Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: József Budai x
  • All content x
Clear All Modify Search

Agrochemicals and veterinary products must undergo numerous toxicological tests before registration. The use of animals in these studies is a controversial issue. The Draize eye irritation test is one of the most criticised methods because of the injuries inflicted on the test animals. Several in vitro methods have been used to investigate the toxicity of potential eye irritants with a view to replacing in vivo eye irritation testing. One of these alternative methods is the Hen’s Egg Test — Chorioallantoic Membrane (HET-CAM) test. In the present studies comparative screening was performed with a set of agrochemicals to establish parallel data on in vitro (HET-CAM) and in vivo (Draize) results. The examined materials were: Totril (ioxynil), Omite 57 E (propargit), Actellic 50 EC (pyrimiphos-methyl), Stomp 330 EC (pendimethalin), Mospilan 3 EC (acetamiprid), Alirox 80 EC (EPTC), Match 050 EC (lufenuron), Nonit (dioctyl sulphosuccinate sodium), Perenal (haloxyfop-R methyl ester), Pyrinex 48 EC (chlorpyrifos). These experiments showed good correlation between results obtained by the HET-CAM test and those of the Draize rabbit eye test in most cases. The present form of the HET-CAM test can be proposed as a pre-screening method for the determination of eye irritative potential, therefore the number of test animals can be reduced and/or experimental animals can be replaced.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Dezsényi, Bálint Gergely Szabó, József Danka, László Ocskay, László Bor, András Csepregi, Edit Babarczi, Edina Petrovicz, and József Budai

Absztrakt:

Vizes hasmenés és izomfájdalmak miatt vettünk fel infektológiai osztályunkra egy 41 éves nőbeteget a téli évszakban, aki a panaszok kezdete előtt családi disznótoron vett részt, ahol mások is megbetegedtek. Fizikális vizsgálattal periorbitalis ödémát és myalgiát tapasztaltunk. Laboratóriumi vizsgálattal eosinophiliát, hypalbuminaemiát, kreatin-kináz- és laktát-dehidrogenáz-emelkedést észleltünk. A fizikális és laboratóriumi vizsgálati eredmények az epidemiológiai adatok ismeretében trichinellosisra utaltak, ezért albendazol adását kezdtük. A 22. napon post infectionem levett savó szerológiai vizsgálata trichinellosis irányába kétes pozitív eredményt adott, ezért és a kezelés ellenére fennálló tartós láz miatt izombiopsziát végeztünk. A szövettan által leírt granulomatosus myositis és a 62. napon post infectionem megismételt szerológiai vizsgálat végül igazolta a trichinellosist. A kórlefolyás során szívizom-érintettségre utaló troponin-I-kiáramlást tapasztaltunk, amit myocarditisre jellemző klinikai tünet, illetve EKG-eltérés nem kísért. Közel száz évvel ezelőtt hasonló kezdetű esetleírással találkozhatunk, a trichinellosis akkor öt halálos áldozatot követelt. Orv Hetil. 2019; 160(24): 952–957.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Botond Lakatos, Géza Prinz, Csilla Sárvári, Katalin Kamotsay, Péter Molnár, Anita Ábrahám, and József Budai

A központi idegrendszeri tuberkulózis az ötödik leggyakoribb, egyben legsúlyosabb lefolyású extrapulmonalis tuberkulózisforma. A nem specifikus tünetekkel kezdődő kórkép korai diagnózisa és a terápia elkezdése kulcsfontosságú a betegség kimenetele szempontjából. A szerzők egy esetismertetés és tizenöt beteg kórtörténetének retrospektív feldolgozása által mutatják be a kórkép jellemzőit, összefoglalják a diagnosztikus és terápiás lehetőségeket. Betegek és módszerek: 1998. január 1. és 2009. szeptember 1. között az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Neuroinfektológiai Osztályán 15 központi idegrendszeri tuberkulózissal kezelt beteg orvosi dokumentációinak elemzése történt meg retrospektív módon. Eredmények: A betegek átlagéletkora 54,5 év, 40%-uk nő volt. A kezdeti kémiai liquorparaméterek emelkedett fehérjét [1,54 g/l; 95%-os konfidenciaintervallum (KI): 1,01–2,05] és sejtszámot (átlag: 337/μl; KI: 171,9–502,5), csökkent cukorindexet (0,32; KI: 0,15–0,52) mutattak. A betegek 93,3%-ánál (15/14 beteg) hyponatraemiát észleltünk. Átlagosan 16,3 (1–40) napos kezdeti panaszokkal érkeztek a betegek. Fizikális vizsgálattal kilenc betegnél (60%) meningealis izgalmi jeleket nem lehetett észlelni. Fejfájás és tudatzavar 53%-ban, míg fejfájás, láz, tarkókötöttség együttesen 33,3%-ban volt jelen felvételkor. Az esetek 46,7%-ában támasztotta alá a diagnózist tenyésztés és/vagy a polimerázláncreakció-vizsgálat. A betegek kétharmadát tudták követni legalább egy éven át, kilenc betegnél tapasztaltak neurológiai maradványtünetet. A szerzők megállapították, hogy kezdetben jellegtelen tünetek vezetik be a betegséget, amelyhez később progrediáló tudatzavar, agyidegbénulás, konvulziók társulhatnak. A betegek között a fejfájás és alterált tudat bizonyult vezető tünetnek. A diagnosztikában az arany standard eljárás ma is a tenyésztés szilárd és folyékony táptalajon. A polimeráz láncreakciós módszer érzékenysége átlagosan 27–85%-os. A korai diagnózishoz segít a hajlamosító tényezők (immunhiány, HIV-fertőzés, korábbi tbc-expozíció) feltérképezése. A négyes kombinációban alkalmazott gátlószeres kezelés 12 hónapig való alkalmazása a betegeket meggyógyította, de még a korán felismert és megfelelően kezelt megbetegedések esetén is változó súlyosságú idegrendszeri maradványtünetekkel, esetenként halállal kell számolni. Következtetések: A központi idegrendszeri tuberkulózis ritka, de rendszeresen előforduló, jellegtelen tünetegyüttessel jelentkező kórkép, aminek felismerése nehéz. Minden szubakut jellegű, fejfájással, tudatzavarral, emelkedett liquorfehérjével és alacsony liquorcukorértékkel járó betegség kapcsán a központi idegrendszeri tuberkulózisnak szerepelnie kell differenciáldiagnosztikai gondolkodásunkban. Orv. Hetil., 2011, 152, 588–596.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: József Lehel, János Gál, Sándor Faragó, Erzsébet Berta, Emese Andrásofszky, Sándor Fekete, Míra Mándoki, Péter Budai, Éva Kormos, and Miklós Marosán

Mercury and lead concentrations were measured in the livers of cormorant (Phalacrocorax carbo sinensis), an aquatic bird species living and nesting in the special, highly protected nature conservation area of Kis-Balaton, Hungary. The measurements of metal concentrations were performed by atomic absorption spectrometry using the cold vapour method for mercury and the electrothermal method for lead. Mercury concentrations in the livers were significantly higher in the adult population (4.479 ± 3.336 mg/kg dry matter, DM) than in the juvenile birds (2.682 ± 2.087 mg/kg DM), indicating an increase of bioaccumulation with age. A similar pattern was not observed for lead. There were no statistical differences between males and females either in mercury or in lead concentrations. The average levels of mercury (3.580 ± 2.906 mg/kg DM) and lead (0.746 ± 0.499 mg/kg DM) were statistically different in the liver. No correlation was found between the concentrations of the two heavy metals. Recently, the wild birds have been chronically exposed to subtoxic amounts of metals which have a tendency to accumulate especially in the soft tissues.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ilona Mihály, Tímea Kolozsi, Zoltán Liptai, Adrienn Lukács, Péter Molnár, József Budai, Géza Prinz, Anita Ábrahám, Miklósné Palánszky, and Józsefné Dóczy

A herpes simplex vírus-1/2 által okozott kórképek kiemelkedő szerepet játszanak a heveny központi idegrendszeri fertőzések között, súlyosságuk, gyakoriságuk és antivirális szerrel történő kezelhetőségük miatt, ezért diagnosztikájuk is kiemelt fontosságú. Célkitűzés: A polimeráz láncreakció (PCR) és az IgM-IgA-IgG-IFT diagnosztikus célú alkalmazásának vizsgálata heveny központi idegrendszeri fertőzések kóreredetének kiderítésében. Módszer: A házilagos kivitelezésű multiplex nested PCR- és a fluoreszcens jelzésű IgM-, IgA-, IgG-antitest-vizsgálat. Az eredmények kiértékelése 396, heveny központi idegrendszeri fertőzésben szenvedő beteg (1 napostól a 81 évesig) 474 liquorának és 555 szérumának vizsgálata alapján történt 2003. január 1. és 2009. december 31. között. Eredmények: A vizsgált betegek 21%-ában (82 beteg) sikerült igazolni a HSV-1/2 kóroki szerepét. Az igazolt fertőzések évi átlaga 12 volt. Huszonhat betegben mindkét módszerrel (32%), 41 betegben csak PCR-rel (50%), 15 betegben csak antitestválasz-vizsgálattal (18%) történt a HSV-1/2 kóreredet igazolása (p<0,0001). A liquorok 35%-ában a HSV-1/2-DNS a 30. mintavételi napon túl vett mintából is kimutatható maradt, ezek mindegyike kétéves kor alatti betegekből származott. Következtetések: 1. A PCR alkalmazásával jelentősen megnőtt a virológiailag igazolt herpeszes eredetű heveny központi idegrendszeri fertőzések száma. 2. A HSV-1/2-specifikus antitestválasz-vizsgálat PCR birtokában sem hagyható el a csak antitestválasszal diagnosztizált esetek miatt. 3. A HSV-1/2-DNS a betegek jelentős hányadában tartósan kimutatható marad a liquorban az antivirális kezelés ellenére, különösen korai életkorban. 4. A korai liquor-PCR-vizsgálat eredménytelensége vagy álpozitív eredmény gyanúja esetén a PCR-teszt ismétlése ajánlott újabb mintából. 5. A PCR alkalmazását, az eredmények korrekt értelmezését a klinikusok és a virológusok közötti összehangolt együttműködéssel lehet eredményesen megvalósítani. Orv. Hetil., 2010, 46, 1896–1903.

Restricted access