Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for

  • Author or Editor: József Farkas x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Rácalmás keleti részén, a Duna melletti, frekventált nyaraló- és lakóövezet közel egy km-es szakasza aktív felszínmozgásos terület. Tanulmányunkban bemutatjuk a terület geológiai, geotechnikai adottságait, a felszínmozgás lehetséges okait és a stabilizálás elvi lehetőségeit, kiemelve, hogy a terület beépítése és az ezzel összefüggő emberi tevékenység milyen szerepet játszott a talajmozgásban. Összegyűjtöttük a területre vonatkozó földtani leírásokat, és áttekintettük a településrész történetét. Rendszereztük a terület károsodásával kapcsolatban készült korábbi szakvélemények alapján az elkészült feltárásokat, és az új fúrások, valamint laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel kiegészítve pontosítottuk a talajviszonyok leírását. Mivel a felszínmozgásban központi szerepet játszik, ezért nagy hangsúlyt fektettünk a hidrogeológiai és talajvíz viszonyok pontos elemzésére. Összegyűjtöttük a korábbi mozgások leírását és jellemzését, továbbá rendszereztük a felszínmozgást közvetlenül és közvetve kiváltó okokat. Négy szelvényben állékonysági vizsgálatot végeztünk hagyományos módszerrel és végeselemes programmal. Mindezek alapján megfogalmaztuk következtetéseinket. Végül felvázoltuk elvi javaslatainkat, amellyel stabilizálható a terület, és megállítható a további mozgás. Ennek a kulcseleme a felszín alatti víztelenítő rendszer kiépítése, de mellette elengedhetetlenül szükséges a felszíni vízrendezés, a szennyvízszikkasztás megszüntetése, a hibás vízvezeték- és csatornarendszer javítása vagy cseréje, a lejtőláb vizeinek elvezetése és a Duna-meder túlkotrásának megakadályozása és megtámasztásként hézagos cölöpfal megépítése.

Restricted access

There is a clear need for application of proper methods for measuring food quality and safety in the globalized food-webs. Numerous instrumental methods have been established in the course of the 20th century and are developing further, together with data analysis techniques, for such purposes. Among them, near-infrared and fluorescence spectroscopic methods and chemical sensor arrays called electronic noses show particular promise for rapid, non-destructive, non-invasive and cost-effective ways for assessing changes and enhancing control during processing and storage of foods. Their key advantages as analytical tools are 1) their relatively high speed of analysis, 2) the lack of a need to carry out complex sample preparation or processing, 3) their relatively low cost, and 4) their suitability for on-line monitoring or quality control. The present survey attempts to demonstrate examples from the above areas, limiting itself mainly to monitoring some quality indices which contribute to the functionality or acceptability of foods as affected by alternative processing technologies, or loss of freshness/microbial safety, or developing spoilage during storage and marketing. These instrumental methods are correlative techniques: they must be calibrated first against (traditional) reference properties, and the instrumental data are evaluated with the help of chemometric methods. Near-infrared (NIR) spectroscopy can be used in either the reflectance or the transmittance mode. NIR spectra transformed to mathematical derivatives allows subtle spectrum changes to be resolved. Selected examples from the extensive NIRS literature relate to assessment of the quality of frozen fish, predicting cooking loss of chicken patties, detecting complex physico-chemical changes of minced meat as a function of the intensity of high hydrostatic pressure treatment, comparing changes of NIR spectrometric “fingerprints” caused by gamma radiation or high pressure pasteurization of liquid egg white. Changes of NIR spectra reflect several parameters which suit the evaluation of loss of freshness, and onset of spoilage of various foods. NIR spectroscopy shows an application potential for rapid detection of bacterial or mould contamination. It may serve as a tool for detecting initial stages of mobilization processes during germination of cereal grains, or even for GMO screening. Spectrofluorometic measurements have shown potential, e.g. to monitor lipid oxidation and development of meat rancidity, to differentiate between raw and processed milks, and to monitor fish and egg freshness. Electronic noses containing chemical sensor arrays offer a rapid method for evaluation of head-space volatiles of food samples, important for characterizing quality and safety. Such gas sensors may be able to classify storage time, and determine spoilage, either earlier or at the same time as the human senses, or “sniffing out” bacterial pathogens or (toxigenic) fungal growth on certain foods. Electronic nose sensing is also a promising method for detecting quality changes of fruit- and vegetable products non-destructively. In relation to some examples to be presented in the paper, certain software developments as qualitative classification tools made by Hungarian scientists will be pointed out.

Restricted access
Journal of Flow Chemistry
Authors:
József Madarász
,
Gergely Farkas
,
Szabolcs Balogh
,
Áron Szöllősy
,
József Kovács
,
Ferenc Darvas
,
László Ürge
, and
József Bakos

Abstract

Highly active immobilized hydrogenation catalytic systems were used in the H-Cube™ hydrogenation reactor. “In situ” produced [Rh(COD)((S)-MonoPhos)2]BF4 complex was immobilized on commercially available Al2O3 and mesoporous Al2O3 by means of phosphotungstic acid (PTA), respectively. The optimum reaction conditions were determined and studied at different temperature, pressure, and flow rate values. Furthermore, the effect of the substrate concentration, microstructure of the support, and the stability of the complex were investigated. A continuous-flow reaction system using a stationary-phase catalyst for the asymmetric hydrogenation of methyl acetamidoacrylate was developed and run continuously for 12 h with >99% conversion and 96–97% enantioselectivity.

Restricted access

A magzatok intrapartum monitorizálásának lehetőségei elhízott várandósokban

The possibilities of intrapartum fetal monitorization in obese pregnant women

Orvosi Hetilap
Authors:
Sándor Rácz
,
Kálmán Kovács
,
József Bódis
, and
Bálint Farkas

A kóros elhízás mint népbetegség a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása. Egyre szélesebb néptömegeket érint, és számos szellemi, valamint fizikai kedvezőtlen hatása van, egyéb betegségekkel társulva pedig növeli azok mortalitását, morbiditását. Szülészeti vonatkozásai is ismertek. A kóros elhízással küzdő hölgyeknél nehezebb a teherbe esés, több a vetélés. Az elhízás a várandósság alatt számos betegség kialakulásának kockázatát növeli, befolyásolja a szülés kimenetelét, a szülés alatt bekövetkező esetleges szövődmények előfordulási arányát, még a magzat fejlődésére is hatással van, ami további problémák kialakulásához vezethet. A várandósság miatt amúgy is terhelt anyai keringésre pedig jelentős többletterhelést jelent az anya kóros elhízása, ami jelentős elektrofiziológiai eltérésekben is megmutatkozhat. Az anyai hasfal vastagsága emellett jelentősen megnehezítheti a magzatok állapotának ellenőrzését. Ennek jelenleg a legszélesebb körben használt módja a hagyományos kardiotokográfia. Előnye a könnyű használhatóság mellett a noninvazivitása. Hátránya, hogy nem mindig ad pontos képet a magzatok valós, méhen belüli állapotáról, emellett a regisztrálás hatékonyságát a magzat, illetve az anya túlzott súlygyarapodása jelentősen ronthatja. A jelen összefoglalóban a világirodalmi adatok áttekintésével arra kerestük a választ, hogy jelenleg milyen eszközök érhetők el, illetve milyen fejlesztések folynak a magzatok méhen belüli állapotának pontosabb, az anya testsúlyától kevésbé függő észlelését lehetővé tévő módszerek kidolgozására. Orv Hetil. 2022; 163(33): 1311–1317.

Open access
Cereal Research Communications
Authors:
József Horváth
,
András Takács
,
Katalin Farkas
,
Gabriella Kazinczi
, and
Richard Gáborjányi
Restricted access

Az alectinib és a tüdő kevert nagysejtes neuroendokrin carcinomája.

Egy sikeres eset bemutatása

Alectinib and mixed large cell neuroendocrine carcinoma of the lung.

Report of a successfully treated patient
Orvosi Hetilap
Authors:
Fanni Hegedűs
,
Farkas Sükösd
,
László Tiszlavicz
,
József Furák
,
Regina Pálföldi
,
Zsuzsanna Fejes
, and
Tamás Zombori

A kevert nagysejtes neuroendokrin carcinoma ritka, nem kissejtes morfológiájú tüdőrák, melynek kezelésére kevés kutatás fókuszál. Ezen esetek patogenezisében az anaplasticus lymphoma kináz (ALK) fúziós gén szerepe ritkaság, ugyanakkor a mutáció jelenléte esetén az ALK-inhibitorok ígéretes terápiás lehetőséget jelentenek a citosztatikumok helyett. Az 52 éves, tünetmentes nőnél rutin mellkasröntgenvizsgálat során térfoglaló folyamat merült fel, melyet a mellkasi komputertomográfiás vizsgálat megerősített. A tumort lobectomia révén eltávolították. A szövettani vizsgálat papillaris predomináns tüdő adenocarcinomát igazolt, melyet posztoperatív kemoterápia és besugárzás követett. 3 évvel később központi idegrendszeri tünetek miatt koponya képalkotó vizsgálat történt, melynek során áttét igazolódott. Az agyi metasztázisok eltávolításra kerültek. A szövettani vizsgálat nagysejtes neuroendokrin carcinoma áttétét igazolta. Az áttét és a kimetszett tüdőrészlet metszeteinek újbóli elemzése, illetve a molekuláris vizsgálat alapján ALK-transzlokált, kevert, nagysejtes neuroendokrin carcinomát kórisméztünk. Alectinib (Alecensa)-kezelés indult, melynek hatására az időközben megjelent májáttétek regressziót mutattak. A kontroll radiológiai vizsgálatok a kezelés kezdete óta eltelt 3 évben progressziót nem igazoltak. Az ALK-transzlokáció kimutatása, illetve az ALK-inhibitorok alkalmazásának kutatása elsősorban a tüdő adenocarcinomákra helyezi a hangsúlyt. Esetismertetésünkkel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a kevert, adenocarcinoma-komponenst is tartalmazó, neuroendokrin tumorok esetén is érdemes a ’driver’ mutációk vizsgálata, mivel a célzott kezelés eredményes alternatívát jelenthet. Orv Hetil. 2023; 164(14): 548–554.

Open access

Bal oldali teljes tüdőeltávolítás intrapulmonalisan elhelyezkedő Castleman betegség miatt

Left pneumonectomy for intrapulmonary unicentric Castleman disease

Orvosi Hetilap
Authors:
Attila Farkas
,
Balázs Tolvaj
,
Katinka Andrási
,
László Kecskés
, and
József Furák

A Castleman-betegség egy ritka lymphoproliferativ betegség, mely a leggyakrabban a gátorüregi nyirokcsomókat érinti. Az intrapulmonalisan elhelyezkedő forma ritkán fordul elő, az angol nyelvű irodalomban 14 eset ismert. A betegség tünetei nem specifikusak, és a diagnózis felállítása gyakran nehézségekbe ütközik. A kezelés fő célja az épben történő sebészi reszekció elérése, mely potenciális esélyt nyújt a recidívamentes túlélésre. 15 éves tünetmentes lánybetegünket ernyőszűrésen bal oldali mellkasi terimével emelték ki. A transthoracalis szövettani mintavétel megerősítette a Castleman-betegség diagnózisát. A centrálisan elhelyezkedő tumormassza érintette a tüdőkapu képleteit, ezért műtét során bal oldali teljes tüdőeltávolítás vált szükségessé a daganatmentes reszekciós szél eléréséhez. A beteg a műtétet követő 7 éves utánkövetési periódus során mindvégig recidívamentes volt. A Castleman-betegség jól kezelhető komplett sebészi reszekcióval, a betegség kiterjedése miatt azonban időnként indokolt lehet a kiterjesztett, radikális tüdőeltávolítás a tumormentes reszekciós szél eléréséhez. Orv Hetil. 2023; 164(37): 1476–1483.

Open access

A kismedencei szervek süllyedésének és a női terheléses vizeletvesztésnek a konzervatív és sebészi kezelése Magyarországon.

Felmérés az egészségügyi szolgáltatók körében

Conservative and surgical treatments performed for symptomatic pelvic organ prolapse and stress urinary incontinence in Hungary.

A survey among the health care providers
Orvosi Hetilap
Authors:
Szilárd Kolumbán
,
Kálmán Kovács
,
Attila Majoros
,
Zoltán Németh
,
József Bódis
, and
Bálint Farkas

Bevezetés és célkitűzés: Mivel klinikai iránymutatások a genitalis prolapsusok kezelésére Magyarországon nem léteznek, a süllyedéses kórképek konzervatív és sebészi ellátási stratégiája országon belül nem standardizált, és széles határok között mozog. A Magyar Kontinencia és Urogynekológiai Társaság megalakulásának tiszteletére célul tűztük ki a jelenlegi kezelési elvek felmérését a genitalis prolapsusok és a női terheléses vizeletvesztés vonatkozásában. Módszer: Létrehoztunk egy 20 kérdésből álló online kérdőívet, melyet 40 urológiai és 65 nőgyógyászati osztálynak továbbítottunk 2021 szeptemberében és októberében. Eredmények: Az online kérdőívre adott válaszok aránya 24,76% volt. A válaszadók 96,15%-a a panaszokat okozó süllyedéses kórképek kezelésére elsőként választandó módszerként a konzervatív terápiát ajánlja a betegeknek. A mellső kompartment panaszokat okozó süllyedése esetén a legtöbben a mellső hüvelyfali plasztikát (28,96%) és a laparoszkópos sacrohysteropexiát/sacrocolpopexiát (27,42%) választják mint sebészi ellátást. Apicalis prolapsus esetén a laparoszkópos sacrofixatio az elsőként választandó módszer válaszadóink körében (35,88%). A női terheléses vizeletvesztés kezelésében a transobturator (61,53%) és a transvaginalis (15%) szalag implantációja a leginkább alkalmazott sebészi módszer. Következtetés: Eredményeink jó alapot biztosíthatnak a női terheléses vizeletvesztés és a genitalis prolapsusok diagnózisának és ellátásának magyarországi továbbfejlődéséhez, melyet az Európai Uroginekológiai Társasághoz való friss csatlakozásunkkal talán könnyebben elérhetünk. Továbbá uroginekológiai szakképesítéssel a betegellátást még színvonalasabbá tehetnénk. Orv Hetil. 2022; 163(52): 2072–2078.

Open access

Spontán légző, nem intubált, valamint intubált és gépi lélegeztetett betegeken végzett videoasszisztált torakoszkópos tüdőlebeny-eltávolítások összehasonlítása

Comparison of non-intubated, spontaneously breathing and intubated, mechanically ventilated videothoracoscopic lobectomy

Orvosi Hetilap
Authors:
Attila Farkas
,
Katinka Andrási
,
Evelin Szűcs
,
Ferenc Rárosi
,
László Kecskés
, and
József Furák

Bevezetés: A minimálinvazív műtéti technika a mellkassebészetben, a tüdődaganatok ellátása kapcsán előtérbe került az elmúlt évtizedekben, melynek egyik kiemelkedő részét alkotják a spontán légzés mellett elvégzett mellkassebészeti műtétek. Célkitűzés: Jelen közleményünkben a nem intubált és nem relaxált videoasszisztált torakoszkópos (I. csoport) és az intubált és relaxált videoasszisztált torakoszkópos (II. csoport) tüdőlebeny-eltávolítások eredményeit hasonlítottuk össze. Módszer: Az I. csoportban 118, míg a II. csoportban 211, uniportalis tüdőlebeny-eltávolításon átesett beteg adatait hasonlítottuk össze, majd propensit score elemzéssel kiválasztott 70-70 betegnél végeztük el hasonlóan a statisztikai elemzést. Eredmények: A teljes betegcsoportot tekintve a műtéti idő 91,6 és 91,1 perc (p = 0,857), az átlagos dréneltávolítás 3,43 és 4,62 nap (p<0,001), az elhúzódó légáteresztés 12,8% és 20,8% (p = 0,07), a redrenázs 7,7% és 6,16% (p = 0,624), a reoperáció 2,5% és 5,2% (p = 0,393), a morbiditás 18,8% és 27,9% (p = 0,065) volt az I. és a II. csoportban külön-külön. 30 napos mortalitás csak a II. csoportban fordult elő. ’Propensity score’ értékelés után az átlagos műtéti idő 92,08 és 95,25 perc (p = 0,442), az átlagos dréneltávolítás 3,01 és 4,57 nap (p <0,01), az elhúzódó légáteresztés 11,4% és 20% (p = 0,164), a redrenázs 5,7% és 7,14% (p = 0,730), a reoperáció 2,8% és 5,6% (p = 0,681), a morbiditás 15,7% és 27,1% (p = 0,099) volt az I. és a II. csoportban külön-külön. 30 napos mortalitás egyik csoportban sem fordult elő. Következtetés: A nem intubált, nem relaxált uniportalis videoasszisztált torakoszkópos tüdőlebeny-eltávolítás általánosságban kedvezőbb eredményeket mutatott az intubált, relaxált uniportalis videoasszisztált torakoszkópos tüdőlebeny-eltávolítással szemben. A műtét után hamarabb került sor a mellkasi drén eltávolítására, és a szövődmények aránya is kisebb volt. Orv Hetil. 2024; 165(10): 393–399.

Open access
Progress in Agricultural Engineering Sciences
Authors:
István Dalmadi
,
Dávid Kántor
,
Kai Wolz
,
Katalin Polyák-Fehér
,
Klára Pásztor-Huszár
,
József Farkas
, and
András Fekete

High hydrostatic pressure (HHP) processing technology offers the possibility to preserve quality attributes. Objective test methods describing quality in a complex form have an important role in the development of new products and in the quality assurance of different technologies. Therefore, research was performed to compare the effects of HHP treatment and heat pasteurization on visual appearance, volatile composition, taste and texture properties of strawberry purees measured by sensorial and objective methods. Sensory evaluation did not show significant differences between samples. Similar result was obtained from the color measurements. Viscosity of purees changed only slightly as a result of the treatments. Electronic nose and electronic tongue were found to be promising tools for discrimination of strawberry purees treated by different levels of high hydrostatic pressure or thermal treatment. Canonical discriminant analysis showed that control and “600 MPa for 5 minutes” samples were quite similar. Samples treated by 600 MPa for 15 minutes were distinguished from the above mentioned ones. The heat treated samples (80°C for 5 and 15 minutes) were definitely separated from the control samples. Fusion of the data from the electronic nose and tongue showed the same trend and improved the classification of the treated puree samples.

Restricted access