékonyabban korrigálható. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1573–1578.

Summary. Introduction: There is no clear recommendation for the optimal age to perform corrective surgery in adolescent idiopathic scoliosis. Fusion surgery is performed from the age of 11 to 50–60 years, with an average coronal plane correction efficiency of 63–83%. Objective: We aimed to evaluate the effectiveness of correction surgeries in three dimensions in adolescent idiopathic scoliosis. In addition, our objective was to examine the influence of the patient’s age on the correction. Methods: The study included 23 patients with adolescent idiopathic scoliosis (12 patients younger than 17 years, 11 patients older than 17 years). All patients underwent screw-derotation and spondylodesis and underwent EOS 2D/3D imaging before and after the operation, followed by sterEOS 3D reconstructions. The following parameters were calculated: Cobb degree, thoracic kyphosis, lumbar lordosis, apical vertebral rotation, maximal vertebral rotation. Differences between different age groups were examined by paired-sample t-test and Wilcoxon rank sum test. Results: The mean efficiency of correction surgeries was 78.2% in the coronal plane (from an average of 55.1 Cobb degrees to 12.0 Cobb degrees) and 56.7% in the axial plane (from an average of 21.0 degrees to 9.1 degrees). We achieved an average 79.2% reduction of Cobb angle in patients operated after the age of 17 years, which was 77.0% in the younger group (p = 0.614). Apical vertebral rotation correction was significantly less successful in the elderly group (mean 38.1%; from 21.8 degrees to 12.4 degrees) than in patients operated before the age of 17 years (mean 68.5%; from 20.2 degrees to 6.2 degrees; p = 0.016). Conclusion: We achieved scoliosis correction in line with the international publications. Nearly the same correction efficiency was observed between different age groups of patients in the coronal plane. However, vertebral rotation can be derotated more effectively before the age of 17 years. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1573–1578.

Open access