Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: József Fekete x
Clear All Modify Search

Hungarian red clays are the result of soil formation from previous geologic periods. They were spread over areas which were dry during the Tertiary Period and were not covered by sediments. The climate of the Quaternary Period eroded them, so that today they can only be found in areas where they were protected against degradation or where their thickness and resilience could withstand the forces of erosion. Thus, red clays are fossil or relic products of soil formation. Since both their water regime and nutrient supply differ from soils formed in the Holocene, their economic importance is far from negligible; vineyards, forests and arable cultivation can be found on these areas. Their influence may be seen in more extensive territories where they were washed away, settled and became mixed with other soils.

Restricted access

On the basis of the samples studied, which were gathered over the past year, we were able to summarize the characteristics of red clays in Northern Hungary. From the large selection of samples we chose 16 representative soil profiles for our assessment. In order to characterize red clays we used data on mechanical composition, cation exchange capacity and adsorption capacity as well as the mineral composition identified by X-ray diffraction and thermoanalytical studies. Following observations and conclusions drawn from our study we were able to identify the categories of red clay in Northern Hungary: 1. Red clay of the Hegyalja region (Tokaj foothills); 2. Red soils of the Cserhát and Szalonna Hills; 3. Red clays of the Aggtelek karst, the Torna Hills and the Bódva Valley; 4. Red soils of the Bükk mountain range. 5. Red clays of the Northern periphery of the Great Hungarian Plain.  The following conclusions can be drawn from the studies on the water permeability of the soils: Water permeability is correlated with the pore space and the ratio of coarse pores. The bigger the total pore space and the ratio of coarse pores, the better the water permeability of the soil. If the clay content is higher the water permeability is generally lower. In soils that contain montmorillonite the speed of water permeability is lower than in soils containing kaolinite. Within the porous system of bauxitic red clays containing kaolinite the volume of medium size and coarse pores increases, resulting in better water permeability. In the upper layers of soils covered with vegetation water permeability is much better. The high amount of roots and root residues provides better soil structure and porosity, thus improving water permeability.

Restricted access

A Dunántúl vörösagyagos képződményeit nagyszámú mintagyűjteményből válogatott reprezentatív szelvények vizsgálati eredményeivel jellemeztük. A vörösagyagok jellemzéséhez a mechanikai összetétel adatait, a kicserélhető kationok, az adszorpciós kapacitás értékeit, valamint a röntgendiffrakciós és termoanalitikai vizsgálatokból megállapított ásványos összetételt használtuk fel. Vizsgálati eredményeink alapján a Dunántúl vörösagyagos képződményeit a következő csoportokra osztjuk.

  1. 1. Nyugat-magyarországi-peremvidék vörös talajai.
    • a) A Kőszegi-hegység vörös talajai. Néhány helyen fordulnak elő különböző palarétegek felett vagy között az igen kötött vörösagyagrétegek. Nagyobb része helyben maradt idős képződmény. A finom frakcióban kevés a kvarc, találunk benne földpátot, kaolinitet, illitet, kevés gibbsitet, hematitot és goethitet.
    • b) Őrségi vörös talajok. Több helyen előfordulnak, rendszerint különböző iszap-, homok- és kavicsrétegekkel váltakozva, ill. keveredve. Folyók vizei, felszíni vizek szállították kisebb-nagyobb távolságokra keletkezési helyükről, helyenként lösz is keveredett anyagukba. A teljes kémiai feltárás adatai és ásványos összetételük alapján van közöttük siallitos és igen idős ferrallitos mállástermék. Viszonylag nagy a kaolinit-tartalmuk.
  2. 2. Permi homokkövön képződött vörös talajok. Az ország legidősebb talajfélesége a permi vörös homokkőben sejthető. Színe élénk vörös, helyenként lilás árnyalatú. A permi homokkő trópusi vörösföldes üledékekből képződött kőzet. Természetesen a ma rajta található permi kőzetből kialakult talaj nem paleozoikus talajemlékek, hanem harmadidőszak végi talajmaradványok. Megtalálhatók a Balaton-felvidék egyes részein, így Balatonalmádiban, Balatonszepezden és Kővágóőrsön. Jellemzőjük a kaolinit-, illit-, montmorillonit- és hematittartalom. Hasonló talajféleség fordul elő a Mecsek-hegység permi homokköves területein is, pl. Kővágószőlősön. Ennek jellemzője, hogy nem találunk benne kaolinit agyagásványt és hematitot, de tartalmaz goethitet.
  3. 3. A Dunántúli-középhegység bauxitos képződményei. A magyarországi bauxit a középkori mészkő- és dolomittáblák felszínre került szárazulatán képződött. A bauxitösszlet erős lepusztulást szenvedett felső szintjeiben fellelhető vörösagyagok azonban óharmadkori trópusi és szubtrópusi talajok maradványai. Két csoportjukat lehet megkülönböztetni.
    • a) Uralkodóan allitos összetételű vörösagyagok. A teljes kémiai feltárás molekuláris viszonyszámai alapján a legidősebb trópusi talajokhoz hasonlítanak, a mállás jellege ferrallitos. Kvarctartalmuk néhány %, kaolinit-tartalmuk 30–40 %, illitet, montmorillonitot általában nem tartalmaznak. Boehmit- és gibbsittartalmuk jelentős, a vas-oxidok mennyisége kevés.
    • b) Allitos jelleget mutató bauxitos vörösagyagok: Vörösberény (64–66), Márkó (47), Szentgál (55) és Hárskút (53–54) jelű talajok. Ásványi összetételükben jelentkezik az allitos jelleg, a ferrallitos mállás kezdeti szakaszát mutatják. Kvarctartalmuk nagy, a kaolinit és klorit mennyisége jelentős. Illitet, csillámot vagy montmorillonitot is tartalmaznak. Kis mennyiségben előfordul bennük boehmit, gibbsit és hematit.
  4. 4. A Dunántúli-dombság vörösagyagai.
    • a) A pannóniai felszín mállása révén képződött vörösagyagok. Agyagtartalmuk közepes, az agyagásványok közül megtaláljuk az illitet, kloritot, montmorillonitot és a kaolinitet nagyobb mennyiségben. Ásványai között kimutatható gibbsit és hematit is, de vörös színük többnyire az amorf vasvegyületekből származik. A miocén végétől az alsó pleisztocénig tartó időszakban keletkeztek.
    • b) A Mecsek- és Villányi-hegység vörösagyagai. Mészkövek felszínén, mélyedéseiben, hasadékaiban találhatók. Agyagásványai a kaolinit, montmorillonit és illit. Előfordul bennük gibbsit, vasat csak amorf formában tartalmaznak. Mediterrán hatásokra keletkezett terra rossa képződmények.

Restricted access

Abstract

Crude oil samples from uncommonly hot (>170°C) reservoirs of the SE-Pannonian Basin were studied for stable carbon and hydrogen isotope compositions of their different fractions. From two fields, 15 samples of different depths and temperatures were chosen for this study. The aim was to study the impact of extreme reservoir conditions on the isotope ratios of the different fractions and to find the ratios that show correlation with increasing depth and temperature.

We have shown that the behaviour of isotopes in these very hot oils differs from those from lower temperatures. The combined application of carbon and hydrogen isotope techniques is useful and may provide approximate information on reservoir conditions.

Restricted access

Some pedological and micromorphological investigations were carried out on representative red clay samples selected from a large number of profiles. On the basis of conclusions drawn from the analytical results, the red clays can be divided into the following groups: - The red clays of the foothills of the Tokaj Mountains were formed on rhyolite or rhyolite tuff, and are covered by loess in some areas. They are relic soils, older than loess, formed under the warm climate of the Tertiary Period. In addition to quartz they contain feldspars, illite, montmorillonite and a small amount of kaolinite. - The red clays of Aggtelek Karst are Tertiary relic soils formed on Mesozoic limestone. The dominant clay mineral is kaolinite, but they contain a siginificant amount of smectite as well. - The red clays of the Northern periphery of the Hungarian Plain are situated on clay, silt and sand layers of different origin or between loess depositions. They were formed in the Pliocene and at the turn of the Pliocene and Pleistocene. These soils have a medium clay content, with a large quantity of montmorillonite and a small amount of kaolinite. - Red clays formed on Permian sandstones . These rocks were formed in the Permian period, and were issued from a mixture of sediments under tropical climate, tropical weathering. They are the signs of the oldest soil formation in Hungary. They can be characterized by their kaolinite, illite, montmorillonite and hematite contents. - The red clays of the Transdanubian hilly region wereformed by the weathering of thePannonian surface between the end of the Miocene Period and the lower Pleistocene. Medium clay content is characteristic of these red clays. They contain kaolinite, montmorillonite, chlorite and a small amount of hematite. Concerning micromorphological features, speckled and granostriated b-fabrics of the groundmass, mainly due to swelling and shrinking, were observed in some samples. Clay coatings are mainly interpreted as micromorphological features of illuviation. The investigated red clays are similar to tropical and sub-tropical ferrallitic soils in respect of their formation and mineral characteristics.

Restricted access

Abstract

The paper presents an application of carbon isotope analysis in the archaeometric research of graphite-tempered ceramics. Graphite separated from Celtic graphitic ceramics were analysed from Szűr, Szajk and Dunaszentgyörgy archaeological sites from the South Transdanubian region of Hungary. Variation in δ13C values of graphite in the sampling sites is attributed to the characteristics of graphitic metamorphic rock used for tempering. The carbon isotope results will serve as basis for further provenance research on graphite.

Restricted access
Central European Geology
Authors: József Fekete, Csanád Sajgó, István Horváth, Zoltán Kárpáti, István Vetõ and Magdolna Hetényi

Abstract

The geochemical facies of Hungarian thermal waters were the object of this study. Samples were separated into groups by relative ages (δ18O values). Mature and immature subgroups were formed on the basis of dissolved (semi)volatile organic compounds. The oldest (connate) waters form one group with a small number of samples. The subgroups containing different small molecular-sized soluble aromatics differ sharply in their chemical features (sodium, hydrogen carbonate, iodine, ammonium etc. content). The origin of the organic matter may differ in the subgroups as inferred by their different δ18O values and ten times greater halogen contents.

Our results show that the decomposition of organic matter produces small molecular-sized aromatic compounds and also influences the amounts of inorganic components in thermal waters, through the increase of feldspar hydrolysis and carbonate dissolution.

Restricted access
Progress in Agricultural Engineering Sciences
Authors: István Dalmadi, Dávid Kántor, Kai Wolz, Katalin Polyák-Fehér, Klára Pásztor-Huszár, József Farkas and András Fekete

High hydrostatic pressure (HHP) processing technology offers the possibility to preserve quality attributes. Objective test methods describing quality in a complex form have an important role in the development of new products and in the quality assurance of different technologies. Therefore, research was performed to compare the effects of HHP treatment and heat pasteurization on visual appearance, volatile composition, taste and texture properties of strawberry purees measured by sensorial and objective methods. Sensory evaluation did not show significant differences between samples. Similar result was obtained from the color measurements. Viscosity of purees changed only slightly as a result of the treatments. Electronic nose and electronic tongue were found to be promising tools for discrimination of strawberry purees treated by different levels of high hydrostatic pressure or thermal treatment. Canonical discriminant analysis showed that control and “600 MPa for 5 minutes” samples were quite similar. Samples treated by 600 MPa for 15 minutes were distinguished from the above mentioned ones. The heat treated samples (80°C for 5 and 15 minutes) were definitely separated from the control samples. Fusion of the data from the electronic nose and tongue showed the same trend and improved the classification of the treated puree samples.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: József Lehel, János Gál, Sándor Faragó, Erzsébet Berta, Emese Andrásofszky, Sándor Fekete, Míra Mándoki, Péter Budai, Éva Kormos and Miklós Marosán

Mercury and lead concentrations were measured in the livers of cormorant (Phalacrocorax carbo sinensis), an aquatic bird species living and nesting in the special, highly protected nature conservation area of Kis-Balaton, Hungary. The measurements of metal concentrations were performed by atomic absorption spectrometry using the cold vapour method for mercury and the electrothermal method for lead. Mercury concentrations in the livers were significantly higher in the adult population (4.479 ± 3.336 mg/kg dry matter, DM) than in the juvenile birds (2.682 ± 2.087 mg/kg DM), indicating an increase of bioaccumulation with age. A similar pattern was not observed for lead. There were no statistical differences between males and females either in mercury or in lead concentrations. The average levels of mercury (3.580 ± 2.906 mg/kg DM) and lead (0.746 ± 0.499 mg/kg DM) were statistically different in the liver. No correlation was found between the concentrations of the two heavy metals. Recently, the wild birds have been chronically exposed to subtoxic amounts of metals which have a tendency to accumulate especially in the soft tissues.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Taha El Hadj Othmane, Gábor Speer, Bertalan Fekete, Tamás Szabó, József Egresits, Erzsébet Fodor, István Kiss, János Nemcsik, András Szabó, Zsófia Németh, Miklós Szathmári and András Tislér

A csontbiológia terén végzett vizsgálatok vezettek a tumornekrózis-faktorok családjába tartozó receptorok, így az osteoprotegerin és a receptor activator of nuclear factor κB (RANK) szerepének tisztázásához a csontátépülés folyamatának szabályozásában. A RANK receptor ligandja (RANKL) a csontreszorpció stimulátora, míg az osteoprotegerin a csont keringő, szolúbilis protektora. A csontátépülés kóros állapotai (így az osteoporosis is) összefüggnek az osteoprotegerin és a RANKL közti egyensúlyi állapot megbomlásával. Az elmúlt évek eredményei rámutattak arra is, hogy az osteoprotegerin/RANKL/RANK rendszer fontos szerepet játszik az immun- és a vascularis rendszer szabályozásában. Közleményünkben az elsődlegesen „csontprotektor” hatásúként megismert osteoprotegerin funkcióját, szabályozását és patológiás állapotokban – döntően a cardiovascularis megbetegedésekben – játszott szerepét, rizikómarkerként való alkalmazhatóságát foglaljuk össze. Végül krónikus hemodializált betegeink között végzett prospektív vizsgálatunkat ismertetjük, amelyben az ezen betegek cardiovascularis mortalitása, OPG-szérumszintje és érfali tágulékonysága közti összefüggést vizsgáltuk – pozitív eredménnyel.

Restricted access