Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for

  • Author or Editor: József Andor x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Cognitive linguistics can offer an account not only of linguistic structure but also of a wide variety of social and cultural phenomena. The comprehensive account presented in this paper is crucially based and dependent on cognitive capacities that human understanders and producers of language possess quite independently of their ability to use language. By discussing the cognitive processes and the various linguistic, social and cultural issues they help us describe and explain, the author demonstrates that cognitive linguistics is far more than a theory of language; one can think of it as a theory of "meaning-making" in general in its innumerable linguistic, social and cultural facets.

Full access
Orvosi Hetilap
Authors: Gusztáv Klenk, József Katona, Gábor Kenderfi, János Lestyán, Katalin Gombos, and Andor Hirschberg

Absztrakt:

Bevezetés: Az orbitakompartment-szindróma ritkán előforduló betegség, mégis az orbitát is érintő törések esetén ez okoz leggyakrabban vakságot. Az orbita nem táguló terében kis folyadéktöbblet, ödéma, vérzés jelentős nyomásfokozódást okoz, amely megszünteti a keringést az arteria centralis retinaeban és a szemideg ischaemiás nekrózisát, így vakságot okoz. A szem kidülled és a szemhéjak közé préselődik, a kötőhártya véresen, ödémásan megduzzad, a pupilla tágul, fénymerev lesz. Az eszméletén lévő beteg erős fájdalomról, feszülésről, hányingerről, kettős látásról, éleslátás-csökkenésről, majd megvakulásról panaszkodik. Csak az időben történő felismerés és haladéktalan sebészeti nyomáscsökkentés segíthet lateralis canthotomiával, cantholysissel. Ekkor a szem előrehelyeződésével az orbita térfogata megnő, nyomása csökken, a szemideg keringése helyreállhat, az ideg regenerálódhat és a látás visszatérhet. Célkitűzés és módszer: Kórházunkban 10 év alatt arccsonttörés mellett megvakult betegeink anyagának retrospektív feldolgozása a tanulságok levonásával. Eredmények: 2007–2017 során 571 betegnél az arcközéptörés az orbitát is érintette. 23 beteg vakult meg. 17 betegnél a vakságot az orbitakompartment-szindróma okozta. Hat beteg esetében a retrobulbaris haematoma nem progrediált kompartmentszindrómába. Az orbitakompartment-szindróma létrejött kis és nagy törések, illetve kis és nagy haematomák mellett is. Hét betegnél a korai canthotomia és dekompresszió a látást megmentette. Következtetés: Annak ellenére, hogy Magyarországon eddig (legjobb ismereteink szerint) csak egy cikk jelent meg e témában, feltételezhető, hogy az orbitakompartment-szindróma gyakrabban fordul elő. Ennek oka lehet, hogy a magyar egyetemi tankönyvekből kimaradt ez a fejezet, és a posztgraduális képzéseken sem esik róla szó. Traumás betegekkel kapcsolatba kerülő kollégák képzése szükséges, hogy ezt az egyszerűen kezelhető betegséget felismerjék és az orbitadekompresszió a korrekt sürgősségi betegellátás alapvető része lehessen. Orv Hetil. 2017; 158(36): 1410–1420.

Restricted access

A csípőtáji törésekhez idős korban magas halálozás társul. A szakirodalomban kevés a nagy beteganyagot feldolgozó, országos kiterjedésű ellátórendszer adatain alapuló feldolgozás. Célkitűzés: A tanulmány célja a 60 év feletti akut, monotraumás combnyaktöröttek primer ellátását követő halálozások vizsgálata havonta és évente ötéves utánkövetéssel, valamint a különböző rizikófaktoraik halálozásra gyakorolt hatásainak értékelése az egyes időperiódusokban. Módszer: Az adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából származnak. Az értékelés bázisát a fekvőbeteg-ellátást végző intézményekből combnyaktörés primer műtéti ellátását követően 2000. évben emittált betegek képezik. Bemutatjuk az átlagos évenkénti, havonkénti és heti halálozási arányokat, valamint rizikótényezők szerinti alakulásukat havonként és évenként. A rizikótényezők és a halálozás kapcsolatának értékelése logisztikus és Cox-regressziós analízissel történik. Eredmények: A tanulmányban 3783 fő került elemzésre. Átlagéletkoruk 77,97 (SD 8,52) év. A halálozás az első héten 1,71%, 30 napon belül 8,99%, az első évben 30,74%, öt év alatt 61,88% volt. A halálozás havi szinten az első 5 hónapig mutat csökkenést, éves szinten az első év után stagnál. A rizikófaktorok közül a férfinem és a magasabb életkor öt évig, a kísérőbetegségek hatásai a negyedik évig, a laterális combnyaktöréstípus és a 12 órán túli ellátás két évig, a korai lokális szövődmények egy évig, a hétvégi ellátások az első hónapban eredményeznek magasabb halálozási kockázatot. Az országos és egyetemi ellátásokat követően az első évben alacsonyabb a halálozási kockázat. Következtetések: A csípőtáji törések managementjében a halálozások csökkentése érdekében hangsúlyozzuk a 12 órán belüli ellátás, a törési típusnak megfelelő módszerválasztás, a hét minden napján történő azonos ellátási feltételek biztosítása, az ellátások centrumokba történő szervezése, a beteg általános állapotának és kísérőbetegségeinek megfelelő akut ellátás és az utókezelések fontosságát.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Bálint Molics, János Kránicz, Béla Schmidt, Andor Sebestyén, József Nyárády, and Imre Boncz

Bevezetés: Az alsó végtagi sérülések ellátásának orvosi aspektusai jól dokumentáltak, azonban kevés információval rendelkezünk e kórképek fizioterápiás ellátásáról. Célkitűzés: A szerzők az alsó végtag sérüléseihez kapcsolódó fizioterápiás jellegű tevékenységek igénybevételi mutatóinak elemzését tűzték ki célul életkor és nemek szerinti bontásban a járóbeteg-szakellátásokban. Módszer: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából a 2009-ben történő járóbeteg-ellátásokból az alsóvégtag-sérülésekhez kapcsolódó fizioterápiás tevékenységek esetszámait elemezték. Eredmények: 2009-ben az alsó végtag sérüléseit követő fizioterápiás tevékenységek 10 000 főre jutó átlagos esetszám a férfi és a női nemnél „a csípő és a comb sérülései” csoportban 249,75 és 443,7, „a térd és a lábszár sérülései” csoportban 927,64 és 668,25, „a boka és a láb sérülései” csoportban 307,58 és 245,75 volt. Az alsó végtag sérüléseinél mindhárom régió vonatkozásában megállapítható volt, hogy a 15–49 év közötti korosztályban a férfiak esetszámai, míg idősebb korban a nők értékei voltak magasabbak. Következtetések: A tanulmány alapján az alsóvégtag-sérülések kezelésében a fizioterápiás tevékenységek száma jelentős, nemek közötti eltéréseket mutatott. Orv. Hetil., 2013, 154, 985–992.

Restricted access
Acta Ethnographica Hungarica
Authors: József Andor, Dóra Boronkai, Éva Páli, Margit Daczi, Олег ФЕДОСОВ, Melita Aleksa, Kevin McKenna, Hrisztalina Hrisztova-Gotthardt, and Péter Barta
Restricted access

Arcüregbe diszlokált fogimplantátum eltávolítása endoszkópos ellenőrzéssel.

Esetismertetés a szakirodalom tükrében

Endoscopic removal of a dental implant displaced into the maxillary sinus.

A case presentation and a review of the literature
Orvosi Hetilap
Authors: György Szalai, Bettina Hirschberg, Zsolt Balázs Pintér, József Katona, Gyöngyi Kálmán, Andor Hirschberg, and Gusztáv Klenk

Összefoglaló. Az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált fogászati implantáció egyik nem kívánt szövődménye az arcüregbe került implantátum, amely a maxilla molaris, esetenként praemolaris régiójának implantációjakor fordulhat elő. Ennek oka lehet a kúpsugaras komputertomográfia nélküli, azaz nem megfelelő tervezés, fennálló arcüreggyulladás és -ventilációs probléma, kevés, puha csont, a fúrási vagy implantátumbehelyezési sebészi gyakorlat hiánya, észre nem vett membránperforáció arcüreg-csontfeltöltés esetén. Esetünkben implantáció előtt a beteg szájsebész orvosa kúpsugaras komputertomográfia alapján sinusventilációs zavart és arcüreggyulladást véleményezett. Az arcüreggyulladás funkcionális endoszkópos sinussebészeti műtéttel történő kezelését és gyógyulását követően két lépésben, először arcüreg-csontfeltöltést, majd 6 hónappal később implantációt végeztek. 4 hónap panasz- és tünetmentes gyógyulást követően az implantátumfeltárás előtt derült fény az arcüregbe került implantátumra, amelyet funkcionális endoszkópos sinussebészeti eljárással, transnasalis (Lothrop) és intraoralis behatolás kombinációjával távolítottunk el. Az implantátumok arcüregbe kerülésének gyakorisága továbbra is ismeretlen, a szakirodalomban kb. 70 közölt esetről tudunk; a leggyakrabban egy-egy implantátummal kapcsolatban születnek cikkek, ami az összes beültetett implantátum számához képest elenyésző. Az arcüregben lévő szabad implantátum arcüreggyulladást okoz, eltávolítása szükséges, kötelező. A sinus hátsó részében elhelyezkedő implantátum esetén elsősorban funkcionális endoszkópos sinussebészeti eljárás javasolt. Az első recessusban lévő implantátum eltávolítására a legjobbnak a praelacrimalis recessusból végzett korszerű behatolás tűnik. Tradicionális transoralis/Luc–Caldwell-féle behatolást a friss sinuslift utáni gyulladt csontexcochleatio esetén javasolunk, illetve ha fennálló oroantralis fistulát is zárnunk kell. Orv Hetil. 2022; 163(13): 527–531.

Summary. Accidental implant displacement into the maxillary sinus is often due to inappropriate surgical planning or technique, unrecognised sinus disease, failure to recognise low residual bone quality and quantity during implant-supported maxillary molars and premolars rehabilitation. Secondary implant migration can be attributed to the risk of failing osteointegration due to unnoticed sinus membrane rupture during surgery, incomplete soft tissue closure over the implant’s site, preexistent sinus ventilation problems. In this study, we present the case of a patient with a symptomless preexistent sinus infection, which had been treated with functional endoscopic sinus surgery. After the healing period, the following two-stage procedures were performed: 1) maxillary sinus bone augmentation, 2) 6 months later dental implant placement, based on a routine orthopantomogram. At the end of the 4-month planned healing period, the implant displacement was noticed in the sinus cavity. The implant was removed with a combination of endoscopic surgery, transnasal and transoral Luc–Caldwell approach. The possible reasons for displaced implant into the sinus cavity, the treatment decision tree and lessons we learned, updated by the international literature, are discussed. Our recommendation for displaced implant removal is primarily transnasal under general anaesthesia. In the case of the implant in the anterior recess of the maxillary sinus, the functional endoscopic sinus surgery through the prelacrimal recess approach seems to be the preferred approach. A transoral approach should be the chosen method in the case of present oro-anthral fistulae or recent sinus bone graft, when the infected graft should also be removed. Orv Hetil. 2022; 163(13): 527–533.

Open access

Stroke-ellátást támogató teleradiológiai hálózat a Nyugat- és Dél-Dunántúlon

Teleradiology-based stroke network in Western and Southern Transdanubia in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors: Péter Bogner, Zoltán Chadaide, Gábor Lenzsér, István Kondákor, Gábor Tárkányi, Sándor Szukits, Eszter Juhász, Andor Sebestyén, József Janszky, András Büki, Tamás Dóczi, and László Szapáry

Összefoglaló. Bevezetés: A stroke kezelésének lehetőségei az utóbbi években jelentősen megváltoztak: a thrombolysis után bevezetésre került a mechanikus thrombectomia, és a terápiás időablak is jelentősen kitágult az utóbbi évek nagy multicentrikus tanulmányai alapján. Ezek a lehetőségek új igényeket fogalmaztak meg a képalkotó diagnosztikával szemben: az ischaemia okozta morfológiai elváltozások mellett az artériás és a kollaterális rendszer állapotát, valamint bizonyos esetekben az agy szöveti perfúzióját is szükséges meghatározni. Ezeket a komplex kiértékelési feladatokat ma már mesterségesintelligencia-algoritmusok támogathatják, melyek a kiértékelést pár perc alatt elvégezve segítenek a terápiás döntés kialakításában. Célkitűzés: A Dél- és a Nyugat-dunántúli régióban hat intézmény részvételével egy dedikált stroke teleradiológiai hálózat kialakítása. Módszer: A stroke-CT-kiértékelő szoftver és a képkommunikáció integrációja, a vizsgálati protokollok technikai paramétereinek egységesítése, a kiértékelési eredmények teleradiológiai megjelenítése valósult meg a hálózat kialakítása során. Eredmények: A hálózat egységesítette nemcsak a stroke-CT-protokollok beállításait, de beutalási és értékelési szempontjait is. A stroke-CT-kiértékelések és a mechanikus thrombectomiák száma is emelkedett az elmúlt egy évben. Következtetés: A dedikált teleradiológiai stroke-hálózat segítségével optimalizálni kívánjuk a régió stroke-ellátását: egyrészt lehetőleg ne maradjanak ellátatlanul a thrombectomiából valószínűleg profitáló betegek, másrészt ne terheljük az ellátórendszert olyan esetekkel, melyekről a teljes dokumentáció ismeretében derül ki, hogy nem javasolt a beavatkozás. Orv Hetil. 2021; 162(17): 668–675.

Summary. Introduction: The possibilities of cerebral stroke management have changed substantially during the last few years. Following a few multicentric studies, mechanical thrombectomy became an established method besides thrombolysis. In addition, the therapeutic window for both methods is much wider now than before. These changes described above demanded more information of CT morphological changes due to ischemia, but the condition and functionality of the arterial and collateral system, and occasionally tissue perfusion performance should also be characterized. Recently, evaluation of different computer tomographic (CT) measurements can be done using artificial intelligence based methods, which perform data analysis in a few minutes. Objective: To establish a dedicated stroke teleradiology network with artificial intelligence based image analysis in Western and Southern Transdanubia in Hungary that involves six partner institutes. Method: Integration of automated image analysis with teleradiology software was established, and the technical parameters of examination protocols were unified. Results of stroke CT image analysis became accessible through the teleradiology network. Results: The daily use of integrated central image analysis and image communication had a positive impact on referrals and therapeutic evaluation of stroke cases. The number of image processing and mechanical thrombectomy increased during the last year. Conclusion: With the help of the dedicated teleradiology stroke network, we want to optimize the stroke care in the region: on the one hand, patients who are likely to benefit from thrombectomy should not be left unattended, on the other, the health care system should not be burdened with cases, when intervention is not recommended having the complete clinical data accessed. Orv Hetil. 2021; 162(17): 668–675.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Cs. Horváth, Andor Sebestyén, Bálint Molics, István Ágoston, Dóra Endrei, András Oláh, József Betlehem, László Imre, Gabriella Bagosi, and Imre Boncz

Bevezetés: Az otthoni szakápolás 1996 végén indult meg Magyarországon. Célkitűzés: A szerzők célja a magyar otthoni szakápolási rendszer egészségbiztosítási és igénybevételi mutatóinak bemutatása. Módszer: Az elemzésben szereplő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási adatbázisából (2001–2012) származnak. Elemezték a betegszámokat, a vizitszámokat, a szakápolási és szakirányú terápiás tevékenységek (gyógytorna, fizioterápia, logopédia) arányát. Eredmények: Az ellátott betegek száma a 2001. évi 36 560-ról 2012-re 51 647-re nőtt, 41,3%-kal emelkedett. A teljesített vizitek száma ugyanezen időszak alatt 841 715-ről 1 194 670-re, 41,9%-kal nőtt. A szakápolási és szakirányú terápiás tevékenységek, valamint az ápolási fokozatok vonatkozásában jelentős megyék közötti eltéréseket figyeltek meg. A szakápolásra kifizetett összegek aránya a legmagasabb volt Nógrád (80,4%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (79,7%) és Komárom-Esztergom (74,6%) megyékben, míg a legalacsonyabb Zala (53,0%) és Csongrád (52,7%) megyékben, illetve Budapesten (47,9%). Következtetések: Az otthoni szakápolásban jelentős területi egyenlőtlenségek mutatkoznak, amelyek mérsékléséhez olyan szakmai irányelvek fejlesztésére van szükség, amelyek az otthoni szakápolás speciális vonatkozásait szabályozzák. Orv. Hetil., 2014, 155(15), 597–603.

Restricted access