Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: József Hőhn x
Clear All Modify Search
Authors: András Petri, József Hőhn, Ádám Balogh, Kornél Kovách, László Andrási and György Lázár

Absztrakt

A máj daganatos áttéteinek kezelése nagy kihívást jelent. Mai ismereteink szerint a colorectalis carcinoma májáttéteinek leghatásosabb kezelési módja a metastasisok sebészi eltávolítása. Összehasonlítottuk a szinkron májmetastasis miatt egyidejű vastagbél- és májreszekción átesett betegek adatait a kétüléses beavatkozásokéval. Dolgozatunkban a szegedi Sebészeti Klinikán 1999. január 1. és 2008. december 31. között vastagbélrák miatt kezelt 1597 beteg adatait retrospektíven dolgoztuk fel. A kezelés eredményét 152 betegen külön vizsgáltuk, akiknek májáttéte volt. A májáttétek aránya 9,52% volt. Az áttétek 40,8%-ban a rectumból és 31,8%-ban a szigmabélből származtak. A 152 májáttétes betegből 109 (71,7%) irreszekábilisnek bizonyult. Szinkron májáttét miatt szimultán májreszekciót 14 (32,6%), kétüléses műtétet 29 esetben (67,4%) végeztünk. Szimultán műtét esetén csak ún. kis májreszekciót végeztünk. Az áttétek átmérője a szimultán műtétek esetében 2,6 cm, a kétüléses műtéteknél 4,6 cm volt. A transzfundált vér mennyisége 0,3 U/beteg volt. A szimultán operáltak esetében csak ún. kis szövődményeket észleltünk. A hospitalizáció 13,1 nap volt a szimultán, és 11,7 nap a kétüléses műtétek esetében. Az átlagos túlélés 37,3, illetve 47,9 hónap volt (p<0,005). A szimultán májreszekció alkalmas módszer a kis, de akár többszörös szinkron májáttétek eltávolítására. Úgy gondoljuk azonban, hogy a betegek szelekciójának kritériumai sem a szinkron, sem az elektív májműtétekre vonatkozóan nem kellően kidolgozottak.

Restricted access
Authors: László Varga, Gellért Baradnay, József Hőhn, Zsolt Simonka, Katalin Hideghéthy, Anikó Maráz, Alíz Nikolényi, Blanka Veréb, László Tiszlavicz, István Németh, Eszter Mán and György Lázár

Absztrakt

Az előrehaladott rectumcarcinoma méretének, stádiumának csökkentése, a reszekabilitás arányának növelése céljából vezettük be az ún. hosszúidejű neoadjuváns radio-kemoterápiát. 2005. VI. 1. és 2008. VII. 31. között 67 előrehaladott rectum-adenocarcinomás (T2–4N1–2M0) beteg neoadjuváns és műtéti kezelését végeztük. A 44 férfi/23 nő átlagéletkora 61,3 év (46–84 év) volt. A neoadjuváns sugárkezelés 25 alkalommal összesen 45 Gy, valamint az első és az utolsó héten, 5–5 napon át 350 mg/m2/nap 5-FU és 20 mg/m2/nap leucovorin kemoterápia, az utóbbi időben kiegészítve célzottan a makroszkópos tumorra biztonsági zónával 3x1,8 Gy előrehozott boost besugárzással. Restaging vizsgálatokat követően átlagosan 8 héttel az onkológiai kezelés után végeztük a műtéteket. 38 (57%) elülső rectumreszekció történt kettős stapler technikával, 18 (27%) abdominoperinealis rectumexstirpációt, 7 Hartmann-műtétet, illetve 4 per anum excíziót végeztünk. A patológiai feldolgozás a preoperatív staginghez képest 6 esetben (11%) teljes (PT0N0) remissziót, 43%-ban parciális remissziót mutatott. A regressziós gradiens alapján TRG 1 11%, TRG 2 25%, TRG 3 32,2%, TRG 4 26,8%, TRG 5 5% volt. Reoperációt igénylő morbiditás 5,9% volt. Varratelégtelenség nem fordult elő. Az onkológiai és sebészi kezelésnek mortalitása nem volt. A hosszúidejű neoadjuváns onkológiai kezelés az esetek többségében a rectumdaganat stádiumát csökkenti, ezzel emeli a reszekabilitást és a jobb életminőséget jelentő reszekciós műtétek arányát.

Restricted access