Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for

  • Author or Editor: József Rácz x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A szerzők egy illegitim droghasználókkal foglalkozó szervezet tapasztalatait foglalják össze, amit 2009 óta szereztek az új pszichoaktív szerekkel („dizájner drogokkal”) kapcsolatban injekciós szerhasználók között. A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia tűcsereközpontjában 2009 óta figyelhető meg az új szerek tömeges terjedése, ami az injekciós magatartást is jelentősen módosította, így pedig a tűcsereközpont igénybevételét is. A tűcsereközpontban az új pszichoaktív szerek hullámokban jelentek meg (mefedron, metiléndioxi-pirovaleron, pentedron – „pentakristály”), így egyedülálló módon ez a szetting alkalmas az új szerek terjedésének nyomon követésére. A szerzők az új pszichoaktív szerek okozta speciális kockázatok (ismeretlen összetételű és hatású anyagok) mellett az orvosi praxis számára fontos jellemzőket foglalnak össze. Így a szerek nem ismert voltából adódó kockázatokat, a gyakoribb szerhasználatot és a súlyosabb pszichopatológiai állapotokat. Kiemelik a korai jelzőrendszer szerepét, az online források monitorozását és az új pszichoaktív szereket tartalmazó anyagminták bevizsgálásának lehetőségét. Orv. Hetil., 2014, 155(35), 1383–1394.

Open access

Addiktológiai pszichológia Magyarországon: az elmúlt 30 év áttekintése

Addiction Psychology in Hungary: A Review of the Past 30 Years

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Zsolt Demetrovics
and
József Rácz

A tanulmány célja az addiktológiai szakterület elmúlt harminc-negyven évének áttekintése, a legfontosabb fejlemények, kutatási területek és eredmények összefoglaló bemutatása. A szerzők az addiktológiai pszichológia történetében három fázist azonosítanak. A 80-as évek kezdeti törekvéseit a 90-es évek közepétől a szakterületjelentős megerősödése és hazai kibontakozása követte, míg a 2000-es évek második felétől már a nemzetközi jelenlét a meghatározó. A történeti összefoglalót követően a szerzők az egyes meghatározó kutatócsoportokat és kutatási irányokat mutatják be, majd a legfontosabb szakmai közéleti fejleményeket ismertetik.

The current review aims to summarise the history of the past thirty to forty years of the addiction field in Hungary and present a summary of the major developments, research fields, and scientific results. The authors identify three phases in the history of Hungarian addiction science. The initial aspirations of the 1980s were followed by a significant strengthening and development of the field.from the mid-1990s. This, however, mainly happened within Hungary, while in the next decade, from the second half of the 2000s, the international presence of the Hungarian addiction research field became more significant. Following the historical summary, the authors present the major research teams and research directions and describe the main policy developments.

Open access
Restricted access

Az intravénás droghasználatból fakadó eszköz- és tűmegosztás komoly közegészségügyi következményeket von maga után. Az egészséghit-modell az előbbiekkel kapcsolatos preventív viselkedés leírására alkalmas: Apreventív viselkedés tekintetében racionális döntést feltételez a kockázatos viselkedést folytatók részéről.Vizsgálatunkban e modell használhatóságát tanulmányoztuk magyarországi injekciós droghasználók körében. 121 „utcai”, azaz nem kezelt injekciós droghasználóval készült strukturált interjú, amely a megkérdezettek szociodemográfiai jellemzői mellett injekciós és szexuális kockázati viselkedéseit, valamint az egészséghit-modell összetevőit vizsgálta: a kockázatnak való fogékonyságot, sebezhetőséget, a kockázat súlyosságát, a preventív viselkedés akadályát és előnyeit, valamint az „én­hatékonyságot” tartalmazták. Az eredmények szerint az egészséghit-modell három dimenziója (én­haté­kony­ság, a kockázatirántiészlelt fogékonyság, a preventív viselkedés kivitelezésének nehézsége), valamintahasznált drogok számavolt összefüggésbe hozhatóa_s

Restricted access

Jelenleg hazánkban az injektáló kábítószer-használók körében a hepatitis C (HCV) előfordulási aránya Budapesten 35% körüli, vidéken pedig 20% alatti, és verifikált emberi immunhiányt okozó vírus (HIV) -fertőzést nem regisztráltak körükben. Matematikai modellek szerint a HCV és a HIV járványtana ebben a kockázati csoportban egybefonódik: amíg a HCV előfordulása körülbelül 35% alatti, a HIV-járvány valószínűsége nagyon csekély, e határ átlépése után viszont egyre terjedő HIV-járványra számíthatunk. E modellek szerint a hazai, főleg a fővárosi, injektáló kábítószer-használók körében egyre nő egy átfogó HIV-járvány valószínűsége. Négy fő módon lehet egy ilyen HIV-járványt késleltetni, illetve minimalizálni: 1. helyettesítő kezelési programokkal; 2. injektáló eszközök legális hozzáférésével; 3. tanácsadással egybekötött, ingyenes, anonim HIV- és HCV-gyorsteszteléssel; és 4. higiénikus injektálási körülmények biztosításával. Az injektáló kábítószer-használók jelenlegi HCV-járványtani helyzete nemcsak mielőbbi széles körű és átfogó megelőzési választ kíván az előrejelzéseken alapuló HIV-járvány elkerülése érdekében, főleg a fővárosban, hanem a járványtani helyzet rendszeres monitorozását is. A megelőzési programok sikeressége két kulcstényezőn múlik: 1. széles körű hozzáférhetőség és 2. folyamatos állami finanszírozás.

Restricted access

Olyan kockázati magatartásformák esetében, ahol a fertőzés társas kapcsolatokon (például közös kábítószer- és injektálóeszköz-használaton vagy szexuális kapcsolatokon) alapul, a prevenciónak is (többek között) a szociális hálózat útját kell követnie. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a nagyobb és sűrűbb hálózatokban nagyobb valószínűséggel fordul elő a közös injektálóeszköz-használat, illetve hogy a központibb, azaz népszerűbb egyének sokkal gyakrabban bocsátkoznak kockázati magatartásba, illetve fertőződnek meg vagy adják tovább a fertőzést. A szociális hálózaton alapuló megelőzésben a prevenció elsődleges célszemélyeit a központi személyek alkotják, és tőlük terjed a megelőzéssel kapcsolatos információ a hálózat perifériásabb helyzetű tagjai felé. A leghatékonyabb megelőzés akkor várható, ha a magas kockázati kategóriákhoz tartozó, magas presztízzsel rendelkező személyeket megcélzó, szociális hálózatokon alapuló megelőző munkát egyidejűleg kiegészíti egyénekre irányuló tanácsadásos megelőzés és/vagy párkapcsolatokon alapuló tanácsadás is. A hazai injektáló kábítószer-használók körében is ilyen több fronton történő prevenciós tevékenység lenne a leghatásosabb az injektáló magatartási kockázat csökkentésére. E populációban szükség van megelőző munkára, bármilyen formában is álljon rendelkezésre, hogy a jelenlegi hazai HCV- és HIV-epidemiológiai helyzet tovább ne romoljon, és egy, az általános lakosságra előbb vagy utóbb mindenképpen átterjedő HIV-járvány ne alakuljon ki.

Restricted access

A hazai injektáló kábítószer-használók körében szükség van széles körben hozzáférhető HCV- és HIV-szűrő vizsgálatokra és tanácsadásra. Erre elvileg a tanácsadással egybekötött ingyenes, anonim HIV- és HCV-gyorstesztekkel elvégzett szűrővizsgálati módszerek lennének a legalkalmasabbak. Az alacsony küszöbű szolgáltatások – főleg a tűcsereprogramok – ideális körülményeket biztosítanának egy ilyen tesztelési szolgáltatásrendszernek, ahol a résztvevők félévenkénti rendszeres szűrővizsgálata megoldott lehetne. A gyorstesztek rendszeres használatának bevezetése viszont három fontos problémát vet fel: 1. a szűrővizsgálatok megbízhatósága (vagyis: a pozitív tesztek verifikálása), 2. a vérvétel körülményei (vagyis: a vérvétellel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések), és 3. költséghatékonyság (vagyis: mennyire fontos egy HIV-járvány megelőzése). A szerzők javasolják egy olyan hálózat felállítását, ami elérhetővé teszi a gyorstesztekkel történő szűrővizsgálatokat, és ezeket összeköti egy, már meglévő rendszerrel, amely az ujjbegyből vett vérből történő HIV- és HCV-szűrő vizsgálatokkal erősítené meg (verifikálná) a pozitív gyorstesztek eredményeit. Ugyanakkor szükség lenne a jelenleg hatályos jogszabály alapján egy egészségügyi államigazgatási szerv engedélyére ahhoz, hogy a gyorstesztek és az ujjbegyből történő vérvételen alapuló szűrővizsgálatok a hazai tűcsereprogramok szolgáltatásai között szerepelhessenek. A szűrés eredményeit sok országban nem orvos, hanem erre betanított szociális munkás adja ki az injektáló kábítószer-használóknak – ezt a gyakorlatot hazánkban is meg lehetne honosítani. Amennyiben egy HIV-járvány mielőbbi megelőzése prioritás, a HIV-gyorstesztek széles körű használata indokolt. A széles körben hozzáférhető, tanácsadással egybekötött – illetve ujjbegyből vett vérből történő szűrő- és verifikáló vizsgálatokkal alátámasztott – ingyenes, anonim HIV- és HCV-gyorstesztek használata nemcsak mint szűrővizsgálati és tanácsadási szolgáltatás, hanem mint jó minőségű közegészségügyi monitorozórendszer is működhetne a magas kockázatú populációkban. Egy ilyen hálózat felállításához és működtetéséhez azonban megfelelő és folyamatos állami finanszírozás szükséges. Orv. Hetil., 2011, 152, 124–130.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Magyarországon és a világon az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az energiaital alkohollal való együttes fogyasztása serdülők és fiatal felnőttek körében. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre kerestek választ, hogy az alkohol és az energiaital együttes fogyasztása növelheti-e más kockázatvállaló magatartási formák előfordulási gyakoriságát fiatal felnőttek körében. Módszer: Kvantitatív szociológiai felmérésüket 2013 tavaszán végezték két fővárosi egyetem három karán. Eredmények: Megállapították, hogy 1. az energiaitalt alkohollal keverők nagyobb arányban fogyasztottak alkoholt, ittak többet egy partin és egy tipikus napon, valamint kerültek teljes bódulatba („binge drinking”), mint a kizárólag alkoholt fogyasztók; 2. az energiaitalt alkohollal keverők csoportjába tartozók kevesebb alkoholt ittak akkor, ha azt energiaitallal keverték, mint amikor nem. Következtetések: Az eredmények konfliktusa megmutatta, hogy a két csoport vizsgálatában már a kiindulási pontnál egyértelmű eltérés lehet. Nem vált világossá az sem, hogy a koffein és az alkohol együttes hatása milyen interakciót vált ki az egyénben. Orv. Hetil., 2015, 156(27), 1100–1108.

Open access