Search Results
You are looking at 1 - 10 of 43 items for
- Author or Editor: József Németh x
- Refine by Access: All Content x
A hajtatás során a túlzott műtrágya-használat problémákat okozhat. Célul tűz-tük ki az Amalgerol talaj- és növénykondicionáló preparátum hatásának feltárását nagy sótartalmú talajon paprikahajtatásban. A preparátumot in vivo (termesztési), valamint in vitro (laboratóriumi) körülmények között vizsgáltuk három éven keresz-tül (2011–2013). Laboratóriumi körülmények között a talaj kémhatását, továbbá, a tápanyag, humusz-, kalcium-karbonát-, só-, valamint nátriumtartalmát vizsgáltuk. Termesztési körülmények között a növényekre gyakorolt hatást értékeltük mono-kultúrában. A kisparcellás kísérlethez két kezelést (kezelt, ill. kezeletlen kontroll) állítottunk be.
A preparátumos kezelések hatására szignifikánsan növekedett a talaj foszfortar-talma, azonban a készítmény nem növelte a talaj kálium-, magnézium-, kén- és kalciumtartalmát. A termék használata feltételezhetően növeli a talaj mikroelem valamint humusztartalmát. Feltételezéseink szerint a preparátum pozitív hatást gya-korol a talaj mikroflórájára, ennek köszönhetően pedig kedvező folyamatok (pl. foszfor feltáródás, humusztartalom növekedés) alakulnak ki a talajban. Úgy véljük, hogy szervestrágyázással kombinálva a preparátum hatékonysága növelhető. A készítmény kedvezően befolyásolta a termések mennyiségét és minőségét, külö-nösen az értékesíthető termések tömegét növelte jelentősen. A preparátum a termé-sek darabosságára is kedvező hatású volt azáltal, hogy növekedett a minőségi extra valamint az I. osztályú termések átlagtömege. A preparátumos kezelések hatására javult a növényi kondíció és az általános ellenálló képesség.
Feltevésünk szerint a termék szinergista módon indukálja a gyökér-gomba ún. arbuszkuláris mikorrhiza (AMF) gomba kapcsolatokat. A mikorrhizáció eredmé-nyeként pedig a növény nagyobb tápanyag- és vízfelvétele képes, ezáltal növekszik a növények termésprodukciója, valamint javul a stressztűrő-képessége. Tapasztala-taink alapján úgy látjuk, hogy a preparátum hatékonyan használható a mezőgazda-sági termelésben.
Köszönettel tartozunk a Cheminova FMC magyarországi vállalatának, amely kísér-letünk lefolytatásához anyagi támogatást és szaktanácsadást nyújtott.
Az elmúlt 20–30 évben a különböző karbonimplantátumok egyre nagyobb jelentőségre tettek szert, mivel a biológiai környezet nagyszerűen befogadja a karbont. A tradicionalis polimer mátrixú, karbonszálas implantátumoknak a polimer okozta hibáját a pirokarbon mátrixú, karbonszálas implantátumok (karbon/karbon) nagyrészt kiküszöbölik. Cél: A dolgozat célja a karbon/karbon implantátumok hosszú távú eredményeinek a bemutatása. Módszer: Állcsontpótlás céljából 16 beteg esetében tiszta (99,99%-os) karbonból készült implantátumot alkalmaztak. A betegek többségében állcsont- vagy az állcsontot is érintő daganateltávolítás miatt volt szükség a rekonstrukcióra (16 esetből 10 daganat, négy nagy kiterjedésű ciszta és két augmentatio). Eredmények: A műtétek óta hat–nyolc év telt el, így a hosszú távú eredményekről számolnak be a szerzők. A 16 esetből öt betegnél kellett intraorális sebszétnyílás miatt az implantátumot idő előtt eltávolítani. A sikertelenség nem a karbon miatt, hanem a beültetés során felmerült műtéttechnikai nehézségekből adódott (előző többszörös műtét, sugárkezelés miatti heges, rossz vérellátású szövetek stb.). A karbonimplantátumok körül gyulladásos vagy más eltérést sem klinikailag, sem szövettanilag nem észleltek. Törés, implantátumkilazulás sem jött létre. Volt olyan implantátum, amelyet nyolc év után saját csontra cseréltek. Következtetések: A klinikai tapasztalatok alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy abban az esetben, ha az implantátum fedésére elégséges lágyrész áll rendelkezésre, mind funkcionálisan, mind esztétikailag igen jó eredmény jön létre. Az implantátum strukturális és kémiai vizsgálatai folyamatban vannak, és az eredményeket a szerzők a későbbiekben közlik. Orv. Hetil., 2012, 153, 257–262.
The potential of the Visegrad Cooperation (V4) for the safe restarting of tourism in the region following the COVID-19 epidemic
A Visegrádi Együttműködésben (V4) rejlő potenciál a régió turizmusának Covid-19 járványt követő biztonságos újraindításában
Summary. The paradisiac boom that tourism meant for nation states came to an abrupt end by the spring of 2020, due to the emergence of a globally spread pathogen. Integrations across nation states have all played a role in addressing the epidemic and mitigating its negative effects on tourism. The most important aim of this study is to explore the extent to which V4 countries can build on each other’s tourist flows during the Covid-19 relaunch. After a thorough elaboration of the literature, the number of bednights was analysed using the tourism statistical databases of the World Tourism Organization (UNWTO), EuroStat and the European Travel Commission (ETC). The countries belonging to the Visegrád Cooperation are in a privileged position, as they had meaningful and safe tourism traffic with each other even before the epidemic, so all market participants have significant experience of “friendly” tourism in the region.
Összefoglalás. A turizmus 2010 óta töretlen globális konjunktúrája 2020 tavaszán a COVID–19 világjárvány miatt megszakadt és a legoptimistább becslések szerint sem tér egyhamar vissza. A járványhelyzet kezelésében és a turizmusra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésében a nemzetállamok feletti integrációk, a különböző regionális együttműködések, valamint a kormányközi megállapodások egyaránt szerepet játszottak. A Visegrádi Együttműködés (V4), a kelet-közép-európai régió együttműködését, gazdasági-társadalmi felzárkózását elősegítő, 1991-ben létrehozott integráció kiemelt figyelmet szentel a COVID–19 járvány gazdasági-társadalmi következményeinek kooperatív orvoslására, kitüntetetten a biztonságos turistaáramlás feltételeinek megteremtésére. A jelen tanulmány célja kettős, egyrészt annak feltárása, hogy a V4 országok a COVID–19 járványt követő újraindítás során milyen mértékben építhetnek az egymás között megvalósuló turistaáramlásokra, másrészt a turizmusbiztonság és a geopolitika határmezsgyéjén húzódó elméleti tudás bővítése. Ennek érdekében a szakirodalom, valamint a téma napi szinten változó aktualitásaira való tekintettel a szaksajtó feldolgozását követően a World Tourism Organization (UNWTO), az EuroStat és a European Travel Commission (ETC) turizmusstatisztikai adatbázisának felhasználásával elemezzük az érintett országokban realizálódó vendégéjszakák számát és a kölcsönös vendégforgalomban rejlő kibontakozási potenciált. A V4 országok együttműködése már a járványt megelőzően is a gazdaságfejlesztés területén bontakozott ki a legintenzívebben, így a normalitáshoz való visszatérés során is várható, hogy a tagállamok kihasználják a kelet-közép-európai integrációban rejlő előnyöket. A COVID–19 járvány miatt súlyos válságba került turizmus a gazdaságfejlesztés azon területe, ahol a Visegrádi Együttműködés több évtizedes tapasztalatokkal és eredményekkel rendelkezik, így a földrajzi és kulturális közelség, az országok közötti turistaforgalom rendszerváltás előtti időkre visszanyúló tradíciói, a turisztikai szolgáltatások kedvező ár-érték aránya tekinthetők azon versenyelőnyöknek, amelyekre az újraindítás eredményesen építhető. A közelséget akár a távolság, akár az idő dimenziójában értékeljük a V4 országok feltétlenül profitálhatnak a közelség nyújtotta előnyökből. A térség közbiztonsága kielégítő, a V4 országok állampolgárai – a „helyismeretük” okán is – a kevésbé veszélyeztetett utazók közé tartoznak. A kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák 2019. évi mutatóit figyelembe véve kölcsönös érdeklődés mutatkozik egymás országainak turisztikai desztinációi és attrakciói iránt, amely potenciálra a normalitásba való visszatérés során, illetve azt követően is biztosan építhet a térség.
Malignus nyelvtumor előfordulása gyermekkorban meglehetősen ritka entitásnak számít. A nyelven előforduló különböző elváltozások differenciáldiagnosztikája során ebben a korcsoportban gyakran fel sem merül mint potenciális lehetőség. Így az adekvát kezelés és sebészi megoldás csak jelentős késéssel történik meg, ami a beteg sorsát megpecsételheti. A szerzők egy 15 éves gyereknél kialakult nyelvkarcinóma esetét ismertetik, valamint ennek kapcsán rövid irodalmi áttekintést adnak, hogy felhívják a figyelmet a gyermekkori malignus nyelvtumor diagnosztikájának fontosságára.
