Search Results
You are looking at 1 - 10 of 84 items for
- Author or Editor: József Kovács x
- Refine by Access: All Content x
One of the most comprehensive social operations in the process of Sovietisation was the liquidation of traditional peasant society. The individual peasant farms, the organisations and church communities of rural society represented a political counter-base in the path of the communist programme. The land and the people could only be collectivised through the use of terror. The “collective farms” created in the first wave of collectivisation were a failure for the programme of Sovietisation. Contrary to the results of many other historical researchers, in his extensive research in all county archives the author found that the sweeping campaign for full collectivisation carried out between 1958 and 1961 used mass violence. The effects of the traumatisation that occurred in those days, the emptying of rural social spaces are still felt today.
Absztrakt
A cikk annak a paradigmaváltásnak a következményeit elemzi a sebészeti gyakorlatban, amely az utolsó ötven évben ment végbe az orvostudományban. A korábbi, paternalisztikus orvos-beteg kapcsolatot felváltotta a beteg tájékoztatásán, a kezelését érintő döntésekbe való bevonásán alapuló, egyenrangú orvos-beteg kapcsolat. Ez a váltás nem minden orvosi szakágban ment végbe egyforma sebességgel, s a sebészet ebben a vonatkozásban nemzetközileg is konzervatívabbnak mutatkozott, mint pl. az általános orvostan. A cikk elemezi a tájékoztatás gyakori problémáit, majd sorra veszi a sebészi tájékoztatás fontosabb elemeit és lehetséges technikai feltételeit. Külön kitér a sebészeti tájékoztatás specifikumaira és a beavatkozás elutasításának feltételeire is.
A randomizált kontrollcsoportos klinikai (RKK) vizsgálatok, amelyek ma az orvostudományi kutatás „arany standardját” jelentik, éppen egyre nagyobb elterjedtségük miatt az etikai viták kereszttüzében állnak. Vita folyt és folyik arról, hogy mennyi haszna lehet a betegnek ilyen kutatásokban részt venni, s még ha haszna származhat is belőle, nem félrevezetés-e az ilyen kutatásokat terápiásnak nevezni. Vita folyt arról, hogy etikailag mikor fogadható el egy RKK elkezdése, elfogadható-e és mikor a betegek-kutatási alanyok random módon történő beosztása az egyes kutatási csoportokba, s mikor fogadható el a placebokontroll használata. Az is vita tárgya volt, hogy hogyan kell értelmezni a Helsinki Deklarációban szereplő „legjobb eljárás” fogalmát. A cikk megkísérli áttekinteni ezen újabb viták tanulságait.
Egyéni különbségek az önérdek-érvényesítésben: A machiavellizmus és a társas értékorientáció összevetése a dominancia és a közösségiesség értékeinek bázisán
Individual differences in self-interest: Comparing Machiavellianism and social value orientation on the level of agentic and communal values
Vizsgálatunkban a machiavellizmus és a társas értékorientáció koncepcióját viszonyítjuk egymáshoz az interperszonális szempontból fontos értékek bázisán. E viszonyítást a machiavellista, illetve a proszelf társas értékorientációjú személyek érdekérvényesítéssel kapcsolatos viselkedésének a hasonlóságairól szóló vizsgálatok tapasztalatai indokolják. A két konstruktum összevetéséhez a dominancia és a közösségiesség dimenzióit kiemelő Interperszonális Körmodell szolgált elméleti keretül. Kérdőíves kutatásunkban 445 személy vett részt, akik a Mach IV skálát, a társas értékorientációs kérdőívet és a Dominancia Közösségiesség Értékskálát töltötték ki. A machiavelliánus nézetekkel egyetértő személyek, illetve az önérdekhangsúlyos (proszelf) személyek a dominanciához kapcsolódó értékeket közel ugyanannyira fontosnak ítélték meg, mint a közösségiességhez tartozó értékeket. Ezzel szemben a kevésbé machiavellista, illetve a proszociális személyek a közösségiességhez tartozó értékeket hangsúlyosabban többre értékelték, mint a dominanciához tartozókat. A két diszpozíció hatása két önálló hatásként jelentkezett. A machiavellizmus mindazonáltal erősebben befolyásolta az egyéni értékpreferenciákat, mint a társas értékorientáció. Kutatásunk, véleményünk szerint, tovább árnyalja a társas preferenciák és viselkedések értékalapú meghatározottságáról, az önérdek-érvényesítésről és az együttműködésről a pszichológiai kutatások által felhalmozott tudást.
The fluctuation of underground karstwater levels constitutes an inherently random, very complex time-dependent phenomenon further complicated when human interference disturbs the natural course. However, its structure can be explored by identifying only a few latent effects or factors (usually of significantly simpler dynamic structure), that are the driving forces behind it. The correct statistical tool to determine latent effects from the temporally interdependent observations is dynamic factor analysis (DFA). Analogously to ordinary factor analysis, DFA also determines loadings representing the measure of intensity of the latent effect corresponding to the factor. The obtained factor-intensities provide essential information on the geologic environment, improving the chance of correct decisions when environmental issues are on the agenda. In the given case the factors correspond to the infiltration and water extraction; hence, the intensities appear to be connected to aquifer vulnerability. Intensive water extraction increases the danger of contamination of an aquifer, since overpumping may establish contact with a distant, already polluted storage. High-intensity infiltration also increases vulnerability by helping local entry of any surface contaminant into the aquifer. Hence, the loadings and the measure of intensity can be regarded as important markers of vulnerability of the aquifer.
