Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: József Danka x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: István Kucsera, Ildikó Vincze, József Danka, and Zsuzsanna Szénási

A tungiasis a homoki bolhának – Tunga penetrans (Linnaeus, 1758) – a gazda bőrébe behatoló nősténye által okozott bőrbetegség. Esetismertetés : 39 éves férfi beteg 2005 májusában jelentkezett vizsgálatra a bal láb I. ujján kialakult elváltozás miatt a Szent Rókus Kórház Bőr- és Nemibeteg Gondozójában (Budapest). A lábon jelentkező elváltozás keletkezésekor Brazíliában, a tengerparton tartózkodott, ahol gyakran sétált mezítláb a homokban. Ott-tartózkodása 6–7. napján, a bal láb I. ujján, kb. 6–7 mm átmérőjű, szélén vizenyős, középen barna pontozottságot mutató elváltozást észlelt. Vizsgálatkor a bal láb I. ujjának mediális felszínén 6 mm átmérőjű, kiemelkedő, klinikailag pustulának tűnő elváltozás volt látható, kb. 2 mm-es hyperaemiás szegéllyel. Az elváltozás megnyitásakor határozott nyomásra kb. 4 mm átmérőjű fehéres színű, nem feszes falú tok buggyant elő. A féreggyanús képletet az Országos Epidemiológiai Központ Parazitológiai Osztályán (Budapest) Tunga penetrans ként azonosították. Következtetés: Esetismertetésünkkel a hazai szakemberek figyelmét kívánjuk felhívni erre a Magyarországra is behurcolható egzotikus betegségre. Tudomásunk szerint ez Magyarországon az első diagnosztizált behurcolt humán tungiasis eset.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Katalin Glatz, József Danka, Zsuzsanna Tombácz, Tivadar Bányai, Andrásné Szilágyi, and István Kucsera

In a small village of Hungary, a human trichinellosis outbreak (affecting eight people) occurred in January–February, 2009. In the outbreak investigation (i) Trichinella spiralis larvae were detected in meat products derived from the pigs slaughtered in the backyard of one of the patients (a foxhunter) in December 2008, and in a brown rat captured in the same backyard; (ii) sera of 24 pigs held in 11 yards of the village and that of some dogs of the foxhunter were found Trichinella-positive; (iii) sera of five villagers who could not be infected in the particular outbreak were also found reactive in Trichinella-specific laboratory tests. The followings helped the rise of an outbreak: the geographical position and the presence of empty houses favoured the multiplication of rats; there was no extermination of rats in the previous years; there was no meat inspection; raw meat and improperly processed meat products were tasted at the pig-slaughter; villagers gave tastes to each other. People were informed on the symptoms, the way of transmission, and the possibilities of prevention of trichinellosis by experts. With the help of local authorities, all the properties including the grounds with empty houses were involved in the extermination of rodents.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Erika Orosz, Ágnes Farkas, László Ködöböcz, Péter Becságh, József Danka, István Kucsera, and György Füleky

Acanthamoeba species are free-living amoebae that can be found in almost every range of environments. Within this genus, a number of species are recognized as human pathogens, potentially causing Acanthamoeba keratitis, granulomatous amoebic encephalitis, and chronic granulomatous lesions. Soil and water samples were taken from experimental station at Julianna Major of Plant Protection Institute of Centre for Agricultural Research, Hungarian Academy of Sciences (CAR HAS). We detected living Acanthamoeba spp. based on culture-confirmed detection combined with the molecular taxonomic identification method. Living Acanthamoeba spp. were detected in thirteen (65%) samples. The presence of Acanthamoeba spp. in the samples depends significantly on the rhizosphere plants. The most frequently identified living Acanthamoeba genotype was T4 followed by T11, T2/T6 and T17. Genotypes T4 and T11 of Acanthamoeba, are responsible for Acanthamoeba keratitis as well as granulomatous amoebic encephalitis, and should therefore be considered as a potential health risk associated with human activities in the environment.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Alexandra Juhász, Ádám Dán, Béla Dénes, István Kucsera, József Danka, and Gábor Majoros

Absztrakt

Az állatokban sok mételyfaj él, amelyek lárvája a gazda bőrén keresztül fertőzi azt. Ezek közül az ember szempontjából a legfontosabbak az emlősök vérmételyei, mert belőlük kerülnek ki az embert fertőzni képes vérmételyek is. Több fajuk a trópusi országok lakóinak rettegett schistosomosisát okozza, míg más fajok behatolnak ugyan az ember bőrébe, de adulttá nem válnak a testében. A mérsékelt égövben főleg az utóbbi, bőrgyulladás formájában jelentkező infekció fordul elő. A mételylárvák eredete legtöbbször nem tisztázható, ezért általában sem orvosok, sem állatorvosok nem foglalkoznak a fertőzés forrásával. Szarvasokban élő mételyfajról bizonyítottuk be, hogy a régen „vízi rühösség”-nek nevezett bőrbántalmat csigákból kirajzó cercariák okozzák. A Duna egyik árterén endemikus Schistosoma turkestanicum okozta dermatitis ritkán kerül orvos szeme elé, pedig informális közlések alapján úgy tűnik, hogy rendszeresen előforduló tünet a métely élőhelyén lévő vizekben halászó vagy fürdőző embereken. Ráutaló kórelőzmény esetén indokolt a humán vérmétely-fertőzöttséghez hasonló szerológiai reakciót adó cercaria dermatitis eredetét kivizsgáltatni. Orv. Hetil., 2016, 157(40), 1579–1586.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Dezsényi, Bálint Gergely Szabó, József Danka, László Ocskay, László Bor, András Csepregi, Edit Babarczi, Edina Petrovicz, and József Budai

Absztrakt:

Vizes hasmenés és izomfájdalmak miatt vettünk fel infektológiai osztályunkra egy 41 éves nőbeteget a téli évszakban, aki a panaszok kezdete előtt családi disznótoron vett részt, ahol mások is megbetegedtek. Fizikális vizsgálattal periorbitalis ödémát és myalgiát tapasztaltunk. Laboratóriumi vizsgálattal eosinophiliát, hypalbuminaemiát, kreatin-kináz- és laktát-dehidrogenáz-emelkedést észleltünk. A fizikális és laboratóriumi vizsgálati eredmények az epidemiológiai adatok ismeretében trichinellosisra utaltak, ezért albendazol adását kezdtük. A 22. napon post infectionem levett savó szerológiai vizsgálata trichinellosis irányába kétes pozitív eredményt adott, ezért és a kezelés ellenére fennálló tartós láz miatt izombiopsziát végeztünk. A szövettan által leírt granulomatosus myositis és a 62. napon post infectionem megismételt szerológiai vizsgálat végül igazolta a trichinellosist. A kórlefolyás során szívizom-érintettségre utaló troponin-I-kiáramlást tapasztaltunk, amit myocarditisre jellemző klinikai tünet, illetve EKG-eltérés nem kísért. Közel száz évvel ezelőtt hasonló kezdetű esetleírással találkozhatunk, a trichinellosis akkor öt halálos áldozatot követelt. Orv Hetil. 2019; 160(24): 952–957.

Restricted access