Search Results

Rácalmás keleti részén, a Duna melletti, frekventált nyaraló- és lakóövezet közel egy km-es szakasza aktív felszínmozgásos terület. Tanulmányunkban bemutatjuk a terület geológiai, geotechnikai adottságait, a felszínmozgás lehetséges okait és a stabilizálás elvi lehetőségeit, kiemelve, hogy a terület beépítése és az ezzel összefüggő emberi tevékenység milyen szerepet játszott a talajmozgásban. Összegyűjtöttük a területre vonatkozó földtani leírásokat, és áttekintettük a településrész történetét. Rendszereztük a terület károsodásával kapcsolatban készült korábbi szakvélemények alapján az elkészült feltárásokat, és az új fúrások, valamint laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel kiegészítve pontosítottuk a talajviszonyok leírását. Mivel a felszínmozgásban központi szerepet játszik, ezért nagy hangsúlyt fektettünk a hidrogeológiai és talajvíz viszonyok pontos elemzésére. Összegyűjtöttük a korábbi mozgások leírását és jellemzését, továbbá rendszereztük a felszínmozgást közvetlenül és közvetve kiváltó okokat. Négy szelvényben állékonysági vizsgálatot végeztünk hagyományos módszerrel és végeselemes programmal. Mindezek alapján megfogalmaztuk következtetéseinket. Végül felvázoltuk elvi javaslatainkat, amellyel stabilizálható a terület, és megállítható a további mozgás. Ennek a kulcseleme a felszín alatti víztelenítő rendszer kiépítése, de mellette elengedhetetlenül szükséges a felszíni vízrendezés, a szennyvízszikkasztás megszüntetése, a hibás vízvezeték- és csatornarendszer javítása vagy cseréje, a lejtőláb vizeinek elvezetése és a Duna-meder túlkotrásának megakadályozása és megtámasztásként hézagos cölöpfal megépítése.

There is a clear need for application of proper methods for measuring food quality and safety in the globalized food-webs. Numerous instrumental methods have been established in the course of the 20th century and are developing further, together with data analysis techniques, for such purposes. Among them, near-infrared and fluorescence spectroscopic methods and chemical sensor arrays called electronic noses show particular promise for rapid, non-destructive, non-invasive and cost-effective ways for assessing changes and enhancing control during processing and storage of foods. Their key advantages as analytical tools are 1) their relatively high speed of analysis, 2) the lack of a need to carry out complex sample preparation or processing, 3) their relatively low cost, and 4) their suitability for on-line monitoring or quality control. The present survey attempts to demonstrate examples from the above areas, limiting itself mainly to monitoring some quality indices which contribute to the functionality or acceptability of foods as affected by alternative processing technologies, or loss of freshness/microbial safety, or developing spoilage during storage and marketing. These instrumental methods are correlative techniques: they must be calibrated first against (traditional) reference properties, and the instrumental data are evaluated with the help of chemometric methods. Near-infrared (NIR) spectroscopy can be used in either the reflectance or the transmittance mode. NIR spectra transformed to mathematical derivatives allows subtle spectrum changes to be resolved. Selected examples from the extensive NIRS literature relate to assessment of the quality of frozen fish, predicting cooking loss of chicken patties, detecting complex physico-chemical changes of minced meat as a function of the intensity of high hydrostatic pressure treatment, comparing changes of NIR spectrometric “fingerprints” caused by gamma radiation or high pressure pasteurization of liquid egg white. Changes of NIR spectra reflect several parameters which suit the evaluation of loss of freshness, and onset of spoilage of various foods. NIR spectroscopy shows an application potential for rapid detection of bacterial or mould contamination. It may serve as a tool for detecting initial stages of mobilization processes during germination of cereal grains, or even for GMO screening. Spectrofluorometic measurements have shown potential, e.g. to monitor lipid oxidation and development of meat rancidity, to differentiate between raw and processed milks, and to monitor fish and egg freshness. Electronic noses containing chemical sensor arrays offer a rapid method for evaluation of head-space volatiles of food samples, important for characterizing quality and safety. Such gas sensors may be able to classify storage time, and determine spoilage, either earlier or at the same time as the human senses, or “sniffing out” bacterial pathogens or (toxigenic) fungal growth on certain foods. Electronic nose sensing is also a promising method for detecting quality changes of fruit- and vegetable products non-destructively. In relation to some examples to be presented in the paper, certain software developments as qualitative classification tools made by Hungarian scientists will be pointed out.

Abstract

Highly active immobilized hydrogenation catalytic systems were used in the H-Cube™ hydrogenation reactor. “In situ” produced [Rh(COD)((S)-MonoPhos)2]BF4 complex was immobilized on commercially available Al2O3 and mesoporous Al2O3 by means of phosphotungstic acid (PTA), respectively. The optimum reaction conditions were determined and studied at different temperature, pressure, and flow rate values. Furthermore, the effect of the substrate concentration, microstructure of the support, and the stability of the complex were investigated. A continuous-flow reaction system using a stationary-phase catalyst for the asymmetric hydrogenation of methyl acetamidoacrylate was developed and run continuously for 12 h with >99% conversion and 96–97% enantioselectivity.

A kóros elhízás mint népbetegség a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása. Egyre szélesebb néptömegeket érint, és számos szellemi, valamint fizikai kedvezőtlen hatása van, egyéb betegségekkel társulva pedig növeli azok mortalitását, morbiditását. Szülészeti vonatkozásai is ismertek. A kóros elhízással küzdő hölgyeknél nehezebb a teherbe esés, több a vetélés. Az elhízás a várandósság alatt számos betegség kialakulásának kockázatát növeli, befolyásolja a szülés kimenetelét, a szülés alatt bekövetkező esetleges szövődmények előfordulási arányát, még a magzat fejlődésére is hatással van, ami további problémák kialakulásához vezethet. A várandósság miatt amúgy is terhelt anyai keringésre pedig jelentős többletterhelést jelent az anya kóros elhízása, ami jelentős elektrofiziológiai eltérésekben is megmutatkozhat. Az anyai hasfal vastagsága emellett jelentősen megnehezítheti a magzatok állapotának ellenőrzését. Ennek jelenleg a legszélesebb körben használt módja a hagyományos kardiotokográfia. Előnye a könnyű használhatóság mellett a noninvazivitása. Hátránya, hogy nem mindig ad pontos képet a magzatok valós, méhen belüli állapotáról, emellett a regisztrálás hatékonyságát a magzat, illetve az anya túlzott súlygyarapodása jelentősen ronthatja. A jelen összefoglalóban a világirodalmi adatok áttekintésével arra kerestük a választ, hogy jelenleg milyen eszközök érhetők el, illetve milyen fejlesztések folynak a magzatok méhen belüli állapotának pontosabb, az anya testsúlyától kevésbé függő észlelését lehetővé tévő módszerek kidolgozására. Orv Hetil. 2022; 163(33): 1311–1317.

A kevert nagysejtes neuroendokrin carcinoma ritka, nem kissejtes morfológiájú tüdőrák, melynek kezelésére kevés kutatás fókuszál. Ezen esetek patogenezisében az anaplasticus lymphoma kináz (ALK) fúziós gén szerepe ritkaság, ugyanakkor a mutáció jelenléte esetén az ALK-inhibitorok ígéretes terápiás lehetőséget jelentenek a citosztatikumok helyett. Az 52 éves, tünetmentes nőnél rutin mellkasröntgenvizsgálat során térfoglaló folyamat merült fel, melyet a mellkasi komputertomográfiás vizsgálat megerősített. A tumort lobectomia révén eltávolították. A szövettani vizsgálat papillaris predomináns tüdő adenocarcinomát igazolt, melyet posztoperatív kemoterápia és besugárzás követett. 3 évvel később központi idegrendszeri tünetek miatt koponya képalkotó vizsgálat történt, melynek során áttét igazolódott. Az agyi metasztázisok eltávolításra kerültek. A szövettani vizsgálat nagysejtes neuroendokrin carcinoma áttétét igazolta. Az áttét és a kimetszett tüdőrészlet metszeteinek újbóli elemzése, illetve a molekuláris vizsgálat alapján ALK-transzlokált, kevert, nagysejtes neuroendokrin carcinomát kórisméztünk. Alectinib (Alecensa)-kezelés indult, melynek hatására az időközben megjelent májáttétek regressziót mutattak. A kontroll radiológiai vizsgálatok a kezelés kezdete óta eltelt 3 évben progressziót nem igazoltak. Az ALK-transzlokáció kimutatása, illetve az ALK-inhibitorok alkalmazásának kutatása elsősorban a tüdő adenocarcinomákra helyezi a hangsúlyt. Esetismertetésünkkel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a kevert, adenocarcinoma-komponenst is tartalmazó, neuroendokrin tumorok esetén is érdemes a ’driver’ mutációk vizsgálata, mivel a célzott kezelés eredményes alternatívát jelenthet. Orv Hetil. 2023; 164(14): 548–554.

Acanthamoeba species are free-living amoebae that can be found in almost every range of environments. Within this genus, a number of species are recognized as human pathogens, potentially causing Acanthamoeba keratitis, granulomatous amoebic encephalitis, and chronic granulomatous lesions. Soil and water samples were taken from experimental station at Julianna Major of Plant Protection Institute of Centre for Agricultural Research, Hungarian Academy of Sciences (CAR HAS). We detected living Acanthamoeba spp. based on culture-confirmed detection combined with the molecular taxonomic identification method. Living Acanthamoeba spp. were detected in thirteen (65%) samples. The presence of Acanthamoeba spp. in the samples depends significantly on the rhizosphere plants. The most frequently identified living Acanthamoeba genotype was T4 followed by T11, T2/T6 and T17. Genotypes T4 and T11 of Acanthamoeba, are responsible for Acanthamoeba keratitis as well as granulomatous amoebic encephalitis, and should therefore be considered as a potential health risk associated with human activities in the environment.

Bevezetés és célkitűzés: Mivel klinikai iránymutatások a genitalis prolapsusok kezelésére Magyarországon nem léteznek, a süllyedéses kórképek konzervatív és sebészi ellátási stratégiája országon belül nem standardizált, és széles határok között mozog. A Magyar Kontinencia és Urogynekológiai Társaság megalakulásának tiszteletére célul tűztük ki a jelenlegi kezelési elvek felmérését a genitalis prolapsusok és a női terheléses vizeletvesztés vonatkozásában. Módszer: Létrehoztunk egy 20 kérdésből álló online kérdőívet, melyet 40 urológiai és 65 nőgyógyászati osztálynak továbbítottunk 2021 szeptemberében és októberében. Eredmények: Az online kérdőívre adott válaszok aránya 24,76% volt. A válaszadók 96,15%-a a panaszokat okozó süllyedéses kórképek kezelésére elsőként választandó módszerként a konzervatív terápiát ajánlja a betegeknek. A mellső kompartment panaszokat okozó süllyedése esetén a legtöbben a mellső hüvelyfali plasztikát (28,96%) és a laparoszkópos sacrohysteropexiát/sacrocolpopexiát (27,42%) választják mint sebészi ellátást. Apicalis prolapsus esetén a laparoszkópos sacrofixatio az elsőként választandó módszer válaszadóink körében (35,88%). A női terheléses vizeletvesztés kezelésében a transobturator (61,53%) és a transvaginalis (15%) szalag implantációja a leginkább alkalmazott sebészi módszer. Következtetés: Eredményeink jó alapot biztosíthatnak a női terheléses vizeletvesztés és a genitalis prolapsusok diagnózisának és ellátásának magyarországi továbbfejlődéséhez, melyet az Európai Uroginekológiai Társasághoz való friss csatlakozásunkkal talán könnyebben elérhetünk. Továbbá uroginekológiai szakképesítéssel a betegellátást még színvonalasabbá tehetnénk. Orv Hetil. 2022; 163(52): 2072–2078.

A metabolikus szindróma jellemzői a hasi elhízás, a magas vérnyomás, az éhhomi glükóz és dyslipidaemia együttes előfordulása. A vizsgálat célja, hogy feltárja a metabolikus anyagcserezavar és egyes terhességi szövődmények kapcsolatát. Anyag és módszer: A releváns kódok alapján retrospektíve leválogatott digitális adatbázisból a 2005–2008 közötti vizsgált időszakban (4 év) a kórházi dokumentációkban 5869 várandós anya gondozási adataival rendelkeztek. Százhetvenkettő anya (2,9%) esetében a várandósságuk első harmadában a metabolikus tünetegyüttes jellemzői szerepeltek. Ezen betegek adatait részletesen megvizsgálták, feldolgozták és releváns adataikat a többi várandós hasonló dokumentációival összehasonlították. Eredmények: A metabolikus tünetegyüttes tüneteit mutató csoportban a koraszülési arány 15,1% (26/172) volt, míg a metabolikus szindrómától mentes esetekben az idő előtti születés csupán 11,7% volt [OR: 1,52 (95%-os CI: 0,996–2,33) p=0,051]. Az anyagcserezavarban érintettek csoportjában 32 anyánál intrauterin növekedési zavart észleltek, míg ezen tünetegyüttes nélküli esetekben ez csupán 3,6%-ban (205/5697) fordult elő [OR: 6,38 (95%-os CI: 4,24–9,61) p<0,001)]. A vizsgált csoportban 47 praeeclampsiával szövődött várandósságot észleltek (27,3%), szemben a beteganyaguk további részével, ahol a terhességi mérgezés előfordulása 4,7% volt [OR: 7,93 (95%-os CI: 5,54–11,33) p<0,001]. A metabolikus tünetegyüttesben szenvedők körében 67 (38,2%) olyan beteg volt, aki több mint egy, a betegségre jellemző szülészeti szövődményben szenvedett. A kontrollcsoportban ugyanez az arány 17,0%-nak adódott [OR: 3,11 (2,27–4,26) p<0,001]. A metabolikus szindróma által érintett csoportban csupán 47 (27,3%) olyan esetet találtak, akik várandósságuk és szülésük alatt tünetmentesek voltak, míg az 5697 anyából, akiknél az első terhességi harmadban a metabolikus tünetegyüttes jeleit nem észlelték, szignifikánsan kedvezőbb arányban (74,1%, 4220 várandós) voltak olyan anyák, akik minden szövődmény nélkül viselték várandósságukat [OR: 0,132 (0,09–0,18) p<0,001]. Következtetések: A metabolikus szindróma irodalmi adatok alapján és saját megfigyeléseik szerint is jelentős szerepet játszik a szövődményes várandósságok kialakulásában, elsősorban a gyulladásos faktorok és a fokozott trombóziskészség provokálásával. Számos irodalmi adat utal arra, hogy a metabolikus tünetegyüttes esetén a már a koncepció idején alkalmazott heparinkezelés eredményes lehet. 2007-ben prospektív vizsgálatot indítottak azzal a céllal, hogy megismerjék, vajon az alacsony molekulatömegű heparin megelőző célú kezelés, segít-e elkerülni ennek az anyagcserezavarnak a kedvezőtlen következményeit? Reményeik szerint a 2010-es évektől a heparinkezelés eredményeiről adatokkal rendelkeznek.

High hydrostatic pressure (HHP) processing technology offers the possibility to preserve quality attributes. Objective test methods describing quality in a complex form have an important role in the development of new products and in the quality assurance of different technologies. Therefore, research was performed to compare the effects of HHP treatment and heat pasteurization on visual appearance, volatile composition, taste and texture properties of strawberry purees measured by sensorial and objective methods. Sensory evaluation did not show significant differences between samples. Similar result was obtained from the color measurements. Viscosity of purees changed only slightly as a result of the treatments. Electronic nose and electronic tongue were found to be promising tools for discrimination of strawberry purees treated by different levels of high hydrostatic pressure or thermal treatment. Canonical discriminant analysis showed that control and “600 MPa for 5 minutes” samples were quite similar. Samples treated by 600 MPa for 15 minutes were distinguished from the above mentioned ones. The heat treated samples (80°C for 5 and 15 minutes) were definitely separated from the control samples. Fusion of the data from the electronic nose and tongue showed the same trend and improved the classification of the treated puree samples.