Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: József Hőhn x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A májsebészet története a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján

Short history of liver surgery in the Department of Surgery of University of Szeged

Magyar Sebészet
Authors:
András Petri
,
József Hőhn
,
Tibor Géczi
,
László Libor
, and
György Lázár

Bevezetés

A szerzők a Sebészeti Klinika megalakulásának 100. évfordulója alkalmából ismertetik a májsebészet történetét Szegeden.

Anyag és módszerek

A májsebészetet 1982-ben Karácsonyi Sándor professzor indította el Szegeden. A jó- és rosszindulatú gócos májbetegségben szenvedők műtétein kívül a portális hypertensio sebészi szövődményeinek ellátását is végezzük. Beteganyagunkat két periódusra bontva mutatjuk be.

Megbeszélés

1981 és 1991 között a betegek 46,5%-át malignus, 53,5%-át benignus betegség miatt operáltuk, a műtéti spektrum a kiterjesztett lobektomiáig terjedt. Minor komplikáció 14%-ban, major komplikáció 9,9%-ban fordult elő, a beteganyag mortalitása 3,23% volt. A második periódusban az operált betegek 50,5%-a malignus, 46,5%-a benignus okok miatt került műtétre. A malignus alapbetegség miatt végzett májműtétek 51%-ban colorectalis vagy egyéb metastasis, 22%-ban hepatocellularis, 16%-ban cholangiocelluláris carcinoma, 11%-ban egyéb malignus daganat miatt történtek. A benignus májbetegség miatt végzett műtétek 32%-a májcysta, 25%-a echinococcus cysta, 26%-a haemangioma, 8%-a adenoma, 7%-a FNH és 2%-a egyéb benignoma miatt történt. A beteganyag mortalitás 1,3% volt. Terápia refrakter ascites miatt 126 esetben ültettünk be peritoneo-venosus shuntöt. Eredménytelen endoscopos vérzéscsillapítás után 50 esetben végeztünk körkörös varrógéppel nyelőcső-transsectiót.

Következtetések

A Sebészeti Klinika új épületbe költözése kapcsán történt beruházások alapvetően kinyitották a májsebészet lehetőségeit, ezért az osztály jelenleg a májsebészet teljes spektrumán képes a betegek ellátására.

Restricted access
Magyar Onkológia
Authors:
András Petri
,
József Hőhn
,
Ádám Balogh
,
Kornél Kovách
,
László Andrási
, and
György Lázár

Absztrakt

A máj daganatos áttéteinek kezelése nagy kihívást jelent. Mai ismereteink szerint a colorectalis carcinoma májáttéteinek leghatásosabb kezelési módja a metastasisok sebészi eltávolítása. Összehasonlítottuk a szinkron májmetastasis miatt egyidejű vastagbél- és májreszekción átesett betegek adatait a kétüléses beavatkozásokéval. Dolgozatunkban a szegedi Sebészeti Klinikán 1999. január 1. és 2008. december 31. között vastagbélrák miatt kezelt 1597 beteg adatait retrospektíven dolgoztuk fel. A kezelés eredményét 152 betegen külön vizsgáltuk, akiknek májáttéte volt. A májáttétek aránya 9,52% volt. Az áttétek 40,8%-ban a rectumból és 31,8%-ban a szigmabélből származtak. A 152 májáttétes betegből 109 (71,7%) irreszekábilisnek bizonyult. Szinkron májáttét miatt szimultán májreszekciót 14 (32,6%), kétüléses műtétet 29 esetben (67,4%) végeztünk. Szimultán műtét esetén csak ún. kis májreszekciót végeztünk. Az áttétek átmérője a szimultán műtétek esetében 2,6 cm, a kétüléses műtéteknél 4,6 cm volt. A transzfundált vér mennyisége 0,3 U/beteg volt. A szimultán operáltak esetében csak ún. kis szövődményeket észleltünk. A hospitalizáció 13,1 nap volt a szimultán, és 11,7 nap a kétüléses műtétek esetében. Az átlagos túlélés 37,3, illetve 47,9 hónap volt (p<0,005). A szimultán májreszekció alkalmas módszer a kis, de akár többszörös szinkron májáttétek eltávolítására. Úgy gondoljuk azonban, hogy a betegek szelekciójának kritériumai sem a szinkron, sem az elektív májműtétekre vonatkozóan nem kellően kidolgozottak.

Restricted access
Magyar Onkológia
Authors:
László Varga
,
Gellért Baradnay
,
József Hőhn
,
Zsolt Simonka
,
Katalin Hideghéthy
,
Anikó Maráz
,
Alíz Nikolényi
,
Blanka Veréb
,
László Tiszlavicz
,
István Németh
,
Eszter Mán
, and
György Lázár

Absztrakt

Az előrehaladott rectumcarcinoma méretének, stádiumának csökkentése, a reszekabilitás arányának növelése céljából vezettük be az ún. hosszúidejű neoadjuváns radio-kemoterápiát. 2005. VI. 1. és 2008. VII. 31. között 67 előrehaladott rectum-adenocarcinomás (T2–4N1–2M0) beteg neoadjuváns és műtéti kezelését végeztük. A 44 férfi/23 nő átlagéletkora 61,3 év (46–84 év) volt. A neoadjuváns sugárkezelés 25 alkalommal összesen 45 Gy, valamint az első és az utolsó héten, 5–5 napon át 350 mg/m2/nap 5-FU és 20 mg/m2/nap leucovorin kemoterápia, az utóbbi időben kiegészítve célzottan a makroszkópos tumorra biztonsági zónával 3x1,8 Gy előrehozott boost besugárzással. Restaging vizsgálatokat követően átlagosan 8 héttel az onkológiai kezelés után végeztük a műtéteket. 38 (57%) elülső rectumreszekció történt kettős stapler technikával, 18 (27%) abdominoperinealis rectumexstirpációt, 7 Hartmann-műtétet, illetve 4 per anum excíziót végeztünk. A patológiai feldolgozás a preoperatív staginghez képest 6 esetben (11%) teljes (PT0N0) remissziót, 43%-ban parciális remissziót mutatott. A regressziós gradiens alapján TRG 1 11%, TRG 2 25%, TRG 3 32,2%, TRG 4 26,8%, TRG 5 5% volt. Reoperációt igénylő morbiditás 5,9% volt. Varratelégtelenség nem fordult elő. Az onkológiai és sebészi kezelésnek mortalitása nem volt. A hosszúidejű neoadjuváns onkológiai kezelés az esetek többségében a rectumdaganat stádiumát csökkenti, ezzel emeli a reszekabilitást és a jobb életminőséget jelentő reszekciós műtétek arányát.

Restricted access

A hepatocellularis carcinoma komplex kezelése.

Konszenzuskonferencia, Budapest, 2021. április 24.

Complex management of hepatocellular carcinoma.

Consensus Conference, Budapest, April 24, 2021
Orvosi Hetilap
Author:
Magyar Hepato-Pancreatico-Biliaris (HPB) Kutatócsoport 1 Magyar Hepato-Pancreatico-Biliaris (HPB) Kutatócsoport 1
Open access